Akkor ezt most megpróbáljuk tisztába tenni. Először is, hogyan lehetséges az, hogy négy éve a külhonból a Fideszre érkező 122.638 szavazat hozott a pártnak egy plusz mandátumot, idén pedig 216.120 sem számított semmit?

Az első tipp az lehetne, hogy azért, mert a többi párt most jobban szerepelt a külhonban. De nincs szó ilyesmiről: négy éve is, most is az összes levélszavazat mintegy 96%-át vitte a kormánypárt.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A válasz inkább a magas részvételben és az egyszerű véletlenben keresendő. Négy éve 8.172.871 listás- és töredékszavazat került be a végelszámolásba, idén 8.827.183, ráadásul az sem mellékes, hogy míg négy éve 93, most csak 92 listás mandátumot osztottak ki, a német nemzetiségi képviselő mandátuma miatt. Még ezzel együtt is könnyen előfordulhatott volna, hogy a külhoni voksok plusz mandátumot hoznak a Fidesznek, de ezúttal teljesen véletlenül úgy alakult, hogy a külhoni szavazatok levonása nem módosítana a 92 listás mandátum sorsán. (A külhoni voksok súlyáról, és annak kiszámíthatatlanságáról részletesebben itt).

Nem így a „győzteskompenzáció”. 972.237 győztest erősítő töredékvoksot számoltak el idén, és ebből 913.662 a Fideszé, a maradék 58.575-ön osztozik az MSZP-P, a DK, a Jobbik és az LMP (Mellár Tamás és Szabó Szabolcs egyéni győzelme után – listán parlamentbe jutó jelölő szervezet híján – nem jár ilyesmi). Ha a megfelelő értékeket levonjuk a pártoktól, a végén a Fidesznek 5-tel kevesebb mandátum jutna, a Jobbik 2-vel, a további három bejutó lista pedig 1-1-gyel gazdagodna. Négy éve, amikor a Fidesz nem 91, hanem 96 egyénit nyert, nem 5, hanem 6 extra mandátumot köszönhetett az általa megalkotott hungarikumnak.

A külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok hatása a listás mandátumokra

A külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok hatása a mandátumokra

2014-ben a külhoni voksok és a „győzteskompenzáció” együttesen (6+1=) 7 mandátumot hoztak a Fidesznek. Azt gondolhatnánk, hogy idén ez az érték (0+5=) 5, de a helyzet az, hogy a két tényező felerősíti egymást: a külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok összesen 1.196.801-et tesznek ki, ebből 1.129.782 a Fideszé. Ha ezeket mind kivennénk a rendszerből, az már jóval érzékenyebben érintené a Fideszt, és a végelszámolásban nem csak 5, hanem 7 mandátumot is veszítene.

A listás végeredmény kialakulásához vezető szavazatszámok

A kalkulációhoz szükséges szavazatszámok

A D’Hondt-mátrixok Excelben itt elérhetők.

Disclaimer

Mindez nem tartozik a választási csalások körül kialakult éles viták tárgykörébe. A választási rendszernek kevés olyan eleme van, amelyek hatása pontosan mérhető. Mivel az itt elemzett két tényező ide tartozik, ahogy négy éve is, most is szerettük volna világossá tenni ezek hatását a végeredményre.