A Budapest Pride előtti hetekben nagyot ment a nyilvánosságban a Medián azon kutatása, amely szerint Magyarországon az LMBTQ-témában történelmi magasságokba szökött az elfogadó, támogató attitűd. Úgy tűnik, az elmúlt években az Orbán-rezsim addig hosszabbítgatta Bicskéig a homofób kampányokat, hogy azok kontraproduktívvá váltak. További értékkutatások szerint ráadásul a Fidesz társadalmi attitűdöket formáló törekvései más téren is kudarcot vallottak. Vélhetően ez is szerepet játszott a Fidesz április 12-én elszenvedett súlyos választási vereségében.

A Medián a választások után felvett közvélemény-kutatása szerint Magyarországon történelmi magasságokba emelkedett az azonos nemű párok házasságának és gyermekvállalásának támogatottsága. A házasságkötés és az örökbefogadás lehetőségét 68% biztosítaná az azonos nemű pároknak, a mesterséges megtermékenyítésben való részvételt 71%. A magyarok többsége, 57%-a visszavonná az elmúlt években elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogait korlátozó rendelkezéseket, mint pl. az ún. „gyermekvédelmi” törvényt, a transznemű emberek nem- és névváltoztatásának tilalmát, illetve a Pride tiltását lehetővé tevő jogszabályt. A magyar társadalom nemcsak a hátrányos megkülönböztetés felszámolását támogatja, de a jelentős többség (79%) szerint az állam feladata, hogy fellépjen a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű embereket érő hátrányos megkülönböztetés ellen.

Forrás: Medián

Ez a változás fokozatosan következett be, más társadalmi attitűdök átalakulásával karöltve.

Az Orbán-rezsim által szintén túltolt etnocentrikus nacionalizmus vonzereje is gyengült az elmúlt években. Csepeli György és Örkény Antal legutóbbi Társadalmi riportban megjelent tanulmánya szerint azt mondhatjuk, hogy 1995 és 2023 között jelentősen (13%-ról 48%-ra) nőtt az anti-etnocentrikus válaszadók aránya, és ezzel egyidejűleg csökkent az etnocentrikus állításokkal részlegesen vagy teljesen egyetértők aránya is. Adataik szerint 1995-ben a konzisztens anti-nacionalisták aránya még csak 19 százalék volt, ami 2023-ra 35 százalékra kúszott fel.

Forrás: Társadalmi riport 2024

Eközben Magyarországon drámaian csökkent a vallás fontosságával kapcsolatos kérdésekre igennel válaszolók aránya is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálási adatai szerint a magukat katolikusnak vallók aránya az évtizedekkel korábbi többségből a teljes népesség 30%-ára esett vissza. Azoknak a száma, akik a római katolikus egyházhoz tartozónak vallották magukat, több mint egymillióval csökkent: míg 2011-ben 3,69 millióan, 2022-ben már csak 2,64 millióan sorolták magukat ide. Még szembetűnőbb a fogyás, ha összevetjük ezt az adatot a 2001-es cenzuséval: akkor 5,29 millióan voltak a római katolikusok, ami azt jelenti, hogy huszonkét év alatt megfeleződött a számuk. Mindez egy olyan rezsim idején, amely „keresztény-konzervatívnak” titulálta magát, és – retorikai szinten legalábbis – kiemelt célja volt a vallásos identitás erősítése. A kereszténység politikai eszközként való felhasználása is egy lehet a több tényező közül, amely sokakat eltaszíthatott az egyháztól és a vallásosságtól.

Forrás: Válaszonline.hu, KSH

Az Orbán-rezsim további kulcsfogalma volt a szuverenitás, amelynek „védelmére” (valójában a politikai ellenfelek és kritikusok lejáratására) egy már megszűnt hivatalt is létrehozott. Tomka Zsófia ugyancsak a Társadalmi riportban megjelent tanulmánya szerint azonban a politikai szuverenitás nem volt kiemelten fontos érték a társadalom többsége számára, a lakosság mintegy egyötöde volt szuverenista állásponton. A heves brüsszelezés ellenére az EU-val kapcsolatos attitűdök pedig viszonylag stabilak és egyértelműen támogatók maradtak. 2013-ban ugyan csökkenést mutatott a kedvező megítélés, de 2023-ra visszaugrott az EU-csatlakozás körüli rendkívül magas szintre. 2013-hoz képest érdemben megnőtt azok aránya is, akik szerint akkor is be kell tartani az EU döntéseit, ha a magyar kormány azokkal nem ért egyet: ez az arány 50 százalékra nőtt a korábbi 40 alattihoz képest.

A Fidesz 16 éven keresztül folytatott kormányzása tehát abban is elbukott, hogy az általa közvetített ideológiának és értékrendnek megfelelően alakítsa át a magyar társadalom attitűdjeit. Sőt, sok témában valószínűleg pont a hatalmi szóval történő erőltetés váltotta ki az ellenkezést.

Ennek leglátványosabb példája a 2025-ös Pride volt, de nem ez volt az egyetlen terület, ahol a magyarok a Fideszénél jóval nyitottabb hozzáállást vettek fel, így a volt kormánypárt fokozatosan alkalmatlanná vált a többség képviseletére.