A dezinformáció anatómiája – Mazsolázás az adatokból
A dezinformáció összetett jelenség, számos módszerrel lehet félrevezetni az olvasókat. A káros szereplők gyakran építik narratíváikat részigazságokra, hogy üzeneteik hihetőbbnek...
A helyes klímakommunikáció olyan, ami mutatja ugyan a helyzet súlyosságát, de nem a pánikoltatásra helyezi a hangsúlyt, hanem pozitív cselekvésre ösztönöz. Megnéztük, mennyire jeleskedik ebben a kormány és a kormányzati irányítású média. Spoiler alert: az önértékelés és a valóság összhangja egyelőre hiányzik.
A klímaváltozás tényét, illetve az emberi tevékenység abban betöltött szerepét ma már tudományos konszenzus övezi, még ha sok kérdésben – például a jelenségre adott válaszokban – nincs is egyetértés a kutatók között. Hasonló a helyzet a témával nem tudományosan foglalkozók körében is: a magyar lakosság 80-90 százaléka egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban, még ha nem is tartják a legfontosabb problémának. Ugyanakkor létezik az úgynevezett klímarelativizáció, amely nem tagadja ugyan a klímaváltozást, sem az ember felelősségét, de az azzal összefüggő problémák súlyát megkérdőjelezi, bagatellizálja. Tehát nem tagadják a klímaváltozást, mint a klímaszkeptikusok, csak az ezzel kapcsolatos politikai figyelmet eltúlzottnak, és jelenlétét a közbeszédben túlexponáltnak tartják.
A klímaszkeptikus nézetek terjedésére többféle magyarázat is adható, így a politikai szereplők retorikája, a gazdasági érdekcsoportok (pl. fosszilisenergia-lobbi, olajlobbi, illetve az ipari szereplők) kommunikációja, vagy éppen a közösségi média algoritmusai, amelyek a provokatív klímatagadó- vagy szkeptikus nézeteket felerősítik. A klímaszkepszisre azonban a motivált tudománytagadás miatt fogékonyak lehetnek a választók is, akár ideológiai okokból, akár amiatt, mert a környezetvédelmi intézkedésekben saját személyes szabadságuk korlátozását látják. Ezért is éreztük fontosnak megvizsgálni Magyarországon, mennyire elterjedt és miként jelenik meg a klímaszkepszis és a klímarelativizáció jelensége. Vizsgálódásunkat a kormányoldalra összpontosítottuk, mert mind a közvélemény formálása, mind a szakpolitikák alakítása, megvalósítása a végrehajtó hatalom körül összpontosul.
Kutatásunk főbb megállapításai
Tanulmányunk teljes terjedelmében itt elérhető (pdf).
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült.
A dezinformáció összetett jelenség, számos módszerrel lehet félrevezetni az olvasókat. A káros szereplők gyakran építik narratíváikat részigazságokra, hogy üzeneteik hihetőbbnek...
A modern dezinformáció természete, hogy nem a meggyőzésre, hanem az elbizonytalanításra törekszik. Részben az ilyen típusú dezinformációnak, részben pedig a...
A nyugati közvéleményt célzó kínai és orosz dezinformációs műveletek továbbra is kettőzött erővel folynak. A Kreml igyekszik helyreállítani Vlagyimir Putyinnak...
A Kreml-párti háborús narratívák hazai terjedését vizsgáló kutatás összefoglalója A hazai online sajtóban domináns szerepet tölt be az oroszbarát dezinformáció,...