PC

A Political Capital elemzőinek és vendégszerzőinek blogja a hazai társadalmi, politikai folyamatokról és ezek nemzetközi összefüggéseiről.

Dezinformáció

A dezinformáció változó harctere – A közösségi média a 2024-es európai parlamenti választási kampányban és utána

Nem lankad a közösségimédia-platformok ereje, ezt a 2024-es európai parlamenti választások is világossá tették. A Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Political Capital közös, Európai és magyarországi trendek két választás után című konferenciája a regionális és európai szintű, politikai, társadalmi és technológiai kockázatokat járta körül. Stump Krisztina, az Európai Bizottság főigazgató-helyettese, Paolo Cesarini, az European University Institute programigazgatója és Michal Šenk, a Central European Digital Media Observatory (CEDMO) kutatója Zöldi Blanka Lakmusz-főszerkesztő moderálásával kereste a választ arra, hogyan változott meg a közösségimédia-platformok szerepe a 2019 és 2024 közötti időszakban.

A konferencia Közösségimédia-platformok és választási kampányok című panelbeszélgetése során a szakértők a dezinformációs technológiák és taktikák 2019 óta bekövetkezett fejlődését elemezték. Paolo Cesarini véleménye szerint a mesterséges intelligencia és az általa létrehozott „deepfake” tartalmak forradalmasították a dezinformációk előállítását a rendkívül magas színvonalú és kevés emberi erőforrást igénylő hamis kontentek tömegtermelésével. Michal Šenk ezzel egyetértve kifejtette, hogy:

 „A mesterséges intelligencia lényegében egy tartalom-előállító eszköz. Nem úgy intelligens, mint (a szó hétköznapi értelmében felfogott) intelligencia, de magas színvonalon, számos dezinformáció hatékony előállítására képes.”

Ráadásul, Cesarini szerint az információ fegyverként való felhasználása technológiailag sokkal kifinomultabbá vált, és a jelenlegi konfliktusokkal teli európai környezetben immár az – elsősorban Oroszországhoz köthető – „hibrid hadviselés” részét képezi. Felmérések szerint az európai választók is egyetértenek az új technológiák jelentette fenyegetéssel: a választások előtt készült egyik Eurobarométer-felmérésből például kiderült, hogy a megkérdezettek 81%-a a demokráciát fenyegető első számú veszélynek a dezinformációt .

A platformok új szabályozásának és a nagy techcégek adathasználati gyakorlatának elemzése alapján kijelenthető, hogy például a Meta, a Google vagy a TikTok proaktívabbá váltak a dezinformációk azonosításában, az ellenük való fellépésben. Ez azzal együtt is így van, hogy a dezinformáció elleni küzdelmük még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. Paolo Cesarini rámutatott arra, hogy:

 „(a 2019-es európai parlamenti választások során) a platformok sokkal kevésbé reagáltak (a dezinformációra), mint ma. Joggal mondhatjuk, hogy ma sokkal többet tudunk a dezinformációról, és azonosítani tudjuk az annak terjesztése mögött álló mintázatokat és szereplőket”.

A társadalmi problémák hozzájárulnak a dezinformációs narratívák terjedéséhez

A szakértők szerint több olyan általános dezinformációs narratíva is azonosítható, amelyek központi szerepet játszottak a dezinformációk – a 2024-es választási kampány során történt – terjedésében és terjesztésében.

Kelet-Közép-Európában ilyen témák közé tartozik az éghajlatváltozással kapcsolatos szkepticizmus, a migrációtól való félelem és a gazdasági nehézségek. Michal Šenk kiemelte, hogy ezek a narratívák a hétköznapi szinten meglévő problémákra reflektálnak, ami hozzájárul hatásosságukhoz. „Az éghajlat és a migráció prominens ügyeknek számítanak Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban (…), illetve a társadalomban meglévő félelmekből táplálkoznak.”

A gazdasági elégedetlenséget, különösen az inflációval és a vásárlóerővel kapcsolatban, szintén felhasználták a dezinformációs narratívák terjesztői. Ráadásul a gazdasági nehézségekért gyakran az EU-t teszik felelőssé, ami a legkülönfélébb manipulációs törekvéseknek biztosít termékeny táptalajt. Cesarini ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a „politikai napirend meghatározásának döntő pillanatában vagyunk”, hiszen most dől el, hogy ezek a meghatározó dezinformációs narratívák az új, a korábbihoz képest némileg jobbra húzó parlamentben is jelen lesznek-e.

Abban mindenki egyetértett, hogy a dezinformáció mögött meghúzódó társadalmi problémák keresztbe metszik a nemzeti határokat. Éppen ezért, valójában az a dezinformációs mintázat, „amit Kelet-Közép-Európa sajátjának gondolunk, egyáltalában nem régióspecifikus,” mondta Šenk.

A közösségi média továbbra is a társadalmi polarizáció alapja

A dezinformációs diskurzusokat a közösségi médián keresztül tápláló társadalmi polarizáció a legutóbbi választások óta mit sem változott. Michal Šenk szerint a dezinformáció már elérte „elsődleges célját”, azaz a társadalmak polarizálását. Ez eleve aláássa a tényalapú információk hitelességét, hiszen az emberek nagyobb valószínűséggel bíznak meg az olyan információkban, amelyek megfelelnek a már meglévő, noha elfogult, meggyőződéseiknek. Stump Krisztina ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy olyan átfogó policy-stratégiákra van szükség, amelyek a polarizáció társadalmi gyökereit képesek kezelni. Mindez nem csupán utólagos intézkedéseket tesz szükségessé, hanem olyan proaktív oktatási és szabályozási stratégiákat, amelyek elősegíthetik egy tájékozottabb és nagyobb kohézióval bíró társadalom kialakulását.

Európai szabályozási és policy keretek

A kerekasztal-beszélgetés részletesen foglalkozott az unióban a dezinformáció elleni küzdelmet meghatározó szabályozási keretekkel, hangsúlyozva azok fontosságát és hatását. Stump Krisztina részletes áttekintést adott a dezinformációt célzó európai jogszabályokról, kifejtve azok jelentőségét és a közösségimédia-platformokra rótt új szabályozási kötelezettségeket. Ezek közül a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act vagy DSA) és a dezinformáció visszaszorítását célzó 2022. évi gyakorlati kódex (Code of Practice on Disinformation vagy CPD) kifejezetten törekszik „a választási folyamatokra veszélyt jelentő dezinformációs kockázatok mérséklésére”, hangsúlyozta Stump. Ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi média még mindig nehézségekkel küzd a dezinformációra való gyorsabb reagálással vagy például a választási manipuláció elleni hatékony fellépéshez szükséges politikai hirdetések identifikációs kategorizációjával. Ebből a szempontból „vízválasztónak” nevezte az Európai Bizottság által támogatott EDMO– (Európai Digitális Média Megfigyelőközpont, European Digital Media Observatory) tényellenőrző hálózat létrejöttét, illetve a platformoknak ezen tényellenőrzőkkel való folyamatos együttműködését. Ezzel egyetértve, Zöldi Blanka szintén hangsúlyozta a technológiai fejlesztések és szabályozási intézkedések közötti harmóniát a tisztességes választások biztosításában.

A mesterséges intelligencia szerepe a jövőbeni választásokban

A jövőre nézve egyetértés mutatkozott abban, hogy a jogalkotóknak és a szakértőknek elsősorban a mesterséges intelligenciára kell majd összpontosítaniuk, mivel annak szerepe egyre jelentősebb lesz a választási kampányokban – mind a legitim kampánystratégiák, mind a manipulációs eszköztárak részeként. A mesterséges intelligencia célzott hirdetések és személyre szabott üzenetek révén hozzájárulhat a kampányok hatékonyságához, potenciálisan növelve a választók mobilizációját. Ugyanez a technológia viszont kifinomult és automatizált dezinformációs kampányok révén jelentős kockázatot is jelent a választások integritására nézve.

A résztvevők kiemelték az EP által nemrégiben elfogadott, a mesterséges intelligenciáról szóló törvény fontosságát, amely a választások tisztaságát biztosító, célzott intézkedéseket fokozatosan lépteti hatályba, különösen a deepfake-en alapuló politikai manipulációk felismerését és kezelését illetően. A törvény annyiban mérföldkőnek számít, hogy céljai közé tartozik az új technológiát keretek közé szorító, globálisan mintaadó szabályozás kialakítása, továbbá a technológiából fakadó – a nyilvánosságot, a jogállamot vagy az állampolgári jogokat érintő – káros társadalmi hatások minimalizálása.

A panel értékelésében a 2024-es európai parlamenti választások egyértelműen rávilágítottak a közösségi média változó szerepére a demokratikus döntéshozatali folyamatokban. A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia terén, kifinomultabbá és veszélyesebbé tette a dezinformációt. Az olyan európai jogalkotási intézkedések, mint például a DSA, vagy a platformok által önként vállalt magatartási kódexek ezért kulcsfontosságú lépéseket jelentenek a dezinformáció jelentette fenyegetések ellen. Ezen keretek pedig a jövőben alapvetően meg fogják határozni a demokratikus választások védelmét egy folyamatosan változó dezinformációs térben.

A panelbeszélgetés (és a konferencia egésze) visszanézhető YouTube-csatornánkon.

A Political Capital vezette konzorcium a Lakmusszal és a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen, a European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) támogatásával 2023 októbere óta foglalkozik azzal, hogy feltárja, elemezze és leleplezze a fizetett dezinformációt a 2024-es választási kampány során.

 

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:

 

Megosztás