A populista vagy inkább az illiberális rendszereken belül, a jogállami intézmények elfoglalása után, a népszavazások és más közvetlen demokratikus eszközök (pl. polgári engedetlenség, tiltakozások, sztrájk), mint a hatalommal szembeni érdekérvényesítés egyre szűkülő útjai válnak még fontosabbá. 2010 óta a magyar kormány mégis sikeresen akadályozta meg, hogy akarata ellenére országos népszavazásra kerüljön sor. Sőt, a kvótaellenes népszavazással az illiberális politika egyik legnagyobb veszélye is megvalósulni látszik: a hatalom a (képviseleti- mellett a) közvetlen demokratikus eszközök kiüresítésével reagál. A Political Capital tanulmánya itt elérhető.
A népszavazás jogszabályi környezetét úgy alakították át, hogy mind a népszavazás kezdeményezése, mind annak sikerre vitele a korábbiaknál jóval nehezebb legyen. Az elvi lehetőség továbbra is adott ehhez, sőt, a kormány politikájának ellensúlyozásához a népszavazás lehet még mindig a legerősebb parlamenten kívüli eszköz, a hozzáférést azonban erősen beszűkítették. A tanulmányból kiderül, hogy a külön-külön talán nem különösebben jelentősnek tűnő módosítások együttvéve mégiscsak rendszerszintű mozgástérszűkítéssé állnak össze. A maga eszközeivel ezt segítette a kormányzati hatalomtól formálisan független intézményrendszer is.
Nem volt jellemző ugyanez az éberség a kormány népszavazási kezdeményezését illetően. Bár a migránskvóta-ellenes kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, és az sem világos, hogy milyen törvényalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre egy érvényes és eredményes népszavazás, mind az NVB, mind a Kúria népszavazásra alkalmasnak ítélte azt.
A lényegében következmények nélkül maradt kopaszbotrány ebben a folyamatban, illetve a 2010 után kialakuló új rendszerben is súlyos határátlépést jelentett. 2016. február 23-án a jogszabályok már kevésnek bizonyultak egy ellenzéki népszavazási kezdeményezés megakadályozásához; ezen a napon az ököljog győzedelmeskedett. A nyilvánvaló bizonyítékok hatására az NVB ha nem is, a Kúria képes volt némi korrekcióra – de ennek már jóval kisebb volt a tétje, mivel a kormányzat ekkor már a B-terv beindításán, a vasárnapi boltzár feloldásának előkészítésén, egyszersmind az ellenzéki népszavazás sikeres megakadályozásán dolgozott.
A botrány folyományaként a kormányzat a népszavazási törvény módosítására kényszerült. Az azonos tárgykörű népszavazási kérdések úgynevezett párhuzamossági moratóriumának feloldásával bizonyosan sikerült elérni, hogy az NVI aulájában ne fordulhassanak elő többet a 2016. februárihoz hasonló jelenetek. A változtatás megítélése azonban vegyes. A párhuzamos aláírásgyűjtés lehetősége akár üdítően is hathat a népszavazási kezdeményezésekre, sokan mégis attól tartanak, hogy csak a visszaélések eszköztára nő ezzel.
A népszavazási kampány és kampányfinanszírozás teljes szabályozatlansága továbbra is az a tényező, amely aránytalanul nagy előnyt biztosít a mindenkori kormány számára. Nem véletlen, hogy a tessék-lássék törvénymódosítás elkerülte ezt a témát.
Mivel az önkormányzati választás különböző szinteken zajlik, jellemzően az összes politikai erő találni szokott olyan aspektust, amely mentén győztesnek kiálthatja...
Orbán Viktor évek óta igyekszik rendszerének befolyását kiterjeszteni nemzetközi szinten is. A kormány jelentős összegeket fordít külföldi PR-kampányokra és...