A Political Capital és a CEU Közpolitikai tanszékének Policy Labje közösen, reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan alakult a választások előtt a politikai polarizáció, a szekértáborok egymásról alkotott véleménye. Az eredmények azt mutatják, hogy a polarizáció, a szekértábor-logika, a törzsies gondolkodás a társadalom jelentős részében megjelenik. Az eredmények alapján mind a Fidesz, mind az ellenzék szavazói rendkívül negatív képet alkotnak az ellenoldal szavazóiról – zárt gondolkodásúnak, korlátoltnak, és álhírektől megvezetettnek tartják őket. Ezek az ellentétek azonban a személyes szférába kevésbé hatolnak be: az ellenoldal megvezetett tagjait is többnyire jóindulatúnak tartják, családokat kevésbé szakít szét a politika, és a többség nem tartaná problémának, ha a közeli hozzátartozójuk, munkatársuk vagy akár főnökük a másik oldalra szavazna.

A polarizáció, a szekértábor-logika, a törzsies gondolkodás a társadalom egy jelentős részében megjelenik. A megkérdezettek harmada számára fontos, hogy a társas környezetének politikai nézetei megegyezzenek az övével. Sokan élnek a komfortot jelentő politikai véleménybuborékban: 44 százalék jelezte, hogy a legtöbb barátjának a politikai nézete megegyezik az övével. Részben ennek a véleményhomogenitásnak is köszönhető, hogy nem kiemelkedően magas – 28 százalék – azoknak az aránya, akiknél a családon belül okoztak már feszültséget az eltérő politikai nézetek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kijelentésekkel egyetértők aránya a teljes mintában

A két nagy szekértábor egymásról alkotott véleményének felméréséhez először a két csoportot határoztuk meg. Ehhez a szokásos, választott pártlista mellett arra is rákérdeztünk, melyik pártlistát utasítják el a leginkább. Az így kapott preferencia-diszpreferencia páros alapján azokat a megkérdezetteket soroltuk az elkötelezett kormánypárti kategóriába, akik a Fidesz listájára voksolnának és legkevésbé a közös ellenzéki listára szavaznának. Az elkötelezett ellenzékieket pedig ugyanezen elv mentén határoztuk meg: akik az ellenzéki pártlistára szavaznának leginkább és a Fideszére legkevésbé. A két csoport mérete közel azonos lett: az elkötelezett kormánypártiak a teljes minta 32, az ellenzékiek pedig 29 százalékát tették ki.

A szekértáborokon belüli kohéziós erő

Mindkét táborban hasonlóan erős a belső összetartó erő. A kormánypártiak 76%-át jó érzéssel tölti el, amikor kedvező véleményt hall a Fideszről. 69 százalékuk úgy véli, sok közös van benne és azokban az emberekben, akik a Fideszt támogatják. Minden második elkötelezett kormánypárti jellemzően többes szám első személyben fogalmaz, amikor a Fideszről beszél. Egy jelentős csoportjuk (40%) pedig magára veszi a pártot ért kritikákat, személyes sértésként megélve azokat.

Az elkötelezett ellenzékiek körében csak egyetlen megállapítás esetében mértünk statisztikailag szignifikánsan eltérő arányokat: az ő érzéseiket mérsékeltebben javítja, ha jó dolgokat hallanak az ellenzéki összefogásról. Az e körben tapasztalt 69% azonban így is erős érzelmi kapcsolódást jelent.

Az elkötelezett kormánypártiak körében kapott arányok

Az elkötelezett ellenzékiek körében kapott arányok

Vélemények a másik táborról

Az elkötelezett kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt kedvezőtlen véleményük van a másik táborról. Ebből a szempontból utóbbiak a kritikusabbak: az ellenzékiek 76 százaléka szerint a Fidesz legtöbb szavazóját nem érdeklik a tények, vakon elhiszik, amit a párt politikusai mondanak. A kormánypártiak körében ugyanez az arány 63 százalék, ami ugyancsak magasnak tekinthető. Némileg árnyalja a képet, hogy mindkét csoportban nagyjából minden második szimpatizáns véli úgy, a másik fél szavazói is éppolyan normális emberek, mint egy átlag magyar és csak a pártjuk retorikája befolyásolta őket.

Közös jellemzője a két vizsgált pártpreferencia-csoportnak, hogy nem egységesek a másik párt/összefogás programja iránti nyitottságban. Mind a kormánypártiak, mind a ellenzékiek esetében bő egyharmad azok tábora, akik nem kíváncsi arra, hogy az ellenzéki összefogás, illetve a Fidesz szerint hogyan lehetne jobbá tenni Magyarországot. Ugyanennyien vannak ugyanakkor azok is, akiket ez érdekel.

Az elkötelezett kormánypártiak szerint…

Az elkötelezett ellenzékiek szerint…

A fentieken túl arra is kértük a két tábor szavazóit, hogy jellemezzék a másik oldal szavazóinak bizonyos tulajdonságait ellentétpárok segítségével. A negatív jelzők használata dominálja a válaszokat, a pozitívumokat egyik tábornál és egyetlen tulajdonság esetében sem említették 10 százaléknál többen. Ugyanakkor magas a semleges válaszok aránya is. Úgy tűnik, mindkét csoportnak mintegy harmada nem szívesen mond rosszat (de jót sem) a fő ellenfél szavazóiról.

A két tábor másikról alkotott percepciója alig mutat eltérést. Többségi vélemény, hogy zárt gondolkodásúak, szélsőségesek és fogékonyak az álhírekre. A leginkább pejoratív, erkölcstelenségre vonatkozó kérdésre érkezett a legkevesebb egyetértő jellemzés – és egyben a legtöbb semleges válasz. Ez ugyanakkor nem járt együtt azzal, hogy többen lettek volna, akik inkább erkölcsösként látják a másik pártszövetség szavazóit.

Kormánypártiak és ellenzékiek potenciális társas kapcsolatainak megítélése

Vannak olyan társas helyzetek, amelyekben kevés ráhatásunk van arra, kikkel kerülünk szorosabb kapcsolatba. Így könnyen lehet, hogy elkötelezett kormánypártiaknak és ellenzékieknek kell egy munkahelyen dolgozniuk, elfogadniuk a másik utasítását, vagy éppen gratulálni egy házasságkötéshez.

Kutatásunkban azt is kérdeztük a két tábortól, mennyire éreznék magukat kényelmetlenül, vagy éppen kényelmesen egy-egy ilyen szituációkban. A válaszok alapján inkább kedvező kép rajzolódik ki. Bár mindkét társadalmi csoportban van egy kisebb, 20-30 százalék közötti réteg, akiknek kényelmetlenséget okoznának ezek a helyzetek, de sem a kormánypártiak, sem az ellenzékiek nagy többsége számára nem jelentenének problémát az ilyen társas kapcsolatok.

A vizsgálatunkban szereplő három élethelyzet közül mindkét tábor számára a legkellemetlenebb az lenne, ha a főnökük a másik pártszövetség szavazója lenne. Azaz az alárendeltségi viszonyban a legnagyobb az esélye a politikai nézetkülönbségekből adódó konfliktusnak. Jelentős eltéréseket ugyan nem tapasztaltunk az eloszlásokban, az eredmények azt mutatják, az ellenzéki szimpatizánsok számára jelentene némileg nagyobb kényelmetlenséget az, ha kiderülne, munkatársuk, főnökük vagy újdonsült családtagjuk kormánypárti szavazó.

Vélemények az elkötelezett kormánypártiak körében a potenciális társas kapcsolatokról

Vélemények az elkötelezett ellenzékiek körében a potenciális társas kapcsolatokról

Módszertan

A Political Capital és a CEU Közpolitikai tanszékének Policy Labbel közös kutatásának adatfelvételét a Závecz Research végezte 2022. február 22. és március 4. között, CAPI módszerrel, azaz a kérdőívet programozást követően, laptopok segítségével személyesen kérdezték le a kutatócég munkatársai. A kutatásban kétlépcsős, arányosan rétegzett, véletlenszerűen kiválasztott 1000 személyt tartalmazó valószínűségi mintával dolgoztunk. A mintába kerülő személyek összetételi aránya a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók szerint (nemek, életkori csoportok, iskolai végzettség, lakóhelytípus) megfelelt a teljes felnőtt népesség összetételének. A közölt adatok hibahatára a teljes mintára vonatkozóan, a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.

A kutatásban a Political Capital részéről Krekó Péter és Molnár Csaba, a CEU Policy Lab részéről pedig Kristina Boiakova, Dombrovszky Borbála és Mayra Lea Dominguez mesterszakos hallgatók vettek részt. A kérdőív összeállításához a korábbi kutatásunkban már használt, a populizmus különböző dimenzióit mérő skálák (Akkermann et al. és Littvay et al.) egyes tételei mellett a politikai polarizációra fókuszáló vizsgálatok (Oshri et al.: The importance of attachment to an ideological group in multi-party systems: Evidence from Israel (2021) és Banker et al.: Measuring Partisanship as a Social Identity in Multi-Party Systems (2017)) tételeit is felhasználtuk. Illetve több, saját kérdést állítottunk össze, amelyek jobban megragadták a hazai közéleti viszonyokat. Jelen elemzésben csak a politikai polarizációval kapcsolatos kérdéseket dolgoztuk fel.