Sokan rámutattak már, hogy a bevándorlásról folytatott nemzeti konzultáció, kizárólag politikai kommunikációs célokat szolgál. A kormány többek között ezzel témával igyekszik kiszorítani a nyilvánosságból a számára hátrányos ügyeket, így például a rendszerszintű korrupcióra utaló esetekről szóló híreket. Ezért mossa össze a kormány kommunikációja a különböző migrációs kategóriákat, ezért alkalmaz manipulatív kérdéseket, megfogalmazásokat és adatközléseket a migrációval kapcsolatban. Azt, hogy a nemzeti konzultációnak semmiféle szakpolitikai vonatkozása sincs, az Orbán-kormány 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozattal elfogadott migrációs stratégiája is jól mutatja. Az alábbi idézetek ebből a dokumentumból valók.

„A stratégia kialakításának elméleti alapja, hogy Magyarország a területén megjelenő migráció szabályozása és ellenőrzése során

(…) eleget tesz menekültügyi nemzetközi és európai uniós kötelezettségeinek, a menedéket kérelmezők számára a nemzetközi és a hazai normákban előírt védelmet biztosítja;

(…) hatékony kommunikációval elősegíti, hogy a társadalom tagjai hiteles információhoz jussanak a migrációs folyamatokról, és ezáltal csökkenjenek az e folyamathoz kapcsolódó előítéletek”

„Mivel hazánk az illegális migráció nemzetközi útvonalán többségében még mindig tranzitországként jelenik meg, a kapcsolódó bűncselekmények Magyarországon még nem jelentenek meghatározó kockázati tényezőt, illetve nem éreztetik a lakosságra és a társadalomra gyakorolt közvetlen hatásukat.”

„…különös tekintettel a magyar munkaerő egyes szektorokban fokozottabban jelentkező kivándorlására, szükséges a további migráns munkaerő fogadása. Ez főként a szakképzett és szakképzetlen fizikai, valamint a felsőfokú szellemi munkaköröket érinti, ezekben a szegmensekben mutat növekvő tendenciát az egyes munkaerőpiaci szektorokban fellépő tartós hiány. A hazai munkaerőpiac élénkítése érdekében a keresőtevékenység folytatása céljából érkezők motiválása elsősorban a foglalkoztatási szabályok egyszerűsítésén, könnyítésén keresztül, és ennek támogatása érdekében a külföldiekre vonatkozó beutazási és tartózkodási szabályok folyamatos – mindig az aktuális munkaerőpiaci helyzethez mért – felülvizsgálata és átalakítása révén biztosítható.”

(a kép forrása: Index)

„Az Európai Unió tagjaként Magyarország aktívan részt vesz a Közös Európai Menekültügyi Rendszer kiépítésében. Ennek célja, hogy az EU a „nemzetközi védelem egységes övezetévé” váljon, a tagállamok menekültügyi eljárásait egységesítse, illetve egységes menekülti és oltalmazotti státuszt hozzon létre, és azonos szintű befogadási feltételeket biztosítson a védelmet kérelmezőknek, és az azt élvezőknek. E célok megvalósításához szükséges uniós szintű jogalkotás 2013 első felében lezárult, így a következő évekre a jogszabályok gyakorlati átültetése, alkalmazása a fő uniós feladat.”

„A nemzetközi védelmet kérők elhelyezése tekintetében fontos szempont, hogy az elhelyezésben érintett települések kellően ösztönözve legyenek arra, hogy befogadják a nemzetközi védelmet kérőket, illetve elfogadják településükön az elhelyezést szolgáló intézményeket. Ennek érdekében akár kvótarendszer bevezetésével, akár különféle támogatások biztosításával ösztönözni kell az érintett településeket a befogadó készség növelésére. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb, a migrációs változásokhoz gyorsan reagáló szervezetrendszer működhet hatékonyan, így törekedni kell a több kisebb, maximum 200 fő befogadására képes objektumok kialakítására.”

„Részletes célkitűzések, támogató intézkedések:

• Nemzetközi szolidaritáson alapuló áttelepítési és áthelyezési program (nemzeti áttelepítési és áthelyezési program) fenntartása és fejlesztése, ideértve a program éves ütemezését és ütemterv szerinti megvalósítását;
• Harmadik országok migrációs és menekültügyi kapacitásfejlesztése, Regionális Védelmi Programokban való részvétel;
• Bilaterális kapcsolatok erősítése a szomszédos harmadik országokkal. A nemzeti áttelepítés, áthelyezés érdekében szükséges az éves kvóta meghatározása, a célcsoport kiválasztása, tényfeltáró missziók lebonyolítása, valamint a magyarországi integráció előkészítése (a kiválasztási eljárás során tájékoztatás a jogosultságokról, kötelezettségekről, kultúr-orientációs ismeretek átadása). A célok megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen a szakértők küldése – fogadása, valamint tanulmányutak biztosítása és partnerségi megállapodások kötése.”

„Bár a legális migráció egyértelműen pozitív gazdasági hatással lehet Magyarországra, a különböző felmérések, kutatások azt támasztották alá, hogy a magyar társadalom inkább elutasító, mint befogadó a külföldiekkel, különösen a harmadik országokból érkezett, nem magyar származásúak személyekkel szemben. A többség felszínes ismeretekkel rendelkezik a bevándorlókról, fél, idegenkedik tőlük. Azonban az önkormányzatok által indított, az elismert menekültek beilleszkedését segítő, kísérleti integrációs programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi lakosok sokkal befogadóbbak, miután személyesen megismerik a településre költözőket, menekülésük okait, származási országukat, kulturális hátterüket.”

„Az illegális migráció jelenségként való megközelítésébe bele tartozik a lakosságnak, magával a külföldiekkel és általában a migrációval kapcsolatos attitűdjeinek megismerése is a meglévő lehetőségek és eszközök igénybevételével. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy egyes szélsőséges csoportok saját céljaikra használják és visszaélhessenek a lakosság nem megfelelő tájékoztatásából, és ebből fakadóan a külföldiekkel szembeni elutasító magatartásából származó tömegjelenségekkel.”