Ki kelt itt gyűlöletet?
Május 15-én Robert Fico szlovák miniszterelnök, július 14-én pedig Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt ellen követtek...
Számos magyar és külföldi szélsőjobboldali szervezet találkozik ezen a hétvégén Budapesten, hogy megünnepeljék a német és magyar alakulatok 1945-ös kitörési kísérletét. E rendezvénysorozat mára az egyik legnagyobb nemzetközi neonáci találkozóvá vált Európában, és nem kevés erőszakpotenciált hordoz. Ha a kormány valóban a politikai erőszak visszaszorítására törekedne, és nem csak a magyar ellenzék és civilek lejáratására akarná ezt a témát is felhasználni, akkor idehaza a szélsőjobboldalra kellene fókuszálnia. Ezt szolgálják a Political Capital javaslatai.
A kitörésre való megemlékezés ékes példája a szélsőséges eszmék sikeres mainstreamingjének, azaz széles körben elfogadottá és legitimmé tételének. A szélsőjobb hosszú évek alatt, fokozatosan keretezte át a náciknak emléket állító rendezvényt azáltal, hogy 1) hősies színben tünteti fel a tragikusan értelmetlen és elkeseredett kitörést, 2) a külső (szovjet) fenyegetés elleni ön/honvédelemként ábrázolja a Hitler érdekét és a náci elnyomás fenntartását szolgáló tettet, és 3) magát a megemlékezést is forradalmi, hősies cselekedetként ábrázolja, mert azt el akarják hallgattatni.
Az átkeretezés és a mainstreaming sikerét jelzi, hogy a gondolatnak a kormány holdudvarában is lelkes követői vannak, és a narratíva kormányzati hátszéllel terjed. A kormány maga is legitimálja a kitöréskultuszt például azzal, hogy állami támogatást nyújt a túrát szervező egyesületeknek, lovagkereszttel tünteti ki e szervezetek vezetőit (például a szélsőjobbhoz kötődő Moys Zoltánt, aki Lezsák Sándor veje is), és kormányzati irányítású médiumokban mosdatják az eszmét és a szervezőket (pl. Trombitás Kristóf az M5-ön 2019-ben és a Hír TV Incze Bélával készített interjújában 2020-ban).
Miközben Gulyás Gergely nemrég egy Kormányinfón arról beszélt, nehéz megakadályozni, hogy Nyugat-Európából szélsőségesek érkezzenek Magyarországra, a kormány pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy Budapest maradjon „a béke szigete Európában”, a Fidesz nem mer/akar konfrontálódni a szélsőjobbal. Sőt, átveszi a témáikat és kezdeményezéseiket, ha azokra rezonál a társadalom. Az Orbán Viktor által kezdeményezett minapi alkotmánymódosítás ötlete is Dúró Dórától származik.
A kormány nem csak hogy nem lép fel a szélsőjobb jelentette társadalmi veszély ellen, de aktuális politikai érdekeinek megfelelően, az ellenzék és a civilek lejáratására használja, ahogy a tavalyi sajnálatos eseményeket is. A külföldi szélsőbaloldaliak és magyar szélsőjobboldaliak által elkövetett erőszak apropóján a kormány és médiája egyoldalúan csak „antifasiszta erőszakról” beszél (de még a rendőrség is csak ezt vizsgálja kiemelten), és folytatja lejárató kampányát olyan hazai antifasiszta szervezetek ellen, amelyeknek nem volt semmilyen bizonyítható kapcsolódásuk a cselekményekhez.
Ha Gulyás Gergely és a kormány valóban a politikai erőszak visszaszorítására törekedne, akkor idehaza a szélsőjobboldalra kellene fókuszálnia. Megfontolásra ajánljuk ehhez a Political Capital javaslatait:
Mindezekről ismét ajánljuk a tavaly májusban megjelent elemzésünket, amely még ma is aktuális.
További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.
Május 15-én Robert Fico szlovák miniszterelnök, július 14-én pedig Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt ellen követtek...
A gyűlöletbeszéd témája nem is lehetne időszerűbb: a gyűlöletkeltő megszólalások, online tartalmak a mindennapok részévé váltak. Az átalakuló nyilvánosság, azon...
Máig heves reakciókat vált ki a hazai és a nemzetközi közbeszédben Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott fajelméleti fejtegetése, pedig a miniszterelnök...
Ha létezik egyáltalán olyan gondolat az idén 100 éve aláírt trianoni békeszerződéssel kapcsolatban, amellyel minden magyar egyet tud érteni, az...