A dezinformáció összetett jelenség, számos módszerrel lehet félrevezetni az olvasókat. A káros szereplők gyakran építik narratíváikat részigazságokra, hogy üzeneteik hihetőbbnek tűnjenek. A felmérések eredményeinek szelektív tálalása az egyik legjobb példa erre a módszerre. Vendégszerzőnk, SZICHERLE PATRIK, a GLOBSEC kutatója mutatja meg, miért.

2024. február 22-én egy magyar kormánypárti online portál publikált egy cikket, ami „drámai” fordulatról számolt be az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amitől Zelenszkij ukrán elnök „retteg”. A cikk szerint a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) felmérésében „az ukránok 72 százaléka gondolta úgy, hogy tárgyalni kellene Oroszországgal a békéről”, hozzátéve, hogy ez 13 százalékponttal több, mint „korábban”. A portál cikke az orosz Kremlpárti Izvesztyija weboldalát idézi a témában.

Az eredeti forrás

Ha az ukránok több mint kétharmada tényleg azt szeretné, hogy kormányuk tárgyaljon a békéről az oroszokkal, az valóban „drámai” fordulat volna. Mivel a magyar cikk egyértelműen megnevezte a hír eredeti forrását, egy február 5-e és 10-e között készült KIIS felmérést, nem volt kifejezetten nehéz ellenőrizni állításaik valóságtartalmát. A felmérés összefoglalóját könnyű megtalálni, hiszen a KIIS weboldalán elérhető egy angol nyelvű dokumentum a témában.

Az a tény, hogy a magyar cikk írója az orosz weboldal írását linkelte be az eredeti KIIS összefoglaló helyett, két dologra utalhat. Az első az, hogy a ciklkíró gyorsan szeretett volna közzétenni egy hírt, a sebesség pedig a minőség rovására ment és nem kereste meg az eredeti információkat – tehát történhetett szakmai hiba. A második lehetőség az, hogy a cikkírónak eleve káros céljai voltak a hír publikálásával, hogy ezzel is alátámassza a magyar kormány „békepárti” álláspontjának helyességét, határokon átívelő támogatottságát.

Tényleg béketárgyalásokra vágyik az ukránok 72 százaléka?

A válasz a kérdésre az, hogy nem. Az ukránok 72 százaléka azzal ért egyet, hogy a „katonai megoldások mellett” Ukrajnának diplomáciai úton is próbálkoznia kell a háború lezárásával. Ezt ugyanakkor sem a magyar portál, sem az Izvesztyija nem említi. Az orosz weboldallal ellentétben a magyar cikk azt sem részletezte, hogy a „korábbi” adat az ukrán lakosság tárgyalási szándékáról 2022 májusából származik. Az egyik legnagyobb probléma ezzel az, hogy a KIIS felmérései szerint már 2023 decemberében is az ukránok 72 százaléka támogatta, hogy Ukrajna diplomáciai úton is próbálkozzon a háború befejezésével. Tehát ez a „fordulat” korántsem olyan aktuális, ahogy azt a két februárban publikált cikk mutatni akarja.

A két félrevezető írás más fontos információkat is elfelejtett az olvasók elé tárni. Először is, a válaszadók 89 százaléka bízik Ukrajna győzelmében, míg mindössze 4 százalékuk gondolja, hogy Oroszország nyer majd. Másodszor, az ukránok fele véli, hogy a háború végén országa visszaszerzi minden területét, beleértve a Krímet és a Donbaszt, 14 százalékuk szerint pedig a harc orosz területekre is kiterjed majd. A válaszadók 73 százaléka azt mondta, hogy addig viselik el a háború hatásait, „amíg csak kell”, és csupán 18 százalékuk említette, hogy pusztán „néhány hónapot” bírnak már.

Meg kell találni az eredeti forrást

Az olvasóikat félrevezetni próbáló szereplők gyakran csak azokról az adatokról számolnak be, melyek beleillenek a kívánt narratívába, amit legkönnyebben azzal lehet megkerülni, ha olvasóként megkeressük az információ eredeti forrását. Sajnos az ilyen szereplők sokszor próbálják elrejteni az ehhez vezető nyomokat – az ebben az írásban tárgyalt eset megmutatja, miért teszik ezt.

A felmérés teljes adatsora rámutat, hogy Volodimir Zelenszkijnek és az ukrán vezetésnek nincs oka félni attól, hogy az ukrán lakosság ne támogatná a háborús erőfeszítéseket. Az adatok valójában azt mutatják, hogy Ukrajna egységes a háború támogatásával kapcsolatban, még akkor is, ha – ahogy a KIIS is megjegyzi – a háború első napjainak teljes optimizmusa kicsit megkopott mostanra.