
4+1 érv amellett, hogy az Oroszország elleni szankciók hatékonyak
Mivel számos félrevezető állítás jelenik meg a hazai közbeszédben az Oroszország elleni uniós szankciókkal kapcsolatban, érdemes néhány tényt rögzíteni. A...
A Political Capital (PC) és a Brit Nagykövetség meghívására Budapestre látogatott az orosz dezinformáció és propaganda szakértője, Peter Pomerantsev. A PC podcastjában – Krekó Péterrel és Takácsy Dorkával beszélgetve –, olyan aktuális témákról esik szó, mint a liberális demokráciák perspektívái az igazságon túli korban, a gigantikus méreteket öltő dezinformáció lehetséges ellenszerei, illetve, hogy vajon van-e visszaút a cinizmusból.
Peter Pomerantsev brit újságíró, a London School of Economics kutatója. Egy évtizedet töltött Moszkvában a média világában, tapasztalatait a kiépülő propagandavilágról, és a „színházzá” változtatott orosz politikai életről a nemrégen magyarul is megjelent Semmi sem igaz, bármi lehetséges című könyvében foglalta össze. Legújabb könyve a This is not propaganda Oroszországból kilépve globális folyamatokat mutat be, főként a dezinformációs gépezetekkel különféle formában kapcsolatba került emberekkel készült interjúk alapján.
Podcastünk központi témája a post-truth, avagy az igazságon túli kor, és azok a technológiai kihívások, amelyek újfajta kereteket adnak az információs térnek, és amelyek újfajta problémák elé állítják a liberális demokráciákat. Pomerantsev szerint olyan, a korábban társadalmi közmegegyezés alapját képező axiómák kérdőjeleződnek meg, mint hogy egy vitát jobb érvekkel és bizonyítékokkal lehet megnyerni. Azzal pedig, hogy a politikusokat nem érdekli már az igazság, az újságírás létjogosultsága, célja alapjaiban kérdőjeleződik meg. E folyamatok pedig egészen odáig vezetnek, hogy a liberális demokrácia működőképessége is kérdésessé válik. Így nem marad más hátra, mint visszaülni a tervezőasztalhoz és mindent újra gondolni az alapoktól.
Az újratervezésnek szükségszerűen érintenie kell a közösségi oldalak adatkezelési elveit. Pomerantsev szerint bár az egyéni anonimitás megengedhető, esetenként biztonsági szempontból még indokolt is lehet, ugyanakkor a közösség többi tagjának tisztában kell lennie azzal, hogy ez egy anonim (és nem kamu) profil. A trollfarmok hírhedt gyakorlata, az álprofil-hadseregek fenntartása és bevetése elfogadhatatlan, hiszen tudatosan megtévesztő magatartás „kiadni magadat Bobnak Milwaukee-ból, miközben Ivan vagy Szentpétervárról”. Így a tartalmak szabályozása helyett a kutató a megtévesztő viselkedések szabályozását, és az internetes tartalmak átláthatóbbá tételét látja a megoldásnak. Ez az algoritmusokra is vonatkozik, ugyanis a társadalom polarizációját és széttöredezését tovább erősíti, hogy más üzenetekkel célozzák a szomszédainkat, mint minket, és ráadásul nem is tudjuk, pontosan mikkel és mi alapján.
Nem tudjuk megkülönböztetni egymástól az organikus és a mesterséges tartalmakat, a források feltérképezése sem egyszerű, tehát míg mi zavarodottan botorkálunk az információs térben, addig a propagandisták és tekintélyelvű erők értik – vagy legalábbis nálunk jobban értik – ezt a világot, és ezzel lépéselőnyben vannak velünk szemben.
Míg a klasszikus propaganda a meggyőzésre épült, ma az elbizonytalanítás és a zavarkeltés az elsődleges cél. A recept nem újdonság: minél nagyobb az információs zaj, minél inkább azt érzik a polgárok, hogy senkiben és semmiben sem bízhatnak, annál nagyobb az igény egy erős kezű vezetőre, aki majd „rendet rak”, átvezet a káoszon. A dezinformációs kampányok ráadásul különösen azokra a társadalmakra jelentenek kiemelt veszélyt, ahol általános a bizalmatlanság és erős a polarizáció.
A társadalmi polarizáció Pomerantsev szerint különösen rendszerszintű jellege miatt aggasztó, vagyis egyik vagy másik rezsim változásával a probléma nem oldódna meg. Egy-egy médium esetében pedig gyakran az az irreális elvárás jelenik meg, hogy hamar – szinte azonnal – legyen független és önfenntartó. Ez viszont egyenes út a kattintásvadász, érzelmekre ható tartalmak előállításához, ahelyett, hogy a másik oldalhoz való hidak építése indulna meg, ám utóbbit az említett irreális elvárás egyáltalán nem motiválja. Bár a polarizáció csökkentésére irányuló egyetemi kísérletek során már születtek pozitív eredmények, még hosszú az út a tapasztalható, érzékelhető kedvező változásokig.
Takácsy Dorka
Címlapfotó: Political Capital
További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára. A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Mivel számos félrevezető állítás jelenik meg a hazai közbeszédben az Oroszország elleni uniós szankciókkal kapcsolatban, érdemes néhány tényt rögzíteni. A...
Az előzetes várakozásoknak megfelelően Vlagyimir Putyin pártja ismét „megnyerte” az orosz Állami Duma képviselőinek „választását”. Az idézőjelek ma már magyarázatra...
Noha a Jobbik külpolitikai orientációja alaposan megváltozott az elmúlt években, Szabó Balázs és Samu Tamás Gergő „választási megfigyelése” a Közép-afrikai...
Minden adott ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin akár 2036-ig Oroszország elnöke legyen. Nem biztos, hogy így lesz, de ez jóformán csak...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!