A Fidesz által szuverenitásvédelminek nevezett törvény logikája könnyen a határon túli magyar szervezetek ellen fordítható. Ettől kezdve ugyanis a környező országok bármely magyarellenes politikusa épp a magyar kormányra hivatkozva állíthat be külföldi ügynöknek minden olyan határon túli magyar pártot, civil szervezetet vagy sajtóorgánumot, amely támogatást kap Magyarországról.

Több más szervezettel közös közleményünkben felhívtuk rá a figyelmet: a Fidesz törvényjavaslata által felállítani tervezett Szuverenitásvédelmi Hatóság bármilyen közéleti megnyilvánulásra ráhúzhatja, hogy külföldi érdekeket szolgál, és ezért veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A vizsgálat során bármilyen érzékeny adatot megismerhet és lemásolhat, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság elé állíthatja a szervezet képviselőit. Újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek. Egy ilyen vizsgálat, ami bárki ellen elindulhat, önmagában megbélyegző, ráadásul, ha az eljárás végén nyilvános jelentés készül, semmilyen jogorvoslat nem áll rendelkezésre.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kormánypárt kezdeményezésének jól láthatóan semmi köze sincs az ország külső szuverenitásának védelméhez, sokkal inkább a hatalmát zavaró autonómiák újabb korlátozásáról, megfélemlítéséről és megbélyegzéséről, azaz az önkény kiterjesztéséről van szó.

A szuverenitásvédelmi retorika különösen annak fényében pikáns, hogy az Orbán-rezsim évek óta törekszik politikai befolyásának Magyarország határain túlra való kiterjesztésére. Csak a közelmúltban a Fidesz igyekezett befolyásolni a lengyel és a szlovák választásokat is. Az októberben végül elbukott lengyel kormánypárt több elemében is az orbáni politikát másolta, ugyanez elmondható a korábbi kormányzása idején a magyarellenes politikát sem megvető Robert Ficoról, aki már a kampányban (pl. migrációs veszély felnagyítása), majd kormányra kerülve (pl. független sajtó kizárása) is vett át elemeket a Fidesz politikai eszköztárából.

Miért is ne tennék magukévá a „szuverenitásvédelem” gondolatát és gyakorlatát a mintának számító Orbán-kormánytól olyan politikai erők, amelyek aztán a határon túli magyar kisebbségek ellen használják? Volna is mire hivatkozniuk, a 2010-es évek eleje óta ugyanis minden korábbinál nagyobb támogatások vándoroltak Magyarországról a határon túli magyar közösségekhez.

Ahogy az Orbán-rezsim befolyásépítéséről szóló tanulmányunkban oknyomozó újságírók munkái alapján bemutattuk, ezek elsődlegesen helyi magyar szervezetek támogatására, valamint sport- és médiatámogatásokra mentek, de sokat fordítottak épületvásárlásokra és mezőgazdasági támogatásokra is. A nagyvonalú támogatási politika céljai között alig titkoltan jelen van a helyi viszonyok befolyásolása, a helyi magyar szervezetek és pártok kontrollján keresztül. A támogatások jelentős része a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től érkezett. Ily módon, 2011 és 2021 között Romániába 687,9 millió, Szlovákiába 144 millió, Szerbiába 143 millió, Horvátországba 26,6 millió és Szlovéniába 17,4 millió euró érkezett – az öt országba összesen tehát bő 1 milliárd euró.

A 2020-as évek elejére az Orbán-rezsim szinte teljesen kontrollja alá vonta a határon túli magyar nyelvű médiumokat – talán csak Szlovákiában maradtak jelentősebb kivételek. Bár országonként eltérő módon zajlott a médiatér hódítása, általában egy az Orbán-rezsimhez kötődő szervezet felel ezekért a felületekért/lapokért. Ilyen például az Erdélyi Médiatér Egyesület Romániában vagy a Magyar Nemzeti Tanács Szerbiában.

Bár ma többé-kevésbé jó a viszony a szomszédos országokkal, főként Szerbiával és Szlovákiával, nincs garancia arra, hogy a minden környező országban jelenlévő nacionalista-soviniszta magyarellenes erők ne használhatnák fel épp a magyar kisebbség ellen az Orbán-kormány szuverenitásvédelminek nevezett érvelését. Nagyon is valós kockázat, hogy épp a magyar kormány példájára hivatkozva hurcolhatnak meg határon túli magyar szervezeteket, vagy szoríthatják vissza a Magyarországról érkező támogatásokat. Ha ez esetleg bekövetkezne, a magyar kormánynak meglehetősen nehéz lenne érvelnie a saját maga által megalkotott megbélyegzési módszer ellen.

Nem tudhatjuk, hogy a kormány számolt-e ezzel a kockázattal, mielőtt beterjesztette szuverenitásvédelminek nevezett törvényjavaslatát. Ha nem, az meglehetősen szomorú egy magát nemzetegyesítőként exponáló politikai erőtől, de még nem késő beismerni és visszavonni. Ha viszont igen, és ennek ellenére is beterjesztette, az a cinizmus netovábbja, és nem hagy kétséget afelől, hogy számukra a határon túli magyarok érdekképviselete sem több, mint lecserélhető politikai termék.

Ceterum censeo, ha a Fidesz szándéka valóban Magyarország szuverenitásának védelme lenne, akkor nem a demokratikus értékek talaján álló hazai szereplők ellen kellene fellépnie, hanem a szövetségi rendszerünkön kívüli autoriter országok államilag szervezett politikai, gazdasági és (dez)információs befolyásolási törekvései ellen. Ezt a célt szolgálja 21 pontos szuverenitásvédelmi javaslatcsomagunk.

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.