Az előzetes várakozásoknak megfelelően Vlagyimir Putyin pártja ismét „megnyerte” az orosz Állami Duma képviselőinek „választását”. Az idézőjelek ma már magyarázatra sem szorulnak, a csalások közismerten meghatározzák a teljes folyamatot, az viszont új, hogy mindehhez a nyugati techcégek is asszisztálni kényszerültek. A csalások fényében joggal merül fel az orosz törvényhozás illegitimmé nyilvánítása, ugyanakkor ennek jelentős kockázatai is lehetnek. Miközben a Kreml óriási erővel igyekszik nemzetközi szinten is diszkreditálni Ukrajnát, az elfoglalt kelet-ukrajnai területeken a voksolás teljes érdektelenségbe fulladt. A csalásokhoz hasonlóan a választás dezinformációs kampányoktól sem volt mentes, amelynek célkeresztjében főleg az Egyesült Államok állt. Négy pontban foglaljuk össze a szeptember 17-19-ei események főbb tanulságait.

 

1. Nyilvánvaló kényszerből, de nyugati cégek asszisztáltak az orosz ellenzék gyengítéséhez.

A szeptember 17-19-ei orosz parlamenti választást, amelyet a kormányzó Egységes Oroszország párt „nyert meg”, ismét szisztematikus választási csalás, az ellenzék megfélemlítésére és/vagy a választási részvételük ellehetetlenítésére való kormányzati törekvés kísérte. Ezek közül is a tavaly augusztusban megmérgezett, majd idén januárban bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij története a legjellemzőbb; elég a mozgalmával szembeni karhatalmi fellépésre vagy a kormánykritikus szervezetek külföldi ügynökké, szélsőségessé nyilvánítására gondolnunk.

A választásból kizárt valódi ellenzék egyetlen érdemi lehetősége az Egységes Oroszország pozíciójának gyengítésére a Navalnij csapata által propagált „okos szavazás” volt. A taktikai szavazásként is ismert választási stratégiának megfelelően Navalnij stábja arra szólította fel a választókat, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelölteket támogassák az egyéni választókerületekben. Szeptember 17-én viszont a Google és az Apple bejelentés nélkül levette online áruházaiból a Navalnij csapata által erre a célra kifejlesztett applikációt, a YouTube pedig eltávolította a Navalnij-stáb ehhez kapcsolódó videóit.

Az orosz választásokat eddig is széleskörű választási csalás jellemezte, az viszont, hogy ehhez nyugati cégek asszisztáltak, új elem a putyini rendszerben. A potenciális bírságokon, bírósági eljárásokon és üzleti működésük veszélybe kerülésén túl, a techóriások – letartóztatásoktól és zaklatásoktól tartva – vélhetően az oroszországi alkalmazottaik biztonságát tartották szem előtt, amikor a döntést meghozták. A 2024-es orosz elnökválasztásokhoz közeledve a Kreml várhatóan egyre több figyelmet fordít majd a techszektor feletti kontroll megerősítésére, az orosz állami cenzúrahivatalon, a Roszkomnadzoron keresztül.

 

2. Látványosan kevés donyecki és luhanszki orosz vett részt a választáson.

A kelet-ukrajnai háború 2014-es kitörése óta a szeptember 17-19-ei volt az első olyan parlamenti választás, amelynek során fennállt annak a lehetősége, hogy a Kreml által támogatott kelet-ukrajnai szakadár régiók (vagyis a donyecki és a luhanszki területek immár orosz állampolgársággal is rendelkező) lakosai tömegével vesznek majd részt a szavazáson. A szakadár régió feletti orosz befolyás érdekében a putyini rezsim egy erőteljes – és nemzetközi jogi szempontból illegitim – honosítási folyamatot (passzportizacija) indított el. Az orosz hatóságok tömegével bocsátottak ki orosz állampolgársági és egyéb okmányokat a helyi lakosság számára. A hivatalos orosz adatok szerint 2021-ben közel 640 ezer helyi lakos szerzett ilyen módon orosz állampolgárságot, és független szakértői becslések alapján is legalább több százezres számról van szó. A számukra kibocsátott állampolgársági okmány sokáig nem jelentett automatikusan szavazati jogot, júliusban viszont az orosz Központi Választási Bizottság lehetővé tette, hogy valamennyien online szavazhassanak. Mindeközben a szakadár köztársaságok az orosz kormány támogatásával több mint 800 buszt és vonatot készítettek elő, hogy a szomszédos orosz Rosztov Területre buszoztassák az „új állampolgárokat.”

Mégis, az orosz parlamenti választás a Kreml által támogatott szakadárok vezette ukrán területeken teljes érdektelenségbe fulladt. Ahogy azt Anton Sehovcov, a Demokratikus Integritásért Központ igazgatója is kiemelte, a Kreml-párti megszálló erők által irányított ukrán területeken a mintegy 3,4 milliós lakosság mindösszesen 4,5 százaléka vett részt az Állami Duma képviselőinek választásán. Ez még a 2020-as alkotmánymódosítást jóváhagyó népszavazás 14,5 százalékos értékéhez képest is jelentős visszaesés. Ismerve az Ukrajna-ellenes orosz propaganda intenzitását, a szabad szemmel alig látható kelet-ukrajnai részvétel kudarc a Kreml számára, ami a közvetlenül az orosz kontroll támogatottságát is beárnyékolja.

 

3. A Duma-választás sem maradt állami dezinformáció nélkül.

A választásokhoz közeledve az orosz állami média, illetve a Kreml-barát portálok Európa-szerte igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy Oroszország szuverenitását érintő nyugati támadásokra kell felkészülni.

A Duma-választást övező legfontosabb dezinformációs narratívák és esetek a következők:

• Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerint az Egyesült Államok szervezetten avatkozott be az orosz választási kampányba azzal, hogy a Google és az Apple (akkor még) a felületeiken működtették az Alekszej Navalnij-féle okos szavazás applikációját. Zaharova állításaival szemben azonban a Google és az Apple nem az Egyesült Államok kormányát képviselik, hanem két, kormányoktól független és piaci alapokon működő cégről van szó. A választásokat megelőzően több Kreml-párti portál várt amerikai beavatkozást, a Nyugat által támogatott tüntetéseket és egyéb „provokációkat”. Más portálok mellett az orosz állami Szputnyik is azt állította, hogy nemcsak az amerikai, de a brit kormány is beavatkozásra készül, az állítás valóságtartalmának bizonyításához azonban semmilyen információt nem szolgáltatott.
• Az orosz titkosszolgálati kötődésű News Front szerint a „Nyugat küldte vissza” a hazájába mérgezése ellenére visszatérő Navalnijt Oroszországba, hogy ezen keresztül gyengítsék Putyin pártját a választások előtt, és erősítsék azt a „látszatot”, hogy az országban elnyomják az ellenzéket. Ennek a dezinformációnak legfeljebb annyi alapja van, hogy a nyugati közösség valóban elítélte Oroszországot Navalnij megmérgezése és bebörtönzése kapcsán.
• A Rosszija 1 orosz állami hírcsatorna internetes kiadásán is megjelent a „hír”, miszerint a Golosz nevű független választási megfigyelő szervezet (amely utólag csalások tömkelegéről számolt be) az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával közösen tartott „tréninget” arról, hogyan szervezzenek provokációkat a választás napján, és azt követően hogyan diszkreditálják a kormánypártot. Ezt az orosz állami propaganda egy „kiszivárgott” videóval igyekezett szemléltetni, holott a szóban forgó tréning nyilvános volt, és a választási csalás elleni felkészülést volt hivatott bemutatni a voksolás megfigyelőinek.

 

4. Legitim a Duma bojkottjáról szóló vita, de erős kockázatokat rejt magában.

Az orosz parlamenti választás az elfoglalt kelet-ukrajnai és annektált krími területeken történő megtartását az Európai Unió, az Egyesült Államok és Ukrajna más nyugati szövetségesei is elítélték. Az ukrán parlament tovább is ment: szeptember 22-én a Verhovna Rada 422 aktív képviselőjéből 322 támogatta az orosz Duma-választást elítélő határozatot. Az ukrán törvényhozás tehát illegitimnek tekinti az orosz Állami Dumát, és erre szólították fel a nemzetközi közösséget is.

Az orosz törvényhozás legitimitása több szempontból is okkal megkérdőjelezhető. A Kreml és az orosz kormány szisztematikusan igyekszik ellehetetleníteni a valódi (jelen esetben parlamenten kívüli) ellenzéket, a civil szervezetek oroszországi működését, a szabad sajtót, valamint a független választási megfigyelők munkáját. Az elmúlt évek választásai több alkalommal is bebizonyították, hogy a putyini rezsim „nem bízza a véletlenre” azok kimenetelét. Mindazonáltal, ahogy érvek, úgy ellenérvek is fennállnak az orosz törvényhozás el nem ismerését illetően: egy ilyen lépés szükségszerűen magában hordozza az újabb orosz agresszió veszélyét, és felbátorítaná Moszkvát abban, hogy még inkább beavatkozzon a nyugati országok belügyeibe vagy akár választási folyamataiba.

Ugyanakkor az Európai Unió és az Egyesült Államok értékorientált Ukrajna-politikájából adódóan az következik, hogy elítéljék az orosz kormányt, ha az okot ad rá, márpedig a mostani választási eljárással új szintre emelték Ukrajna területi integritásának megsértését. Ebből adódóan míg a teljes orosz törvényhozás elítélése súlyosabb orosz válaszlépést vonhat maga után, addig a Duma Krímet „képviselő” tagjainak esetében van létjogosultsága az elítélő politikának, valamint új nyugati szankcióknak is.

 

Istrate Dominik

Kiemelt kép forrása: TASS

 

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára. 

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel: