Az Európai Parlament folyosóin harc dúl, nem csak a globális válságok, hanem a tekintélyelvű befolyás ellen is. Miközben az EU megpróbál eligazodni a világpolitika zavaros vizein – Oroszország agressziójától Kína stratégiai nyomulásáig – magyar és más nemzetiségű európai parlamenti képviselők igyekeznek a tekintélyelvű szereplők kedvében járni. Mindez tovább növeli a 2024-es EP-választások tétjét és a befolyásnak ellenálló pártok és frakciók jelentőségét.

Az EU és intézményrendszere az elmúlt években példátlan lokális és globális problémákkal nézett szembe, a pandémiától Oroszország ukrajnai invázióján át egészen a közel-keleti háborúig. Az Európai Unió és tagállamainak politikai napirendjén előtérbe kerültek azok a külpolitikai kihívások, amelyek komoly belpolitikai következményekkel jártak, legyen szó az orosz energiahordozókról való leválással járó energiaválságról vagy az emelkedő inflációról. Az Európai Parlament nem képes egymaga megoldással szolgálni ezekre a problémákra, hiszen a végső döntéshozói hatalom az uniós intézményrendszerben a Bizottságot vagy a Tanácsot illeti. Mégis, arra kitűnően alkalmas, hogy rámutasson a külföldi ellenséges és/vagy autoriter hatalmak érdekérvényesítésének irányára és európai parlamenti képviseletére.

Az autoriter hatalmak ellenséges magatartása felett szemet hunyó parlamenti frakciók vagy pártok ezért a nyugati demokratikus normákon és kooperáción nyugvó nemzetközi rendet, továbbá az EU és tagállamainak demokratikus berendezkedését fenyegetik a korrupción, politikai elnyomáson alapuló külső autoriter befolyás európai érvényesülésének elősegítésével.

2022: egy vízválasztó pillanat

Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója a Krím 2014-es annexiója után ismételten felerősítette az autoriter hatalmakkal kapcsolatos törésvonalakat a parlamenti frakciók és pártok között az EP-ben. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a CAI-, a KCI- vagy CCI-indexek rangsorát a Renew frakció vezeti 94-96%-os pontszámokkal, míg a sor végén a szélsőjobboldali ID és a szélsőbaloldali Left frakció található lényegesen alacsonyabb értékekkel.

Forrás: Political Capital

A pandémia intenzív szakaszának kifutásával estek ugyan valamennyit a fősodrú frakciók autoriter-ellenes pontszámai, a háború hatására a Left és az ID frakciók KCI-pontszámai jelentősen (26-ról 53%-ra, ill. 35-ről 52%-ra) emelkedtek. Ebben szerepet játszhatott a szélsőjobboldalt és a szélsőbaloldalt is elérő elemi felháborodás, amelynek hatására például a korábban még Putyin arcképét a pólóján viselő, a  populista-radikális olasz Ligát vezető Matteo Salvini  (ID-frakció) is Ukrajna pártjára állt.

Magyar polarizáció

A változás még szembetűnőbb, ha a magyar adatokat, elsősorban a Fidesz és a KDNP képviselőinek magatartását elemezzük. A háború előtt a magyar EP-képviselők pártállástól függetlenül következetesen támogatták a Kreml-kritikus javaslatokat, az inváziót követően azonban a Fidesz képviselői markánsan a Kreml és Peking pártjára álltak, szakítva a korábbi gyakorlattal.

Erre jó példa, hogy az invázió 2023-as évfordulójára időzített parlamenti szavazáson a nagyrészt magyarok lakta, ukrajnai Beregszászon született Bocskor Andrea fideszes képviselő szavakban még határozottan elítélte az orosz agressziót, a szavazáson viszont – a Fidesz-frakcióval egységben – már tartózkodott. Hasonlóképpen, az Alekszej Navalnij ellen elkövetett elítélő határozatot  a parlament 92%-a támogatta, míg a Fidesz képviselői tartózkodtak a szavazáson – annak ellenére, hogy Gál Kinga, a képviselőcsoport elnökeként részvétét fejezte ki. Következésképp, a Fidesz az orosz vagy kínai rosszindulatú külföldi befolyást elítélő indítványoknál egyaránt és elsősorban a szavazástól való tartózkodással vagy távolmaradással fejezte ki „puha elutasító” álláspontját, amely lehetővé tette számára, hogy ne kerüljön azonos platformra a legszélsőségesebb frakciókkal. Ennek ellenére, a Fidesz és a KDNP Kreml-kritikus KCI-értéke (85-ről és 93-ról) az inváziót követően, ami a gyakorlatban óhatatlanul az ID-hez közelítette a kormánypárti képviselők álláspontját.

A magyar ellenzéki pártok képviselői estében nem hozott fordulatot a háború kitörése, a Kreml és Peking befolyása ellen ugyanolyan következetességgel léptek fel: a KCI- és CCI-indexek ellenzéki értékei 86 és 91% között szóródtak. Ezek alapján a Jobbik bizonyult a leginkább Kreml-kritikus pártnak (89%), a Momentum pedig Kína leghangosabb kritikusának (90%), míg a DK szintén magas értékei második vagy harmadik helyezést értek az autoriter-ellenes skálákon. Ha az egyes képviselőket nézzük, akkor Oroszország ellen a DK-s Ara-Kovács Attila, a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton lépett fel a legmarkánsabban – amint az az alábbi ábrán látható.

A magyar európai parlamenti képviselők rangsora a Kreml-kritikus (KCI) értékeik alapján

 

A DK európai képviselőcsoportja egyenesen úgy nyilatkozott a szankciókkal kapcsolatban, hogy:

„Putyinnal szemben csak a legszigorúbb intézkedésekkel lehet küzdeni. Olyan szankciókra van szükség, amely húsbavágó, ami igazán fáj az orosz agresszornak. Békét akarunk Európában és nem fogjuk hagyni, hogy ezt egy fékevesztett diktátor fenyegesse.”

A Kína-kritikus szavazásokat Donáth Annával holtversenyben szintén Ara-Kovács Attila támogatta a leginkább (95%), őket a DK-s Rónai Sándor (91%) követte. Az egységes ellenzéki kórusból csak az MSZP, majd az Esély párt képviselőjeként Ujhelyi István lógott ki 64%-os Kína-kritikus (CCI) értékével. Ő szintén a Pekinget elítélő szavazásoktól való távolmaradáshoz, azaz a határozatok „puha elutasításához” folyamodott, vélhetőleg szavazási stratégiaként, tekintettel a Kínával ápolt szorosabb kapcsolatára. Ujhelyi képviselőként az Európa és Kína közötti gazdasági együttműködés elősegítésére, egyfajta „híd-szerepre” törekszik. Ennek részeként 2023 októberétől a Shenzen-i gazdasági kamara ingyenes tanácsadójává vált, illetve részt vett az „Övezet és Út” kezdeményezés pekingi csúcstalálkozóján is.

A magyar európai parlamenti képviselők rangsora a Kína-kritikus (CCI) értékeik alapján

 

A többi önkényuralmi rezsimekkel kapcsolatos pártálláspontok, azaz CAI-értékek, nagyjából a Kreml-ellenes szavazási mintázatot követték, noha a Fidesz és a KDNP nagyobb arányban támogatták (CAI értékük 69% és 79% volt) ezeket a határozatokat, valószínűleg a baloldali, pl. kubai vagy venezuelai, rezsimekkel szembeni elutasító(bb) álláspontjuk miatt.

A tűr, tilt, nem támogat jövője

Az ellenséges autoriter befolyást határozatok leszavazásával, szavazástól való távolmaradással, tartózkodással tűrő, „puhán-támogató” vagy kifejezetten elősegítő pártok magatartása három komoly következménnyel járhat a júniusi választás után átalakuló magyar és uniós politikában. A Fidesz-KDNP keleti autoriter hatalmakat támogató külpolitikája rövid távon segíthet megőrizni a Kremllel vagy Pekinggel fenntartott baráti kapcsolatokat, elsősorban diplomáciai vagy üzleti szempontból, legyen szó az orosz energiaszállításokról, a Paks2 beruházásról vagy a kínai autóipari beruházások Magyarországra való településéről. A Fidesz markáns Kreml- vagy Peking-pártisága azonban közép távon már fenyegetheti a kormánypárt felvételét az orosz-ukrán konfliktusban Ukrajnát támogató jobboldali-konzervatív ECR-be vagy a Kínával szemben kritikusabb szélsőjobboldali ID-frakcióba.

A Fidesz helyzetén javíthat, hogy a felmérések szerint a szélsőséges erők mérsékelt megerősödése várható az európai választásokon, amely mind az EP-ben, mind a Tanácsban megnövelheti a külső autoriter hatalmak érdekeit előnyben részesítő pártok vagy kormánypártok súlyát, ezáltal pedig a Fidesz-KDNP uniós érdekérvényesítő képességét. Hosszú távon a külső autoriter befolyást támogató szélsőséges pártok és frakciók előretörése nem csak az Uniót, hanem jelenleg az autoriter befolyás elleni közép-európai – elsősorban lengyel és román képviselők által fenntartott – „tűzfalat” is alááshatja, olyan, a Fidesszel baráti vagy szövetségesi kapcsolatban álló és autokrácia-párti pártok segítségével, mint a szlovák Smer, az osztrák FPÖ vagy a bolgár BSP.

Módszertan

Kutatásunk az Európai Parlament frakcióinak, illetve egyes kelet-közép-európai és balkáni országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia és Bulgária) pártjainak és képviselőinek európai parlamenti szavazási magatartásán keresztül vizsgálta Kína és Oroszország, továbbá más autoriter hatalmak befolyását a parlament kilencedik ciklusában (2019-2023 decemberéig bezárólag). Ehhez három indexet hoztunk létre: (1) Kreml-kritikus index (KCI), (2) Kína-kritikus index (CCI), (3) más autoriter rezsimekkel szemben kritikus index (CAI). Az indexek 0%-tól 100%-ig terjedő értéket vehettek fel az egyes képviselők szavazási magatartásához (támogatás, tartózkodás, leszavazás, nem szavazás) rendelt pontszámok vagy értékek összesítésével. 100%-ot akkor mutatott egy index, ha az adott képviselő minden szavazáson részt vett és támogatta az autoriter befolyás elleni indítványt, és fordítva.

Az Európai Parlamentben érvényesülő autoriter befolyás regionális összehasonlító elemzése itt elérhető.

 

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.