Számos magyar és külföldi szélsőjobboldali szervezet találkozik ezen a hétvégén Budapesten, hogy megünnepeljék a német és magyar alakulatok 1945-ös kitörési kísérletét. E rendezvénysorozat mára az egyik legnagyobb nemzetközi neonáci találkozóvá vált Európában, és nem kevés erőszakpotenciált hordoz. Ha a kormány valóban a politikai erőszak visszaszorítására törekedne, és nem csak a magyar ellenzék és civilek lejáratására akarná ezt a témát is felhasználni, akkor idehaza a szélsőjobboldalra kellene fókuszálnia. Ezt szolgálják a Political Capital javaslatai.

A kitörésre való megemlékezés ékes példája a szélsőséges eszmék sikeres mainstreamingjének, azaz széles körben elfogadottá és legitimmé tételének. A szélsőjobb hosszú évek alatt, fokozatosan keretezte át a náciknak emléket állító rendezvényt azáltal, hogy 1) hősies színben tünteti fel a tragikusan értelmetlen és elkeseredett kitörést, 2) a külső (szovjet) fenyegetés elleni ön/honvédelemként ábrázolja a Hitler érdekét és a náci elnyomás fenntartását szolgáló tettet, és 3) magát a megemlékezést is forradalmi, hősies cselekedetként ábrázolja, mert azt el akarják hallgattatni.

Az átkeretezés és a mainstreaming sikerét jelzi, hogy a gondolatnak a kormány holdudvarában is lelkes követői vannak, és a narratíva kormányzati hátszéllel terjed. A kormány maga is legitimálja a kitöréskultuszt például azzal, hogy állami támogatást nyújt a túrát szervező egyesületeknek, lovagkereszttel tünteti ki e szervezetek vezetőit (például a szélsőjobbhoz kötődő Moys Zoltánt, aki Lezsák Sándor veje is), és kormányzati irányítású médiumokban mosdatják az eszmét és a szervezőket (pl. Trombitás Kristóf az M5-ön 2019-ben és a Hír TV Incze Bélával készített interjújában 2020-ban).

Miközben Gulyás Gergely nemrég egy Kormányinfón arról beszélt, nehéz megakadályozni, hogy Nyugat-Európából szélsőségesek érkezzenek Magyarországra, a kormány pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy Budapest maradjon „a béke szigete Európában”, a Fidesz nem mer/akar konfrontálódni a szélsőjobbal. Sőt, átveszi a témáikat és kezdeményezéseiket, ha azokra rezonál a társadalom. Az Orbán Viktor által kezdeményezett minapi alkotmánymódosítás ötlete is Dúró Dórától származik.

A kormány nem csak hogy nem lép fel a szélsőjobb jelentette társadalmi veszély ellen, de aktuális politikai érdekeinek megfelelően, az ellenzék és a civilek lejáratására használja, ahogy a tavalyi sajnálatos eseményeket is. A külföldi szélsőbaloldaliak és magyar szélsőjobboldaliak által elkövetett erőszak apropóján a kormány és médiája egyoldalúan csak „antifasiszta erőszakról” beszél (de még a rendőrség is csak ezt vizsgálja kiemelten), és folytatja lejárató kampányát olyan hazai antifasiszta szervezetek ellen, amelyeknek nem volt semmilyen bizonyítható kapcsolódásuk a cselekményekhez.

Ha Gulyás Gergely és a kormány valóban a politikai erőszak visszaszorítására törekedne, akkor idehaza a szélsőjobboldalra kellene fókuszálnia. Megfontolásra ajánljuk ehhez a Political Capital javaslatait:

• A kormány/Fidesz ne vegye át a szélsőjobb témáit, hívószavait, narratíváit és eszméit, mint pl. a Nagy Lecserélődés összeesküvés-elmélet, a kisebbségekkel szembeni gyűlölet- és ellenségképzés, a Horthy-kultusz.
• A kormány/Fidesz ne tegyen gesztusokat a szélsőjobbnak és ne legitimálja eszméiket és tetteiket például azáltal, hogy államfői kegyelemben részesítenek politikai meggyőződésből elkövetett erőszakért jogerősen elítélteket, és állami kitüntetésben részesítenek kisebbségi csoportok ellen uszító újságírókat és szélsőjobboldali túrák szervezőit.
• A kormányzati irányítású média ne legitimálja a szélsőséges eszméket és szereplőket, adjon a történészi konszenzust tükröző, hiteles képet a történelmi eseményekről.
• A hatóságok lépjenek fel a szélsőséges, félelmet és riadalmat keltő, alkotmányellenes nézeteket terjesztő szervezetek és programok ellen. A 2006-ban betiltott Vér és Becsület ne szervezhessen nagy nyilvánosság előtt programokat 2024-ben.
• A neonáci megemlékezésekhez hasonlóan a rendőrség tiltsa be a kitöréstúrát is, mert ugyanazt a gondolakört, szellemiséget képviseli – ahogy Fonti Krisztina, a 12. kerület fideszes alpolgármestere is javasolta.
• A rendőrség és az ügyészség lépjen fel eltökélten és hatékonyan a gyűlölet-bűncselekmények ellen, kezeljék súlyának megfelelően a szélsőjobb által elkövetett erőszakot – erre mindkét szervezetnek megvan a maga protokollja és utasítása, csak alkalmazniuk kellene őket.
• A szolgálatok szakmailag megalapozott és transzparens módon dokumentálják a szélsőségesnek tekinthető mozgalmak tevékenységét, a tagjaik hozzávetőleges létszámát, társadalmi veszélyességüket és erőszakpotenciáljukat, valamint a szélsőséges politikai indítékból elkövetett bűncselekményeket, és ezekről nagy vonalakban évente tájékoztassák a közvéleményt, ahogy például a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a cseh Biztonsági Információs Szolgálat is teszi. Ez hozzájárulna a társadalmi konszenzus és tudatosság kialakulásához.

Mindezekről ismét ajánljuk a tavaly májusban megjelent elemzésünket, amely még ma is aktuális.

 

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.