• Az önmagát szuverenistának nevező magyar kormány aktívan támogatja más országok ideológiailag rokon szereplőit, beavatkozva belpolitikai folyamataikba. Ahogy már 2022-es tanulmányunkban bemutattuk, a magyar kormánypárt évek óta stratégikusan építi kapcsolatait az európai populista, radikális és szélsőjobboldali pártokkal. Változatos politikai, pénzügyi, kommunikációs és tudásbeli eszközökkel segíti őket, hogy átalakítsák a politikai teret, egyre befolyásosabb szereplőkké váljanak, kormányra kerülve pedig leváltsák a mainstream politikai szereplőket saját hazájukban és az uniós intézményekben. A cél az Orbán-rezsim hosszú távú fennmaradását lehetővé tevő ideológiai alapú szövetségesi hálózat és kedvező nemzetközi környezet kialakítása (pl. a jogállam leépítése, a rendszerszintű korrupció miatti kritikák és szankciók kiiktatása).
• A tűzfal ellenére a holdudvarok már korábban is összeértek. Bár az AfD körüli németországi és európai tűzfalon korábban a Fidesz sem hatolt át, nem előzmény nélküli a két párt közeledése. Bár hivatalos kapcsolat nem volt köztük, az AfD egyik ideológusának tartott Götz Kubitschek többször is szerepelt például a Terror Háza által szervezett magyarországi rendezvényeken.
• Alice Weidel meghívásával Orbán Viktor egy már amúgy is ingadozó tabu ledöntéséhez járul hozzá. Az AfD körüli tűzfal az utóbbi hónapokban otthon és a nemzetközi porondon is rogyadozni kezdett. A belpolitikai helyzet változásának fontos momentuma volt, hogy az AfD a 2024. őszi választásokon gyakorlatilag letarolta a kelet-német tartományokat, de kormányra sehol nem került, mert senki nem akart együttműködni vele. Idén január végén pedig a CDU vezetője és kancellárjelöltje, Friedrich Merz ütött ki jó pár téglát a tűzfalból, amikor a migrációt szigorító javaslatait az AfD szavazataival kívánta elfogadtatni a Bundestagban. A nemzetközi elfogadás ajtaját Donald Trump és Elon Musk tárta ki az AfD előtt: az elnök meghívta Alice Weidelt a beiktatási ünnepségére (akit végül pártelnöktársa, Tino Chrupalla helyettesített), Musk pedig, aki rendszeresen hangot ad az AfD iránti szimpátiájának és támogatásának, interjút is készített Weidellel az X-en.
• Orbán a találkozóval nem vállal kockázatot, beárazta már a viszonyát a CDU/CSU-vezette következő német kormánnyal. Bár Orbán eddig vigyázott arra, hogy ne vágjon el minden szálat a CDU/CSU és a következő, nagy valószínűséggel általuk vezetett német kormány felé, mostanra valószínűleg beárazta ezt, és arra juthatott, hogy sem így, sem úgy nem számíthat tőlük lényegileg barátságosabb bánásmódra. Azt is felmérhette ugyanakkor, hogy a CDU/CSU-vezette kormány nehéz helyzetben lesz a gazdasági válság miatt, belső feszültségek fogják terhelni (ideológiai és szakpolitikai kérdésekben egyaránt), így jóval kevésbé határozottan fog fellépni a migráció ellen, mint ahogy sok választó elvárja. Az AfD-nek így bőven lesz muníciója támadni és erős nyomás alatt tartani a koalíciót, ami ettől és a belső ellentétektől akár meg is inoghat, a CDU/CSU meggyengülhet, miközben az AfD egyre elfogadottabbá, erősebbé válhat, ami a tűzfal további bomlásához, akár összeomlásához vezethet.
• A találkozónak fontos hatása lehet az AfD helyzetére Németországban és az európai radikális színtéren. A találkozó közvetlen hasznot hozhat az AfD-nek a német kampány hajrájában: olyan nemzetközileg elfogadott, komolyan vehető, kormányképes szereplőként pozicionálhatja magát, amely erős politikai támogatást kap a radikális és szélsőjobb szcénában ikonnak és példaképnek tekintett Orbántól. Közép távon feltehetően megújulnak, megerősödnek a kapcsolatok az AfD és a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakció, illetve a Patrióta frakció és tagpártjai között, bár kérdés, mit gondol erről a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, amely az AfD ID-frakcióból történő kizárásának fő motorja volt 2024 májusában. Nem valószínű ugyanakkor sem az ESN- és a Patrióta-frakció egyesülése, sem az AfD Patriótákhoz csatlakozása. Az önálló frakció fenntartása ugyanis olyan gyakorlati és anyagi előnyökkel jár az AfD számára, amelyekről nem fog lemondani, az együttműködés pedig frakciókon átívelően is létrejöhet.
• A fősodor-, EU- és migrációellenesség, illetve oroszbarát üzenetek jelentik a kapcsot a Fidesz és az AfD között. A találkozó egyrészt megerősítette Orbán hazai választók és külföldi ideológiai partnerei felé közvetített imázsát, miszerint ő követendő példa. Másrészt alkalmat adott a közös politikai üzenetek hangsúlyozására: migráció visszaszorítása, kilépés az európai menekültjogi rendszeréből, „békepártiság”, olcsó, orosz energia, európai zöld megállapodás helyett atomenergia, jó kapcsolatok Kelettel és Nyugattal, EU-s intézmények kritizálása, genderellenesség. De még a közös pontokra fókuszáló beszédek mellett is megjelentek különbségek: az AfD célja az EU-n belüli határok lezárása, amely biztosan nem érdeke Magyarországnak, valamint hogy a leszbikus párkapcsolatban élő, örökbefogadott gyerekeket nevelő Alice Weidel családfogalma távol esik a magyar kormányétól. Szerinte család az, ahol gyerekeket nevelnek, függetlenül a szülők nemétől.

Kapcsolódó tanulmányunk: Magyar politikaibefolyás-építés – Az Orbán-rezsim törekvései az illiberalizmus exportjára