Van ennél nagyobb gondunk? – Klímaszkepszis és klímarelativizmus Magyarországon
A helyes klímakommunikáció olyan, ami mutatja ugyan a helyzet súlyosságát, de nem a pánikoltatásra helyezi a hangsúlyt, hanem pozitív cselekvésre...
A modern dezinformáció természete, hogy nem a meggyőzésre, hanem az elbizonytalanításra törekszik. Részben az ilyen típusú dezinformációnak, részben pedig a sajtóba és más tudástermelő intézményekbe vetett bizalom csökkenésének a következménye, hogy mind többen kérdőjelezik meg az objektív, ellenőrizhető tények létezését. Ez a bizonytalanság pedig összefügg azzal is, hogy ugyanazon jelenségre létezhetnek egymást logikailag kizáró „alternatív tények”. Friss kutatásunkban a tények létezésével és megismerhetőségével kapcsolatos erősödő kételyre fókuszáltunk.
A tényrelativizmus terjedése összefügg azzal a nyomasztó érzéssel, amely szerint a rendelkezésre álló egyre több és egymásnak gyakran ellentmondó információk közepette nehéz kiválasztani a leginkább relevánsat vagy a tényeknek megfelelőt. A Covid-járvány, Oroszország ukrajnai inváziója, az Izrael és a Hamász közötti háború csak erősítették ezt az érzést a közvéleményben. Az egyre több adat pedig erősíti az információs zajt, illetve az ezzel járó információs bizonytalanságot és a manipulálhatóságot. Míg a klasszikus propaganda részben az információ mennyiségének csökkentésére és forrásainak szűkítésére törekszik, a modern dezinformáció célja, hogy az információval való elárasztás révén keltsen zavart. Az álhírek és az összeesküvés-elméletek viszont azt ígérik, rendet vágnak a káoszban, és megmutatják a versengő magyarázatok közül a „valódit”, amit el akarnak előlünk titkolni.
Éppen ezért éreztük fontosnak, hogy megnézzük a tények létezésével és megismerhetőségével kapcsolatos egyre erősödő kételyeket, vagyis a tényrelativizmust közelebbről is. Reprezentatív közvélemény-kutatás segítségével a következő kérdésekre kerestük a választ:
Kutatásunk főbb megállapításai:
Az adatfelvételét az Inspira Research kutatóintézet 2023. március 24. és április 11. között végezte 1000 fős, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra nézve reprezentatív mintán, személyes lekérdezéssel.
A teljes tanulmány itt elérhető (.pdf, 503KB).
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült.
További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.
A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:
A helyes klímakommunikáció olyan, ami mutatja ugyan a helyzet súlyosságát, de nem a pánikoltatásra helyezi a hangsúlyt, hanem pozitív cselekvésre...
A dezinformáció összetett jelenség, számos módszerrel lehet félrevezetni az olvasókat. A káros szereplők gyakran építik narratíváikat részigazságokra, hogy üzeneteik hihetőbbnek...
A nyugati közvéleményt célzó kínai és orosz dezinformációs műveletek továbbra is kettőzött erővel folynak. A Kreml igyekszik helyreállítani Vlagyimir Putyinnak...
A Kreml-párti háborús narratívák hazai terjedését vizsgáló kutatás összefoglalója A hazai online sajtóban domináns szerepet tölt be az oroszbarát dezinformáció,...