Választásirendszer-ráncfelvarrás n+1: fuss az életedért
Az Orbán-rendszerben már megszokott, valódi demokráciában elfogadhatatlan módon, a bizottsági ülés előtt alig néhány órával lehetett megismerni a választási rendszert...
Polt Péter kezdeményezte Boldog István fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Bár ez nem jelenti azt, hogy belátható időn belül mandátuma visszaadására kényszerülne (Mengyi Roland mentelmi jogát 2016 nyarán függesztették fel, a ciklus végéig mégis képviselő maradhatott), érdemes megnézni, mi történne abban az esetben, ha Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. egyéni választókerületében még ebben a ciklusban időközi választásra kerülne sor (aminek további feltétele, hogy a kormány feloldja a veszélyhelyzetet).
Mint emlékezetes, 2018-ban a Fidesz-KDNP jelöltjei fölényesen győztek a legtöbb egyéni választókerületben. Az ellenzéki pártok az átfogó koordináció elodázásával meg is könnyítették a kormányoldal dolgát, de még így is 54 egyéni kerületben több szavazatot kapott a Fidesz-KDNP-s jelölt, mint az összes ellenzéki ellenfele együttvéve (nem számítva a kamupártok jelöltjeit). 15 körzetet húzott be az ellenzék, tehát a maradék 37 egyéni kerület az, ahol máig tere van a „mi lett volna, ha?” értelmezéseknek, hiszen az egymásra induló ellenzéki jelöltek összességében több voksot gyűjtöttek, mint a mandátumot elhozó kormánypárti. Boldog István Törökszentmiklós-központú körzete egyike ezeknek.
Kevesebb mint kétezer szavazat különbséggel nyert a jobbikos Csányi Tamás előtt, miközben a komoly ellenzéki pártok jelöltjei összesen több mint négyezer szavazattal szereztek többet nála; ez összesen a szavazatok 53,4%-át jelenti, szemben Boldog 44,7%-ával:
A 2018-as országgyűlési választás eredménye Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. egyéni választókerületében
A körzet 2014-ben sem tartozott a Fidesz legerősebbjei közé: Boldog akkor 42,2%-kal húzta be, a jobbikos jelölt (akkor is Csányi Tamás) 30,6%-ot, az MSZP-DK-Együtt-PM-MLP-s (akkor is Rózsa Endre) pedig 21,4%-ot szerzett.
Egy esetleges időközi választáson egy együttműködő ellenzék tehát akár el is hozhatja a mandátumot. Ezzel Orbán Viktor mögül formálisan elfogyna a parlamenti kétharmad, de minden bizonnyal továbbra is számíthatna a német nemzetiségi képviselőre, Ritter Imrére, ahogy a Mi Hazánk négy képviselője sem képezi a kormány ádáz ellenzékét.
Ha közjogi értelemben nincs is nagy jelentősége ennek a forgatókönyvnek, a kétharmad megbontása, főleg egy általános választáshoz közel eső időpontban, fontos tesztje lehetne az ellenzéki együttműködésnek. Már csak ezért sem valószínű, hogy Boldog István a ciklus vége előtt mandátum nélkül maradna.
További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.
A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:
Az Orbán-rendszerben már megszokott, valódi demokráciában elfogadhatatlan módon, a bizottsági ülés előtt alig néhány órával lehetett megismerni a választási rendszert...
Az előzetes várakozásoknak megfelelően történelmi eredmény született az osztrák parlamenti választáson: a Szabadságpárttal (FPÖ) a második világháború óta először nyert...
A Fidesz az EP-választás során nemcsak a meglévő szavazóit kívánta mozgósítani, kifejezetten ambicionálta új választók meghódítását, és ez legalább 465...
Itthon hozta a kötelezőt, mégis kudarc a választás a Fidesz számára A választási eredmények nyomán aligha rendül meg rövid távon...