Ursula von der Leyent (UvdL) júliusban választották meg szűk többséggel az Európai Bizottság elnökének, de még hosszú az út addig, hogy vezetésével az új Európai Bizottság november 1-jén elfoglalja hivatalát. UvdL elfogadta a tagállamok által jelölt biztosokat és kijelölte számukra, hogy milyen feladatokért lennének felelősek, így most az Európai Parlamenten van a sor, hogy elfogadja a testületet.

Hosszú azonban még út az új Európai Bizottság felállásáig

Az Európai Parlamenten (EP) belül működő az Elnökök Konferenciája jelölte ki, hogy melyik biztosjelöltet mely parlamenti bizottság(ok) hallgatják majd meg szeptember 30. és október 8-a között. Trócsányi László bővítés- és szomszédpolitikai biztosjelöltnek az EP külügyi bizottsága előtt kell majd megjelenni október elsején. A parlamenti meghallgatások nem részei az Európai Unió elsődleges joganyagának, az uniós szerződéseknek, így az ezeken született döntések mindössze ajánlások, ugyanakkor ezeket általában figyelembe veszik, különben a Bizottság testületileg nem biztos, hogy meg tudná szerezni az EP-képviselők abszolút többségének támogatását.

A meghallgatások folyamatát az Európai Parlament működési szabályzata írja le. Első lépésként az EP jogi bizottsága vizsgálja meg a biztosjelöltek érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatait, és értékeli, azok pontosak-e. Ha ezt az akadályt egy biztosjelölt sikerrel veszi, meghívják, hogy jelenjen meg az illetékes bizottság(ok) előtt. Ha egy biztosjelölt tárcája kapcsán több parlamenti bizottság is illetékes, akkor ezek egyszerre hallgathatják meg. A bizottságok a meghallgatás előtt írásban küldik el a kérdéseiket (7-et vagy 8-at) a biztosjelöltekhez. Az erre adott válaszokat a meghallgatás előtt a Parlament honlapján közzéteszik.

A meghallgatások maguk három óráig tartanak, élőben közvetítik őket. Az eseményen a biztosjelöltek tarthatnak egy legfeljebb 15 perces szóbeli bevezetőt, majd maximum 25 kérdést intézhetnek hozzájuk a parlamenti bizottság(ok) tagjai. A meghallgatás után az illetékes parlamenti bizottság elnöke és a frakciók bizottsági koordinátorai két szempontból értékelik a biztosjelölteket: (1) alkalmasak-e a testületi tagságra és (2) a kijelölt feladataik elvégzésére. Első körben a biztosjelölteknek a koordinátorok – a parlamenti bizottság(ok) tagságának legalább kétharmadát képviselő – többségének támogatását kell megszerezniük. Ha ez elsőre nem sikerül, akkor a koordinátorok írásban kiegészítő információkat kérhetnek, és ha még ekkor is elégedetlenek, egy újabb másfél órás meghallgatásra kérhetnek engedélyt, amelyeket október 14-15-én tarthatnának. A második meghallgatás utáni szavazáson is a fentebb említett többségre van szükség. Ha így sem sikerül megszerezni a bizottság(ok) támogatását, az illetékes bizottság elnöke teljes ülést hív össze, ahol a szavazatok abszolút többsége is elég a jelölt ajánlásához.

Ha minden jelölt átmegy a meghallgatásán, nincs más hátra, minthogy a Bizottság elnökjelöltje, UvdL bemutassa a testületét és az Európai Bizottság programját az EP plenárisán október 23-án, majd megszerezze a leadott szavazatok abszolút többségét.

Lehetséges forgatókönyvek

Az EP bizottságai tehát csak „javaslatot” tesznek, ugyanakkor ezek a javaslatok igencsak megnehezíthetik az Európai Bizottság már megválasztott elnökének dolgát. 1995 óta a parlamenti bizottságok négy jelöltet utasítottak el teljes egészében, míg más esetekben az adott jelölt portfóliójának megváltoztatását kérték (két magyar, Kovács László és Navracsics Tibor is így járt). 2004-ben az EP bizottságai Rocco Buttiglione olasz jelöltet homofób és nőellenes kijelentései, a lett Ingrida Udrét pedig korrupciós ügyei miatt utasították el, José Manuel Barroso azonban nem volt hajlandó újakat kinevezni helyettük. Mivel ennek tükrében nem sikerült magának parlamenti többséget biztosítania az EP zárószavazásáig, kénytelen volt halasztását kérni, és megadnia magát a választott testület akaratának: új olasz és lett jelölttel járult a strasbourgi plenáris elé.

Ursula von der Leyen testületében több „problémásnak” titulálható jelölt is van. Ebből a szempontból számunkra a legfontosabb Trócsányi László (EPP), akinek az uniós bővítési tárgyalásokon olyan jogállami kritériumokat kellene számon kérnie a csatlakozni vágyó tagállamokon, amiket minisztersége alatt maga sem vett figyelembe, de kérdések merülhetnek fel a magyar kormány Ukrajnával, Oroszországgal és más uniós partnerekkel ápolt kapcsolatáról is. A magyar jelölt ugyanakkor csak a jéghegy csúcsa. A szocialista Rovana Plumb, a liberális Renew Europe soraiból érkező Sylvie Goulard és Didier Reynders és az ECR-es lengyel Janusz Wojchiechowski is korrupciós ügyekkel néz vagy nézett szembe karrierje során. Emellett az EPP-nek komoly kételyei támadtak Paolo Gentiloni volt olasz miniszterelnök gazdasági biztosnak való jelölésével kapcsolatban, mert kormányfősége idején Olaszország nem tartotta be az uniós szabályok által megkövetelt pénzügyi fegyelmet. Ezeknek az aggodalmak mind szerepe lehet a meghallgatások során.

Egyelőre három lehetséges forgatókönyv látszik az új Bizottság sorsával kapcsolatban:

1. A pártcsaládok megállapodnak abban, hogy egyikük sem utasítja el a másik „problémás” jelöltjeit, így a Bizottság a javasolt felállásban foglalhatja el hivatalát november elsején.
2. A pártcsaládok, leginkább az EPP, az S&D és a Renew (valamilyen kombinációja), megegyeznek arról, hogy „beáldozzák” egymás 1-1 jelöltjét, a többiek pedig átmennek. Ebben az esetben valószínűleg néhány kormánynak új biztost kellene jelölnie.
3. Minden pártcsalád saját lelkiismerete szerint szavaz a jelöltek alkalmasságáról. Ennek következményeként várhatóan több tagállamnak is új biztost kellene jelölnie, de változhatnak a biztosok portfóliói is.

Ezek természetesen csak előzetes lehetőségek, a meghallgatások során problémák merülhetnek fel például egy-egy jelölt szakmaiságával kapcsolatban, ahogy az történt 1995-ben az ír Padraig Flynn, vagy 2014-ben a szlovén Alenka Bratusek és Navracsics Tibor esetében, amik teljes mértékben átalakíthatják a von der Leyen-Bizottság szerkezetét. Trócsányi László sorsával kapcsolatban is elképzelhető bármilyen végkimenetel, de valószínűsíthető, hogy az ő biztosi karrierje is a szélesebb pártpolitikai csatározások függvényében dől majd el.

Szicherle Patrik

(A kiemelt kép forrása: bne Intellinews)

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel: