A dezinformáció összetett jelenség, számos módszerrel lehet félrevezetni az olvasókat. A káros szereplők gyakran építik narratíváikat részigazságokra, hogy üzeneteik hihetőbbnek tűnjenek. A felmérések eredményeinek szelektív tálalása az egyik legjobb példa erre a módszerre. Vendégszerzőnk, SZICHERLE PATRIK, a GLOBSEC kutatója mutatja meg, miért.
2024. február 22-én egy magyar kormánypárti online portál publikált egy cikket, ami „drámai” fordulatról számolt be az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amitől Zelenszkij ukrán elnök „retteg”. A cikk szerint a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) felmérésében „az ukránok 72 százaléka gondolta úgy, hogy tárgyalni kellene Oroszországgal a békéről”, hozzátéve, hogy ez 13 százalékponttal több, mint „korábban”. A portál cikke az orosz Kremlpárti Izvesztyija weboldalát idézi a témában.
Ha az ukránok több mint kétharmada tényleg azt szeretné, hogy kormányuk tárgyaljon a békéről az oroszokkal, az valóban „drámai” fordulat volna. Mivel a magyar cikk egyértelműen megnevezte a hír eredeti forrását, egy február 5-e és 10-e között készült KIIS felmérést, nem volt kifejezetten nehéz ellenőrizni állításaik valóságtartalmát. A felmérés összefoglalóját könnyű megtalálni, hiszen a KIIS weboldalán elérhető egy angol nyelvű dokumentum a témában.
Az a tény, hogy a magyar cikk írója az orosz weboldal írását linkelte be az eredeti KIIS összefoglaló helyett, két dologra utalhat. Az első az, hogy a ciklkíró gyorsan szeretett volna közzétenni egy hírt, a sebesség pedig a minőség rovására ment és nem kereste meg az eredeti információkat – tehát történhetett szakmai hiba. A második lehetőség az, hogy a cikkírónak eleve káros céljai voltak a hír publikálásával, hogy ezzel is alátámassza a magyar kormány „békepárti” álláspontjának helyességét, határokon átívelő támogatottságát.
A válasz a kérdésre az, hogy nem. Az ukránok 72 százaléka azzal ért egyet, hogy a „katonai megoldások mellett” Ukrajnának diplomáciai úton is próbálkoznia kell a háború lezárásával. Ezt ugyanakkor sem a magyar portál, sem az Izvesztyija nem említi. Az orosz weboldallal ellentétben a magyar cikk azt sem részletezte, hogy a „korábbi” adat az ukrán lakosság tárgyalási szándékáról 2022 májusából származik. Az egyik legnagyobb probléma ezzel az, hogy a KIIS felmérései szerint már 2023 decemberében is az ukránok 72 százaléka támogatta, hogy Ukrajna diplomáciai úton is próbálkozzon a háború befejezésével. Tehát ez a „fordulat” korántsem olyan aktuális, ahogy azt a két februárban publikált cikk mutatni akarja.
A két félrevezető írás más fontos információkat is elfelejtett az olvasók elé tárni. Először is, a válaszadók 89 százaléka bízik Ukrajna győzelmében, míg mindössze 4 százalékuk gondolja, hogy Oroszország nyer majd. Másodszor, az ukránok fele véli, hogy a háború végén országa visszaszerzi minden területét, beleértve a Krímet és a Donbaszt, 14 százalékuk szerint pedig a harc orosz területekre is kiterjed majd. A válaszadók 73 százaléka azt mondta, hogy addig viselik el a háború hatásait, „amíg csak kell”, és csupán 18 százalékuk említette, hogy pusztán „néhány hónapot” bírnak már.
Az olvasóikat félrevezetni próbáló szereplők gyakran csak azokról az adatokról számolnak be, melyek beleillenek a kívánt narratívába, amit legkönnyebben azzal lehet megkerülni, ha olvasóként megkeressük az információ eredeti forrását. Sajnos az ilyen szereplők sokszor próbálják elrejteni az ehhez vezető nyomokat – az ebben az írásban tárgyalt eset megmutatja, miért teszik ezt.
A felmérés teljes adatsora rámutat, hogy Volodimir Zelenszkijnek és az ukrán vezetésnek nincs oka félni attól, hogy az ukrán lakosság ne támogatná a háborús erőfeszítéseket. Az adatok valójában azt mutatják, hogy Ukrajna egységes a háború támogatásával kapcsolatban, még akkor is, ha – ahogy a KIIS is megjegyzi – a háború első napjainak teljes optimizmusa kicsit megkopott mostanra.
A V4-országokban a civil szervezetek működését az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó társadalmi kifáradás, a szervezetekkel szembeni közöny vagy az erőforrások általános...
Nem lankad a közösségimédia-platformok ereje, ezt a 2024-es európai parlamenti választások is világossá tették. A Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és...
A 2024-es év az első olyan, amikor a mesterséges intelligencia forradalom komoly hatást gyakorol(hat) akár kétmilliárd ember választói viselkedésére is....
A helyes klímakommunikáció olyan, ami mutatja ugyan a helyzet súlyosságát, de nem a pánikoltatásra helyezi a hangsúlyt, hanem pozitív cselekvésre...
