A levélszavazás intézménye eleve rengeteg kockázatot hordoz, a magyar esetben ezt kezdettől fogva tetézi, hogy halottak is lehetnek a névjegyzéken. Az viszont, hogy a Vajdaságban az egyik politikai erőhöz közel álló aktivisták előbb jutnak hozzá a szavazólapokhoz, mint maguk a választópolgárok, súlyos szintlépést jelent, választási alapelveket sért.

Sérülhet az önkéntesség, a titkosság elve

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Minden olyan ország, amely lehetővé teszi a levélszavazást, vállalja annak kockázatát, hogy sérülhet a választási titkossága és önkéntessége. Lehetetlen ugyanis ellenőrizni, hogy a kipostázott szavazólapot tényleg a címzett töltötte ki, és nem valamely rokona, szomszédja, esetleg egy párt aktivistája. Ezzel a kockázattal jó esetben együtt lehet élni, rosszabb esetben lesz olyan politikai erő, amelyik meglátja a lehetőséget abban, hogy hosszú napokon át a választópolgárok tömegének birtokában van a szavazólap. A magyar levélszavazás esetében ez történt, de nézzünk előbb még egy hungarikumot.

Halottak a névjegyzéken

Magyarországon 1990 óta akkurátusan vezetik a névjegyzéket, minden okunk megvan bízni a nyilvántartásokban. De ez csak a magyarországi lakcímmel rendelkezőkre vonatkoztatva igaz, hiszen a külföldön élő, magyarországi lakcímmel sosem rendelkezett állampolgárok elhalálozásáról nem értesül, nem értesülhet a magyar állam. A probléma abból adódik, hogy egy regisztráció legalább tíz évig érvényes, sőt, ha bármely választáson vagy népszavazáson az állampolgár aktivitást mutatott, az óra újraindul. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) minden egyes választás és népszavazás előtt, minden regisztrált állampolgárnak kérdés nélkül kiküldi a levélcsomagot, benne a szavazólappal – anélkül, hogy tudná, közülük hányan lehetnek még egyáltalán életben.

2013 augusztusa óta lehet feliratkozni a levélben szavazók névjegyzékére, márpedig ebből a több mint 450 ezer regisztráltból nyolc és fél év alatt akár több tízezren is elhunyhattak. Az NVI-hez ehhez képest 2018 és 2021 között mindössze 3085 külhoni állampolgár halálhíre jutott el. Arról pedig, hogy mi történik az elhunytak számára kipostázott szavazólapokkal, megbízható információval nem rendelkezhetünk. Az ezekkel való esetleges visszaélésgyanút viszont táplálja az a tény, hogy a levélben szavazóknak nem feltétlenül kell a saját lakcímükre kérni a levélcsomag postázását – így aztán akár a regisztráció során segítőkésznek mutatkozó aktivisták számára is könnyen hozzáférhető címet is megadhattak.

A tiszta választási eljárás egyik legfőbb pillére, hogy a névjegyzékeken szereplő állampolgárok mindegyikének rendelkeznie kell aktív választójoggal, márpedig a levélben szavazók névjegyzéke esetén erre semmiféle garancia nincs. Ez túlmutat a levélszavazás nemzetközileg is elfogadott kockázatán, ennek az anomáliának a megteremtése és fenntartása kizárólag a magyar törvényhozók, praktikusan az elmúlt 12 évből 9-ben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz felelőssége. Pedig a névjegyzékről nem törlődő elhunytak problémáját könnyedén meg lehetne oldani, úgy, hogy minden egyes választás és népszavazás előtt frissíteni kellene a regisztrációt. A Fidesz viszont nem érdekelt abban, hogy egy adminisztratív akadály beépítésével tizedelje meg a választási részvételét egy olyan választói csoportnak, ahol már két választáson is 95%-os volt a támogatottsága. Ennek érdekében azt sem tartja nagy árnak, hogy a teljes levélszavazás legitimitása megkérdőjelezhetővé válik azzal, hogy halottak tízezrei is szerepelhetnek a névjegyzéken.

Csak semleges szereplő által végezhető feladatot látnak el aktivisták

A választópolgár önként bárkinek átadhatja az – általa már kitöltött vagy kitöltetlen szavazólapot tartalmazó – levélcsomagot, hogy gondoskodjon annak az NVI-be juttatásáról. A levélcsomagot (akár másokét is) bárki postára adhatja, eljuttathatja bármely külképviseletre, vagy leadhatja egy magyarországi egyéni választókerületi irodában is. Ezt használják ki a Fideszhez lojális határon túli szervezetek, amelyek óriási hatékonysággal gyűjtik be ezeket a levélszavazatokat. Erdélyben az úgynevezett Demokrácia Központokban van lehetőség a szavazatok leadására, ahol szívélyesen segítenek is az azonosító nyilatkozat helyes kitöltésében. Ellenőrizhetetlen, hogy időközben – ellenérdekelt fél jelenlétének hiányában – hogyan befolyásolják ebben a helyzetben a választópolgárokat. Összehasonlításképp: a szavazókörökben a szavazatszámláló bizottság ellenérdekelt tagjai ellenőrzik, hogy a választópolgárokat senki ne befolyásolja a szavazás során – ilyen garanciák nyilvánvalóan nincsenek ezekben az irodákban.

Sajtóbeszámolók szerint 2022-ben újabb szintet lépett a visszaélés: a Vajdaságban még a törvény adta rendkívül laza szabályozás kereteit is feszegeti a tény, hogy a Fidesz szövetségeséhez, a Vajdasági Magyar Szövetséghez köthető Concordia Minoritatis Hungaricae egyesület aktivistái a szerb posta helyett szállítják ki a szavazólapokat a szerbiai magyar állampolgároknak. Ezzel teljes kontrollt szereztek a szavazólapok fölött; lényegében az egyik versengő párthoz közeli aktivisták döntik el, kikhez jutnak el egyáltalán a szavazólapok, és kikhez nem. Egy olyan ponton lép be tehát a választási eljárásba az egyik jelölt érdekében eljáró szereplő, ahol még semmi keresnivalója nem volna. Az NVB és a Kúria határozata csak azt tudta megállapítani, hogy az NVI-t nem terheli ezért felelősség, de annak érdemi vizsgálatára, hogy ez az eljárás mennyiben sérti a választási alapelveket, nem került sor.*

A három vázolt probléma közül az első a levélszavazás természetéből fakad, jogszabályokkal való megakadályozása gyakorlatilag lehetetlen. A második a minden bizonnyal szándékosan elrontott (és egész biztosan szándékosan ki nem javított) törvényből fakad; lenne rá megoldás, ha a törvényalkotó nem volna benne ellenérdekelt. A harmadik probléma viszont még a rendkívül laza (és 2018-ban tovább könnyített) levélszavazási szabályokat, és ami ennél is fontosabb, választási alapelveket sérthet.

*Idézet a Kúria a Kvk.I.39.354/2022/5. számú határozatából: „A jogszabályok területi hatályából következően az NVI-nek nincs ellenőrzési jogosultsága egy más állam joghatósága alá tartozó szerv működésére, ezáltal nincs lehetősége a kézbesítés kapcsán a Ve. alapelvei érvényesülésének vizsgálatára, számonkérésére sem. Ily módon az NVB a határozatában alappal állapította meg, hogy az NVI nem sértette meg a kifogásban ezzel összefüggésben megjelölt Ve. rendelkezéseket.”

Kiemelt kép forrása: Euronews

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára. 

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel: