Ahogy a 2006 után felfutó Jobbikban is hiba volt az új MIÉP-et látni, úgy a Mi Hazánk sem a Jobbik klónja. Toroczkai László pártját egy új bel- és külpolitikai környezetben, egészen új kihívásokra reagálva, innovatív eszközökkel építették fel, és elsősorban nem a hagyományos szélsőjobboldali témák röpítették a parlamentbe. A fellegváraik is részben máshol vannak, mint a Jobbikéi voltak, a legnagyobb városokat leszámítva minden településméret esetében kiegyenlített a támogatottságuk, sőt, jelöltjeikre nem feltétlenül csak a Fidesz szavazói hajlandók átszavazni. A Mi Hazánk egyre több választó szemében szalonképes, és van benne növekedési potenciál.
A Mi Hazánk parlamenti párttá erősödésének okai
Április 3-án a Mi Hazánk megszerezte a pártlistákra leadott szavazatok 5,9%-át, sőt, határon innen 6,1%-os támogatottságot szerzett, ezzel – sokak meglepetésére – bejutott az Országgyűlésbe. Ez a fejlemény azonban a következő okokból mégsem volt váratlan.
A Covid. A Mi Hazánk a „bevett”, országosan ismert, neves politikusokkal, parlamenti képviselettel, országos lefedettséggel és eléréssel rendelkező pártok közül egyedüliként karolta fel a Covid-, oltás- és korlátozástagadó és szkeptikus polgárok ügyét. Számos kutatás és átoltottsági adat jelezte már az elmúlt két évben, hogy a magyar társadalomban jelentős azok tábora, akik elutasítják a kormány és a hatpárti ellenzék közötti, a minél szigorúbb járványkezelésről és oltási kampányról szóló versenyt, hozzájuk pedig – Gődény Györgyön és társain kívül – csak a Mi Hazánk szólt. Ezzel a témával a párt túl tudott nyúlni hagyományos szélsőjobboldali bázisán, akiket a Jobbikból történt 2018-as kiválás után annak 2010 előtti taktikájával (ld. „cigánybűnözés”, vonulások, partnerség a szélsőjobboldali szervezetekkel, Horthy-kultusz) már megszólított. A hagyományos szélsőjobboldali tábor mellett főleg szociális üzenetekkel (pl. kilakoltatások elleni fellépés, végrehajtói kamara botrányának feltárása) operáltak, a koronavírus-járvány azonban új teret nyitott a párt előtt. Mindez feltételezés volt április 3-áig, a választás viszont igazolta, hogy a „Stop Covid!” üzenet annak ellenére sem vesztett vonzerejéből, hogy a kormány márciusban minden korlátozást eltörölt. A téma ugyanis még a kampányban sem tűnt el teljesen a közbeszédből, két év tapasztalata pedig végképp nem törlődhetett ki a fejekből, és sok a bizonytalanság a jövővel kapcsolatban is (pl. további hullámok, újabb járványok).
A „centrista kártya”. Egy kétpólusú rendszerben, egy kiélezett(nek hitt) választás előtt hagyományosan van keletje a magát „középre” pozicionáló pártoknak, márpedig a Mi Hazánk nem tette meg azt a szívességet a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak, hogy ezen a pályán egyedül hagyta volna: a „harmadik út”, a „sem nem Orbán, sem nem Gyurcsány” üzenetekkel valószínűleg ebben a körben is talált értő füleket. Hogy a Mi Hazánk a maga szélsőjobboldali programjával és vezéregyéniségeivel sikeresen tudta képviselni mindezt, azt jórészt annak köszönhette, hogy a Covid és a szociális témák miatt háttérbe tudta szorítani eredeti karakterét, és mert ellenfelei mással voltak elfoglalva. Emellett a párt szavazói bizonyos értelemben tényleg „középen” állnak: a 21 Kutatóközpont 2022. márciusi elemzésében bemutatta, hogy 2021 végén a Mi Hazánk szavazóinak 35%-a inkább a kormány maradását szerette volna, míg 55%-a a távozását. Ami a miniszterelnök-jelölteket illeti, 37%-uk inkább Orbán Viktort látta volna szívesebben, 23%-uk Márki-Zay Pétert, míg 35%-uk egyikükből sem kért. Szemben tehát a Fidesz és a hatpárti ellenzék szavazóival, akik számára a legfőbb kérdés az volt, hogy „Orbán vagy Márki-Zay”, a Mi Hazánk szavazói megosztottak voltak ebben a kérdésben, nem ez mobilizálta őket.
Stratégia és hatékonyság. A Mi Hazánk évek óta innovatívan, figyelemfelkeltően, akciódúsan, jó téma- és ütemérzékkel, stratégikusan politizál, hatékonyan közvetítve saját üzeneteit. Ne feledjük, hogy olyan pártról van szó, amelynek vezetője nem lehet jelen a Facebookon, cserébe több százezres nézettségű YouTube-videókat készít. Hatékonyságukra példa, ahogy a média által is meglepetésként bemutatott választási eredményük által keltett figyelemhullámot meglovagolva meglepő javaslatokkal álltak elő (pl. Novák Elődöt jelölték a Nemzetbiztonsági Bizottság élére, a hatpárti ellenzékkel egyenlő számú bizottsági helyet kértek maguknak), ezzel tovább növelve láthatóságukat.
+1 A mérés-probléma. A (szélsőjobboldali) kis pártokat a választóik rejtőzködése, adott esetben bizonytalansága miatt mindig is nehezen tudták mérni a közvélemény-kutatók. Amikor tehát a Mi Hazánkat 3-4%-ra mérték, az az 1-7 százalékos skálán gyakorlatilag bármilyen eredményt jelenthetett. Ezt a hatást erősíti az is, amikor új pártról van szó; emlékezetes, mekkora meglepetést okozott a Jobbik 2009-es EP-választáson elért, senki által nem prognosztizált, majdnem 15%-os eredménye.
Fellegvár-migráció – A Mi Hazánk erős és gyenge megyéi
Közismert, hogy a Mi Hazánk Budapesten a leggyengébb, ahol mindössze 4,1 százalékot szerzett. Ez azt is jelenti, hogy a fővároson kívüli összesített eredményük felfelé húzza az országos eredményt, a vidéki átlag tehát 6,6%. A 19 megye közül még az utolsó helyen szereplő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas is másfél százalékponttal jobban szerepelt a fővárosnál. A párt legerősebb hat megyéje, amelyekben 7 százalék felett teljesített, félkaréjt alkotva húzódik az ország közép-keleti felén: Nógrádtól indulva, Pestet keletről megkerülve ér le a Dél-Alföldig.
A Mi Hazánk listás eredményeinek megyei eloszlása
A Jobbik 2010-2018 közötti és a Mi Hazánk friss megyei eredményeinek összehasonlításából az derül ki, hogy a két párt szavazóinak területi eloszlása bár részben mutat hasonlóságokat, több jelentős eltérés is látható. A Jobbik fellegvárát hagyományosan az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiók megyéi alkották, elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg (bár ez utóbbi 2018-ra már meggyengült). Ezzel szemben a Mi Hazánk elsősorban Nógrádban és a Dél-Alföld két megyéjében, Bács-Kiskunban és Békésben erős.
A Jobbiknál érdemes azt is megvizsgálnunk, hogy változott a támogatottsága egyes megyékben az évek során. Míg 2010-2014 között még javuló tendenciát láttunk, amikor a párt, bár eltérő mértékben, de mindenhol növelni tudta a támogatottságát, 2018-ra már a legtöbb helyen, főleg a fellegváraiban, visszaesett a támogatottsága. Javítani tudott azonban olyan, hagyományosan nem a bástyáinak számító megyékben, mint Komárom-Esztergom, Somogy, Veszprém, Fejér, Baranya, Pest, Budapest, és valamennyire megtartotta pozícióit Győr-Moson-Sopronban is.
A Jobbik megyei eredményeinek változása az országgyűlési választásokon (2010, 2014, 2018)
A Jobbik kezdeti időszakához hasonlóan a dunántúli megyékben a Mi Hazánk is jellemzően a vidéki átlagának megfelelően, vagy az alatt szerepelt április 3-án. Közepesen gyenge eredményt ért el Pest, Somogy, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyékben, és a vidéki átlagának megfelelőt Zalában, Fejérben, Tolnában és Komárom-Esztergomban. Egyedül Veszprémben teljesítette felül a vidéki átlagát 0,4 százalékponttal.
Jobbikból Mi Hazánk – A tündérvarázspálca
A választások utáni első gyorselemzésünk szerint illúzió volt azt feltételezni, hogy a korábbi Jobbik szavazóinak nagy része képes a bal-közép pártokkal egy irányba szavazni; nagyobb részük vagy a Fidesznél vagy a Mi Hazánknál köthetett ki. A pártszakadást megelőző Jobbiktól a Mi Hazánkhoz történt vándorlás vizsgálata érdekében összehasonlítottuk a Mi Hazánk idei és a Jobbik 2018-as választókerületi bontású listás eredményeit. Ebből kiderül, hogy van egy statisztikai értelemben közepes erősségűnek mondható kapcsolat a szavazatarányok között. Ez azt jelenti, hogy ahol az egyik párt saját magához képest erős volt, ott jellemzően a másik párt is a saját átlaga felett teljesített. Ugyanez igaz fordítva is.
Ennél egy lépéssel tovább tudunk menni, ha egy közös koordinátarendszerben ábrázoljuk a választókerületi eredményeket (lásd az alábbi ábrát), ahol a vízszintes tengely a 2018-as Jobbik, a függőleges pedig a 2022-es Mi Hazánk eredményét mutatja, a pontok pedig az egyes választókerületeketet. A 106 pont által kirajzolt kép nem tisztán illeszkedik egy egyenesre, hanem sokkal inkább egy tündér varázspálcájához hasonlít – aminek van egy keskenyebb szára és egy nagyobb, csillagszerű feje. A száron helyezkednek el azok a választókerületek, ahol mindkét párt gyenge (főként budapesti és Pest megyei választókerületek). Ezek mutatják az erősebb kapcsolatot. A pálca fejét pedig az átlagos vagy annál erősebb kerületek alkotják. Itt sokkal nagyobb a szóródás, ami gyengébb kapcsolatot jelent. Nem véletlen, hogy vannak mindkét irányba kilógó választókerületek. A Mi Hazánk a Bács-Kiskun 5-ös választókerületben érte el a legjobb eredményét, ugyanez a kerület 2018-ban a Jobbik 31. legerősebb kerülete volt csak. Somogy megye 2-es választókerülete ugyanakkor a Jobbik 9. legerősebb bástyája volt 2018-ban, a Mi Hazánk szemszögéből ez a kerület csak a 83. helyen teljesített.
Azaz a két pártlista eredménye közötti kapcsolat elsősorban a gyenge kerületekben erős. Ahol a Jobbik 2018-ban nagyon alulteljesítő volt, ott jellemzően a Mi Hazánk sem tudta elérni a saját átlagát. Míg a közepes, vagy annál erősebb kerületekben változatosabb a kép, más, erősebb tényezők, hatások játszhattak szerepet a Mi Hazánk teljesítményében.
A Jobbik 2018-as és a Mi Hazánk 2022-es listás eredményei a választókerületekben
Nem a településméret számít
Az egyes (jogállásuk szerinti) településtípusok közül a megyei jogú városokban a fővárosinál már jobb eredményt ért el a Mi Hazánk, de a párt egyértelműen az ezeknél kisebb vidéki településeken a legerősebb. Ugyanakkor ebben a körben a városok és a falvak között szinte alig van eltérés, azaz összességében elmondható, hogy a legnagyobb városokat nem számítva, pusztán egy település jogállása nem határozza meg a Mi Hazánk támogatottságát.
A Mi Hazánk listás eredménye az egyes településtípusokban
Amennyiben a települési eredményeket lélekszám alapján vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a vidéki városokban, nagyközségekben és falvakban viszonylag egyenletes a pártlista támogatottsága, a település méretétől függetlenül. Az általunk létrehozott kilenc vidéki csoportban 6,2% és 7,0% között mozog a pártlista eredménye; egyik csoportban sem mérhető érdemi kiugrás. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy ez mennyire nem mondható el sem a Fidesz, sem a hatpárti ellenzéki lista eredményéről.
Pártlistás eredmények a települések mérete szerinti bontásban, 2022
Az egyes településcsoportokon belül természetesen korántsem ilyen kiegyensúlyozottak az eredmények. Az alábbi táblázat településtípusonként mutatja be a Mi Hazánk legerősebb és leggyengébb településeit, pártlista alapján, középen a csoport összesített eredményével.
Miközben a csoportok átlagos választási eredményei között kicsi az eltérés (nem számítva Budapestet és a megyei jogú városokat), a csoportokon belül, a települések között jelentős eltérések tapasztalhatók. Például a 2500-5000 közötti méret kategóriába tartozó Telkiben mindössze 3 százalékot ért el Mi Hazánk, Tompán viszont 30 százalékot. Ha nem is mindenhol ennyire látványos, de a többi csoportban is széles tartományban szóródnak a listás szavazatarányok. Azaz a Mi Hazánk vidéki eredményét nem a települések jogállása vagy mérete, hanem sokkal inkább a földrajzi elhelyezkedés és helyi tényezők határozza meg.
A Mi Hazánk legerősebb és leggyengébb települései, településtípusonként, pártlistás eredmények alapján
A 3177 hazai település közül 38 helyen végzett a második helyen a Mi Hazánk listája. Ebből 25 tisztán második helyezés, 13 holtverseny.
A Mi Hazánk öt legerősebb települése, pártlistás eredmények alapján
A települések 93 százalékában a harmadik helyen végzett a pártlista. Negyedik lett 178 településen (6%), ötödik 17 helyen, illetve 3 településen utolsó (Tarnazsadányban, Alsószentmártonban és Zalaszombatfán).
Házi győztesek és vesztesek – A Mi Hazánk listás és egyéni eredményeinek összevetése
A Mi Hazánk listája kilenc OEVK-ban kapott legalább nyolc százalékot. A legsikeresebb Bács-Kiskun 5-ös OEVK-ban volt a párt, ahol a pártlistás szavazatok 9,6 százalékát szerezte meg. Egyéni jelöltjük, Szabadi István azonban még ennél is jobb eredményt ért el, 9,82%-ot, ami viszont „csak” a 3. legjobb egyéni eredménye a pártnak. Nógrád 2-ben fordított a teljesítmény Bács-Kiskun 5-höz képest: a listás 8,7% a harmadik legjobb, míg az egyéni jelölt, Dócs Dávid által szerzett 11,9% a legjobb eredménye a pártnak. Érdekesség még, hogy az egyéni jelöltre leadott szavazatok száma itt haladta meg a legnagyobb mértékben a pártlistára leadott voksokét (1719 szavazattal).
A Mi Hazánk egyéni jelöltje összesen 28 választókerületben kapott több szavazatot, mint a párt listája. Ezek közül hat esetben volt érdemi a felülteljesítés. A fent említett Nógrád 2-n túl Szabolcs-Szatmár-Bereg 5-ben 1377 a különbség. Ez egyben azt is eredményezte, hogy míg az egyéni jelölt, Apáti István eredménye az 5. legjobb, addig a listáé csupán az 57. lett. 1000 fölötti az eltérés még Csongrád-Csanád 2-ben, ahol a pártelnök volt az egyéni jelölt. Toroczkai a 4. legjobb egyéni eredményt érte el (9,5%), míg a pártlista 1012-vel kevesebb vokssal a 13-at (7,8%).
A pártlistánál legalább 500 szavazattal többet szerző Mi Hazánk-jelöltek
A pártlistánál legalább 500 szavazattal kevesebbet szerző Mi Hazánk-jelöltek
A Mi Hazánk listán felül teljesítő jelöltjei
A 28 OEVK közül, amelyekben a Mi Hazánk egyéni jelöltjei több szavazatot szereztek, mint a párt listája, csak 9-ben nagyobb a különbség 300 szavazatnál. Ezeket megvizsgálva igyekeztünk közelebb jutni ahhoz a kérdéshez, hogy mely pártok választói szavazhattak át a Mi Hazánk jelöltjére. Bár kényelmes lenne azt gondolni, hogy a Mi Hazánk egyéni jelöltjei által a pártlistához képest begyűjtött többletszavazatok főleg a Fidesztől jönnek, de a nagy szórást mutató értékek ezt nemigen támasztják alá.
Egyéni jelöltre és listára leadott szavazatok különbözete abban a 9 OEVK-ban, ahol a Mi Hazánk jelöltjei legalább 300 plusz szavazatot szereztek
Módszertani kitérő: az egyéni-listás szavazatok különbözetéből csak óvatos következtetést lehet levonni, hiszen nem derülnek ki belőlük a „keresztbeszavazások”. Miért is ne fordulhatna elő, hogy az egyik választópolgár a Mi Hazánk jelötjére szavaz, miközben listán például a Fideszre, egy másik választópolgár pedig pont fordítva – ez kiszűrhetetlen marad. Amikor tehát azt mondjuk, „300 fő” szavazott át, úgy kell értenünk, hogy „legalább 300-an” szavaztak át. A kalkulációt az is nehezíti, hogy egy 100-200 szavazatos eltérés jellemzően kialakul az egyéni és listás szavazatok között, tehát sokan vannak, akik csak az egyik szavazólapon voksolnak érvényesen.
Szabolcs-Szatmár-Bereg 2-es választókerületében viszonylag tiszta a kép. Itt az MKKP-nak nem volt egyéni jelöltje, a listájukra szavazó 463 fő vélhetően az egyesült ellenzék jelöltjére, az MSZP-s Aranyos Gáborra szavazott át, akinek a többlete 487 szavazat. Ezt feltételezve, nagyon valószínűnek tűnik, hogy Apáti István 1377 többletszavazata szinte kizárólag a listán Fideszre szavazóktól érkezhetett (Vinnai Győző 1710-zel kapott kevesebbet mint a Fidesz-KDNP listája).
Nógrád 2-esben viszont Dócs Dávid 1719 plusz szavazatának jó eséllyel a felét sem adják fideszesek, minden valószínűség szerint ugyanennyi vagy megközelítőleg ennyi jobbikos is lehet közöttük, akik listán az Egységben Magyarországért mellé húzták be az X-et (az egyesült ellenzék jelöltje a momentumos Gyenes Szilárd volt). Homályosítja a képet, hogy 385-en nemzetiségi listára szavaztak, illetve 339 szavazatot szerzett a Munkáspárt-ISZOMM jelöltje. A Fidesz jelöltje itt Balla Mihály volt.
Csongrád-Csanád 2-es a legérdekesebb körzet, ahol Toroczkai László 1012 plusz szavazata aligha magyarázható kizárólag fideszes átszavazókkal (legalább 706 van belőlük). Bár az MKKP-nak volt jelöltje, 685 kutyapárti szavazó más párt jelöltjét támogatta egyéniben. Egyik opció, hogy közülük mintegy 300-an Toroczkaira szavaztak, de inkább az a valószínű, hogy ők az egyesült ellenzék jelöltjét, a momentumos Mihálik Edvin Mátét választották, és mintegy 300 jobbikos osztotta meg a szavazatait az egyesült ellenzék listája és Toroczkai között. A Fidesz színeiben itt Mihálffy Béla indult.
Csongrád-Csanád 3-as a legnehezebben lekövethető, mivel 1443 szavazatot begyűjtött egy független jelölt, Köröndi Máté, illetve az MKKP-nak (és a NÉP-nek) nem volt jelöltje. A mi hazánkos Laczkó Zsolt 731-es többletének maximum felét magyarázhatja a NÉP támogatóinak átszavazása, a másik fele ugyanúgy érkezhetett fideszektől, mint a hatpárti ellenzéktől vagy akár az MKKP-től. A Fidesz jelöltje Farkas Sándor, az egyesült ellenzéké a jobbikos Szűcs Ildikó volt.
A 300-600 közötti szavazattöbbletek még nehezebben detektálhatók. Budapest 6-osban Dúró Dóra 325 plusz szavazatának forrását például azért nehéz beazonosítani, mert az ellenzéki Jámbor Andrásnak és a fideszes Sára Botondnak is sikerült listája fölött többletszavazatokat szereznie, negatív mérlege itt csak az MKKP-nak és a MeMo-nak van. Baranya 3-asban pedig az zavar be, hogy 3767 nemzetiségi listára voksoló nagy része szavazhatott át a Fidesz jelöltjére, de néhány százan közülük is választhatták a Mi Hazánk jelöltjét. A Fidesz jelöltje Hargitai János, az egyesült ellenzéké a jobbikos Schwarcz-Kiefer Patrik volt.
Merre tovább?
Bár a politikai paletta sok tekintetben hasonló ahhoz, amikor a Jobbik 2010-ben bekerült a parlamentbe (kétharmados Fidesz-többség, darabjaira hullott bal-közép ellenzék), a politikai és társadalmi környezet jelentősen különbözik. Ezt jelzi például, hogy míg a Jobbikot elsősorban cigányellenes és antiszemita üzenetei katapultálták az országos politikába, a Mi Hazánknak már túl kellett nyúlnia ezeken a témákon. De már a kormányoldalnak is nagy gyakorlata és bevett receptje van, hogyan kezeljen egy nálánál szélsőségesebb jobboldali pártot (pl. már sokkal rutinosabban teszi magáévá a szélsőjobboldal témáit). Mégis, a Mi Hazánkban jelentős a növekedési potenciál, és nem csak a nacionalista, szélsőséges slágertémák (gender/LMBTQ stb.) révén. A kormány szűkülő geopolitikai mozgásterét kihasználva például áthangszerelheti az elit-, Nyugat-, EU- és NATO-ellenes szólamokat. A várható gazdasági nehézségek pedig könnyen olyan szociális helyzetet teremthetnek, amelyet egy szélsőjobboldali, globalizációellenes, összeesküvés-elméletekben utazó párt tankönyvszerűen lovagolhat meg.
Mivel az önkormányzati választás különböző szinteken zajlik, jellemzően az összes politikai erő találni szokott olyan aspektust, amely mentén győztesnek kiálthatja...
Orbán Viktor évek óta igyekszik rendszerének befolyását kiterjeszteni nemzetközi szinten is. A kormány jelentős összegeket fordít külföldi PR-kampányokra és...