Akkor ezt most megpróbáljuk tisztába tenni. Először is, hogyan lehetséges az, hogy négy éve a külhonból a Fideszre érkező 122.638 szavazat hozott a pártnak egy plusz mandátumot, idén pedig 216.120 sem számított semmit?
Az első tipp az lehetne, hogy azért, mert a többi párt most jobban szerepelt a külhonban. De nincs szó ilyesmiről: négy éve is, most is az összes levélszavazat mintegy 96%-át vitte a kormánypárt.
A válasz inkább a magas részvételben és az egyszerű véletlenben keresendő. Négy éve 8.172.871 listás- és töredékszavazat került be a végelszámolásba, idén 8.827.183, ráadásul az sem mellékes, hogy míg négy éve 93, most csak 92 listás mandátumot osztottak ki, a német nemzetiségi képviselő mandátuma miatt. Még ezzel együtt is könnyen előfordulhatott volna, hogy a külhoni voksok plusz mandátumot hoznak a Fidesznek, de ezúttal teljesen véletlenül úgy alakult, hogy a külhoni szavazatok levonása nem módosítana a 92 listás mandátum sorsán. (A külhoni voksok súlyáról, és annak kiszámíthatatlanságáról részletesebben itt).
Nem így a „győzteskompenzáció”. 972.237 győztest erősítő töredékvoksot számoltak el idén, és ebből 913.662 a Fideszé, a maradék 58.575-ön osztozik az MSZP-P, a DK, a Jobbik és az LMP (Mellár Tamás és Szabó Szabolcs egyéni győzelme után – listán parlamentbe jutó jelölő szervezet híján – nem jár ilyesmi). Ha a megfelelő értékeket levonjuk a pártoktól, a végén a Fidesznek 5-tel kevesebb mandátum jutna, a Jobbik 2-vel, a további három bejutó lista pedig 1-1-gyel gazdagodna. Négy éve, amikor a Fidesz nem 91, hanem 96 egyénit nyert, nem 5, hanem 6 extra mandátumot köszönhetett az általa megalkotott hungarikumnak.
A külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok hatása a listás mandátumokra
A külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok hatása a mandátumokra
2014-ben a külhoni voksok és a „győzteskompenzáció” együttesen (6+1=) 7 mandátumot hoztak a Fidesznek. Azt gondolhatnánk, hogy idén ez az érték (0+5=) 5, de a helyzet az, hogy a két tényező felerősíti egymást: a külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok összesen 1.196.801-et tesznek ki, ebből 1.129.782 a Fideszé. Ha ezeket mind kivennénk a rendszerből, az már jóval érzékenyebben érintené a Fideszt, és a végelszámolásban nem csak 5, hanem 7 mandátumot is veszítene.
A listás végeredmény kialakulásához vezető szavazatszámok
Mindez nem tartozik a választási csalások körül kialakult éles viták tárgykörébe. A választási rendszernek kevés olyan eleme van, amelyek hatása pontosan mérhető. Mivel az itt elemzett két tényező ide tartozik, ahogy négy éve is, most is szerettük volna világossá tenni ezek hatását a végeredményre.
Mivel az önkormányzati választás különböző szinteken zajlik, jellemzően az összes politikai erő találni szokott olyan aspektust, amely mentén győztesnek kiálthatja...
Orbán Viktor évek óta igyekszik rendszerének befolyását kiterjeszteni nemzetközi szinten is. A kormány jelentős összegeket fordít külföldi PR-kampányokra és...