PC

A Political Capital elemzőinek és vendégszerzőinek blogja a hazai társadalmi, politikai folyamatokról és ezek nemzetközi összefüggéseiről.

Ukrajna

Így akarja a Kreml összeugrasztani az ukrán és a magyar kormányt a kárpátaljai magyarok kárára

A Mérce hétfőn jelentette, hogy a lengyel Belbiztonsági Ügynökség azonosította azt a három férfit, akik 2017. február elején vélhetően azért próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség irodáját, hogy az egészet az ukrán szélsőségesek tetteként tüntessék fel. Az ügyészség terrorcselekmény elkövetésével fogja vádolni a gyanúsítottakat. A nyomozás szálai egy olyan német újságíróhoz vezetnek, akinek feltételezhetően az orosz titkosszolgálatok a megbízói.

Noha a magyar kisebbséget érő első támadás sikertelen volt, február végén máig ismeretlen elkövetők végül sikeresen felgyújtották a magyar kisebbség irodáját. Ezt ugyanúgy oroszbarát terrorcselekményként kezelik az ukrán hatóságok, és illeszkedik a Political Capital által korábban leírt, szélsőséges szervezeteket ún. aktív külföldi műveletekben felhasználó orosz hibrid hadviseléshez.

A Kreml ugyanis Vlagyimir Putyin 2000-es elnökké választása óta különös hangsúlyt fektet a szélsőséges, elsősorban szélsőjobboldali és paramilitáris csoportokkal való diplomáciai, politikai és titkosszolgálati együttműködésre, ami fontos része az európai és posztszovjet térség orosz geopolitikai céloknak megfelelő befolyásolásának. Jó példa erre Magyarországon a volt jobbikos európai parlamenti képviselő Kovács Béla, akit a magyar hatóságok nemcsak az Európai Unió elleni kémkedéssel vádoltak meg 2014-ben (a büntetőjogi per jelenleg is zajlik), hanem személyes kapcsolatban állt a bőnyi rendőrgyilkos Győrkös Istvánnal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) által kiképzett neonáci, paramilitáris Magyar Nemzeti Arcvonal vezetőjével. Lengyelországban Kovács Béla politikai harcostársát, az oroszbarát Zmiana (Változás) párt vezetőjét, Mateusz Piskorskit 2016-ban tartóztatta le a lengyel Belbiztonsági Ügynökség kémkedés és idegen állam területén végrehajtott szabotázsakció miatt. A Zmiana és a lengyel szélsőjobboldali Új Jobboldal Kongresszus (KNP) mozgalom aktivistái 2014-ben a kárpátaljaihoz hasonló kisebbségi provokációt hajtottak végre, amikor ukrán nacionalista szobrokat rongáltak meg az ukrán többség és a lengyel kisebbség összeugrasztása érdekében, közvetlenül a krími háború kirobbanása után. A két akcióban az is közös, hogy az oroszbarát Zmiana eredetileg abból a szélsőjobboldali lengyel Falanga mozgalomból verbuválódott, amelyhez a jelenlegi kárpátaljai terrorcselekmény elkövetői is több szálon kötődnek, Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó szerint.

Fotó: Nemes János / MTI, Index

A Political Capital korábbi elemzése rámutatott, hogy a krími és a kelet-ukrajnai háborút követően az orosz hibrid hadviselés céljává a régió és benne Ukrajna destabilizálása vált. Ehhez kapóra jönnek a szomszédos országok elleni történelmi revizionista, nacionalista követeléseket és narratívákat megjelenítő és éltető szélsőjobboldali/paramilitáris szervezetek, amelyek kitűnő kapcsolatokat ápolnak Moszkvával, felnéznek a nagy orosz birodalmi nacionalizmusra, ideológiájukat pedig a NATO-val és az Európai Unióval szemben fogalmazzák meg.

A lengyel vagy magyar ukránellenes akciók, kisebbségellenes titkosszolgálati műveletek pedig láthatóan rögtön beépülnek a Kreml hivatalos kommunikációjába. A kisebbségek elleni erőszakos támadásokkal, provokációkkal ugyanis Vlagyimir Putyin nem csak a Krím-félsziget 2014-es elcsatolásának fedősztoriját („ukrán fasiszták támadták meg a kelet-ukrajnai orosz kisebbséget”) erősítheti, hanem Ukrajna további európai integrációját ássa alá az ukrán „jogsértések”, kisebbségellenes lépések hangoztatásával. Végső soron tehát a kárpátaljai magyar kisebbség elleni támadás a Magyarország és Ukrajna közötti eleve feszült, a kisebbségi nyelvhasználat konfliktusáról szóló diplomáciai konfliktust élezi tovább, miközben fenntartja a régió nemzetközi és katonapolitikai instabilitását.

Győri Lóránt

A témában hasznos további olvasnivalók és források:

Megosztás