A Political Capital (PC) és a Brit Nagykövetség meghívására Budapestre látogatott az orosz dezinformáció és propaganda szakértője, Peter Pomerantsev. A PC podcastjában – Krekó Péterrel és Takácsy Dorkával beszélgetve –, olyan aktuális témákról esik szó, mint a liberális demokráciák perspektívái az igazságon túli korban, a gigantikus méreteket öltő dezinformáció lehetséges ellenszerei, illetve, hogy vajon van-e visszaút a cinizmusból.
Peter Pomerantsev brit újságíró, a London School of Economics kutatója. Egy évtizedet töltött Moszkvában a média világában, tapasztalatait a kiépülő propagandavilágról, és a „színházzá” változtatott orosz politikai életről a nemrégen magyarul is megjelent Semmi sem igaz, bármi lehetséges című könyvében foglalta össze. Legújabb könyve a This is not propaganda Oroszországból kilépve globális folyamatokat mutat be, főként a dezinformációs gépezetekkel különféle formában kapcsolatba került emberekkel készült interjúk alapján.
Podcastünk központi témája a post-truth, avagy az igazságon túli kor, és azok a technológiai kihívások, amelyek újfajta kereteket adnak az információs térnek, és amelyek újfajta problémák elé állítják a liberális demokráciákat. Pomerantsev szerint olyan, a korábban társadalmi közmegegyezés alapját képező axiómák kérdőjeleződnek meg, mint hogy egy vitát jobb érvekkel és bizonyítékokkal lehet megnyerni. Azzal pedig, hogy a politikusokat nem érdekli már az igazság, az újságírás létjogosultsága, célja alapjaiban kérdőjeleződik meg. E folyamatok pedig egészen odáig vezetnek, hogy a liberális demokrácia működőképessége is kérdésessé válik. Így nem marad más hátra, mint visszaülni a tervezőasztalhoz és mindent újra gondolni az alapoktól.
Az újratervezésnek szükségszerűen érintenie kell a közösségi oldalak adatkezelési elveit. Pomerantsev szerint bár az egyéni anonimitás megengedhető, esetenként biztonsági szempontból még indokolt is lehet, ugyanakkor a közösség többi tagjának tisztában kell lennie azzal, hogy ez egy anonim (és nem kamu) profil. A trollfarmok hírhedt gyakorlata, az álprofil-hadseregek fenntartása és bevetése elfogadhatatlan, hiszen tudatosan megtévesztő magatartás „kiadni magadat Bobnak Milwaukee-ból, miközben Ivan vagy Szentpétervárról”. Így a tartalmak szabályozása helyett a kutató a megtévesztő viselkedések szabályozását, és az internetes tartalmak átláthatóbbá tételét látja a megoldásnak. Ez az algoritmusokra is vonatkozik, ugyanis a társadalom polarizációját és széttöredezését tovább erősíti, hogy más üzenetekkel célozzák a szomszédainkat, mint minket, és ráadásul nem is tudjuk, pontosan mikkel és mi alapján.
Nem tudjuk megkülönböztetni egymástól az organikus és a mesterséges tartalmakat, a források feltérképezése sem egyszerű, tehát míg mi zavarodottan botorkálunk az információs térben, addig a propagandisták és tekintélyelvű erők értik – vagy legalábbis nálunk jobban értik – ezt a világot, és ezzel lépéselőnyben vannak velünk szemben.
Míg a klasszikus propaganda a meggyőzésre épült, ma az elbizonytalanítás és a zavarkeltés az elsődleges cél. A recept nem újdonság: minél nagyobb az információs zaj, minél inkább azt érzik a polgárok, hogy senkiben és semmiben sem bízhatnak, annál nagyobb az igény egy erős kezű vezetőre, aki majd „rendet rak”, átvezet a káoszon. A dezinformációs kampányok ráadásul különösen azokra a társadalmakra jelentenek kiemelt veszélyt, ahol általános a bizalmatlanság és erős a polarizáció.
A társadalmi polarizáció Pomerantsev szerint különösen rendszerszintű jellege miatt aggasztó, vagyis egyik vagy másik rezsim változásával a probléma nem oldódna meg. Egy-egy médium esetében pedig gyakran az az irreális elvárás jelenik meg, hogy hamar – szinte azonnal – legyen független és önfenntartó. Ez viszont egyenes út a kattintásvadász, érzelmekre ható tartalmak előállításához, ahelyett, hogy a másik oldalhoz való hidak építése indulna meg, ám utóbbit az említett irreális elvárás egyáltalán nem motiválja. Bár a polarizáció csökkentésére irányuló egyetemi kísérletek során már születtek pozitív eredmények, még hosszú az út a tapasztalható, érzékelhető kedvező változásokig.
Takácsy Dorka
Címlapfotó: Political Capital
További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára. A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:
Noha a Jobbik külpolitikai orientációja alaposan megváltozott az elmúlt években, Szabó Balázs és Samu Tamás Gergő „választási megfigyelése” a Közép-afrikai...
Minden adott ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin akár 2036-ig Oroszország elnöke legyen. Nem biztos, hogy így lesz, de ez jóformán csak...
Kijev és Moszkva olyan javaslatot tett a kelet-ukrajnai békefolyamat átalakítására, amely nemcsak az ukrán közvéleményben keltett felháborodást, de akár Oroszországot...
A koronavírus körüli hírzajban a sajtó szinte elsiklott felette, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter március 18-án, közvetlenül ljubljanai útját...
