Magyarországon sokat hallunk a dezinformációról, az álhírekről, de kevesebbet az online világ és a közösségi média egyéb hátrányairól, például a trollkodásról, illetve a hamis profilok által kifejtett aktivitásról. Rövid esettanulmányunk alapján kijelenthető, hogy a magyar közösségi médiában sem szokatlanok már a gyakran a Kremlnek tulajdonított módszerek. Ennek tükrében pedig kiemelkedően fontos, hogy a magyar internetezők is felismerjék ezeket a jelenségeket, és megtanulják kezelni őket. A Political Capital több hónapos trollkutatásának első esettanulmánya.
Magyarország harcban áll: a kormány jelenleg az „LMBTQ-lobbival” szemben kampányol, állítása szerint azért, mert Brüsszel arra kényszerítené Magyarországot, hogy azzal a céllal engedje be ezeket a szervezeteket az iskolákba, óvódákba, hogy homoszexualitásra, sőt, nemváltásra buzdítsák a gyerekeket. Bár nyilvánvalóan soha semmilyen civil szervezet nem próbálta gyerekek szexuális orientációját megváltoztatni, sem nemváltó műtétre ösztönözni, a jövő évi országgyűlési választással várhatóan egy napon tartandó népszavazástól nem függetlenül ez a téma bizonyosan a fókuszban marad az előttünk álló fél évben.
Ennek eredményeképp várható, hogy az „LMBTQ-kérdés” adott esetben fokozottabb reakciókat, több interakciót vált ki a magyar Facebook felhasználókból. Azt ezzel együtt is némi meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a Mandiner Facebook-oldalán például óriásit ment egy Vlagyimir Putyin Szocsiban tartott beszédét feldolgozó cikk: a „genderőrületet” emberiesség elleni bűncselekményekhez hasonlító szónoklat több mint 16 ezer kedvelést produkált, a hozzászólások, illetve a megosztások száma pedig megközelítette az ezret. A Crowdtangle adatai szerint a Mandiner átlagos reakciószámának ez közel ötvenhétszerese. Bár az orosz elnök viszonylagos magyarországi népszerűsége dobhatott az elérésen, ez a poszt a Putyint említő Mandiner-bejegyzések átlagát is bőven felülmúlja, sőt, a Crowdtangle szerint ez volt az oldal leginkább felülteljesítő bejegyzése az elmúlt 12 hónapban.
Bár megközelíti, még egy Orbán Viktor emelkedő népszerűségét bemutató cikk sem tudott annyi interakciót generálni, mint a putyinos-LMBTQ-s írás. Trollaktivitásra gyanakodtunk, ezért elsősorban a bejegyzés alatti kommentek tartalmára, illetve a kommentelők profiljainak sajátosságaira koncentrálva utánanéztünk, mi magyarázhatja a poszt kiugró teljesítményét.
Az első feltűnő jelenség az volt, hogy tucatjával érkeztek egyszerű „Igaza van”-típusú hozzászólások, amelyek csak ritkán tartalmaztak bármilyen kifejtést, személyes véleményt, érzelmet, vagy egyáltalán bármiféle magyarázatot.
Egy másik visszatérő kommenttípus, hogy Putyint vagy Oroszországot az adott hozzászóló korábban nem szerette, mára azonban egyre jobban kedveli. Ennek ismételgetése a Nyugat-párti és/vagy oroszellenes attitűdök áthangolását célozhatja. Sokan nevezték még az orosz elnököt talpraesett, mértéktartó, mindig higgadt vezetőnek is, ami többnyire éles kontrasztban áll a Nyugattal, illetve a „liberálisokkal” kapcsolatos ócsároló megjegyzésekkel. Előkerültek más, a Kremlnek kedves témák is, olyanok, amik köszönőviszonyban nem voltak a poszt, illetve a cikk eredeti témájával. Egy „kommentelő” például sajátos magyarsággal kifejtette, hogy a „beloruss” nép „tudja hová kell tartozni”, Ukrajna viszont „amcsi csicska akar lenni”, míg más szerint Ukrajna EU-tagként egy jól felfegyverzett Amerika- és Unió-bérenc ország lesz.
Volt, aki egyenesen arra kérte Putyint, egyesítse az EU-t a „terolista náci háttér hatalom,” azaz az USA ellen, akik – szerinte – a világra engedték a koronavírust is.
A kommentek tartalmánál a mögöttük meghúzódó profilok talán még beszédesebbek: soknak közülük sem profilképe, sem borítóképe nincs, semmilyen publikus aktivitása nem látszik, gyakran még ismerőseik sincsenek. Emellett sokan, például az idézett kommentekben, erősen antagonisztikus nyelvezetet használtak, ami szintén a trollok gyakori jellemzője. Találtunk olyan profilt is, ami 2020 augusztusa óta nyilvánosan szinte kizárólag a Pesti Srácok, illetve a német AfD tartalmait osztja meg, az előtt viszont csak 2016 és 2018 között volt aktív. Olyan profil is kifejtette a véleményét, amely – visszaélve egy másik ember fotójával – egy fiatal nő Instagram-történetbe feltöltött képét használta profilképként (tükrözve, illetve megtisztítva a feliratoktól) – ezt a Yandex Reverse Image Search segített felfedni. Számos profilnak pedig felismerhetetlen vagy semmitmondó a képe. Gyanús jel az is, hogy egyes profiloknak más a megjelenített, illetve a profiljára mutató url-ben olvasható neve. Az egyik ilyen profil nyilvánosan kizárólag oroszbarát tartalmakat oszt meg oldalán, sőt, egyik bejegyzésében (megpróbálta) megszólítani például a Kremlpárti Orosz Hírek oldalra publikáló Csikós Sándort is, aki az Indexnek 2017-ben mondta el, hogy nem azért posztol Facebookon és online Kreml-párti tartalmakat, mert Oroszország ügynöke lenne, hanem „Amit teszünk, hitből, őszinte meggyőződésből tesszük.”
Ezek alapján egyértelmű, hogy a Putyin szavait taglaló bejegyzés alatti aktivitás egy része nem organikus, ahogy a kommentelő felhasználóknak sem mindegyike takar valós személyt.
Azt azonban ennyiből lehetetlen meghatározni, hogy honnan ered ez az inautentikus aktivitás. Erre számos magyarázat lehet: tudunk a Kremlhöz köthető trollfarmokról, és ismert az is, hogy a magyar kormányoldal is használt már trollokat, például a 2019-es önkormányzati kampányban. Az sem zárható ki, hogy ezek a trollok más, magyar oroszbarát csoportokhoz lennének köthetők.
A leírtakhoz hozzá kell tennünk, hogy a Political Capital saját, Oroszországgal kapcsolatos, hirdetett bejegyzéseinél is találkozott már trollprofilokkal – a jelenség tehát nem csak a kormánypárti oldalakon látható. Egy Alekszej Navalnijjal kapcsolatos bejegyzésünk alatt például hamisnak látszó profiloktól tűnnek fel olyan a Kreml-párti portálokról ismert narratívák, minthogy Navalnijt „a Nyugat és az amerikaiak” finanszírozzák, hogy „bomlassza Oroszország egységét”, Navalnij milliárdos, luxuslakása van Berlinben, más profil pedig az EP-képviselőkkel szemben fejtette ki rosszallását, mert Putyinnal „szarakodnak”.
De mi értelme van trollokat használni, ha egyébként valós kommentelők is pozitív véleménnyel vannak Vlagyimir Putyinról? Elsődlegesen az, hogy így a bejegyzések lehető legszélesebb közönség előtt jelennek meg annak köszönhetően, hogy hirtelen sok kedvelés, illetve hozzászólás érkezik a poszt alá, adott esetben „párbeszédet” generálva. Ez különösen fontos azóta, hogy a Facebook algoritmusa nagyobb figyelmet fordít a „jelentőségteljes társadalmi interakciókra”, így a kommentek is nagyobb súllyal számítanak bele abba, hogy mennyi felhasználó falán jelenik meg az adott bejegyzés. Ahogy apolitikusok is egyre jobban szeretnek egymás posztjai alá kommentelni semmitmondóan bátorító „gondolatokat” („Hajrá XY! Együtt sikerülni fog!”), annak érdekében, hogy minél több emberhez eljussanak, úgy szeretnek egyre inkább a trollok is nagy aktivitást generálni azon posztok alatt, amelyek szeretnék, hogy sok embert megszólítsanak. Emellett persze fontos az is, hogy a bejegyzést olvasó internetfelhasználóban az az érzés alakuljon ki, hogy a magyar nép egyöntetűen Putyin elnök, illetve az adott esetben a magyar belpolitikában is kiemelt figyelmet élvező politikai üzenetei mögött áll.
Még egyszer: nem lehet egyértelműen megállapítani, kihez köthető a hamis, a felhasználók megtévesztését célzó trollaktivitás. Az azonban biztos, hogy a magyar közösségi médiában sem szokatlan már ez a gyakran a Kremlnek tulajdonított módszer, ami úgy tűnik, nemcsak belpolitikai, de adott esetben a külpolitikai párbeszédet is alakítani próbálja, a jövőben pedig a jelenség csak egyre erősödni fog. Ezért is fontos, hogy a magyar internetezők is felismerjék a mesterségesen generált tartalmakat, és legyen eszköz a kezükben, ami segít a helyükön kezelni azokat. A jövőben további esettanulmányokkal és elemzésekkel mi is ezt segítjük.
További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.
A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:
Az álprofilokat bemutató cikksorozatunk 3. része. Előző beszámolóinkban részletesen bemutattuk azokat a nyár folyamán létrehozott, központilag irányított álprofilokat, amelyek budapesti...
Előző beszámolónkban lerántottuk a leplet azokról a központilag koordinált álprofilokról, amelyek június óta budapesti és agglomerációs Facebook-csoportokba beépülve terjesztik a...
A gombamód szaporodó álprofilok főként budapesti és agglomerációs Facebook-csoportokba beépülve tolják a kormányzati propagandát. Az álprofilok leginkább a Mandiner, a...
Szó szerint megegyező kommentek bukkannak fel a legkülönbözőbb Facebook-posztok sokasága alatt, így olyan felhasználókhoz is eljut a Kreml dezinformációja, akiknek...
