A szélsőjobboldali szervezetek október 23-i budapesti akciói sokakat váratlanul értek, és több elhamarkodott magyarázat is napvilágot látott. A Political Capital 5 pontja az események apropóján:

1. A 2006 utáni és a 2010-es évek eleji időszakhoz viszonyítva a  magyarországi szélsőjobb az elmúlt néhány évben kevésbé volt feltűnő a közvélemény számára. Ennek fő oka a szcéna válsága és átrendeződése volt, összefüggésben a Fidesz radikális jobbra tolódásával és a Jobbik középre húzódásával.
2. A mozgalom magára koncentrált: újratervezték stratégiájukat, üzeneteiket és arculatukat, a közösségépítésre és hálózatosodásra fektették a hangsúlyt. Ez alatt az idő alatt is rendszeresen szerveztek ugyanakkor nagyobb megmozdulásokat (pl. a több száz résztvevőt vonzó ún. becsület napi megemlékezések Budapesten).
3. A szélsőjobboldali szcéna továbbra is heterogén: vannak eltérések az ideológiában, témaválasztásban, arculatban, a követők profiljában. De szoros az együttműködés a szervezetek között, és vannak összekötő vezértémák: 1) a meleg- és genderellenesség, 2) a bevándorlásellenesség és 3) a politikai korrektség elleni harc. Ezeket egyesíti a “Nagy Lecserélés” (vagy Felcserélés, Great Replacement) víziója, amely a társadalmi előjogok elvesztésétől, az etnikai és kulturális “cserétől” való félelmen alapszik. Ez az elmélet vált mára a globális szélsőjobboldal legfőbb témájává és a szélsőjobboldali terrorcselekmények fő kiváltó okává.
4. Az értékeit bátrabban vállaló és láthatóbbá váló civil mozgalmak és ellenzéki pártok természetes módon aktivizálják a szélsőjobboldalt, hiszen ideológiájának központi eleme a harc és a fenyegetettség érzése. Miután az utóbbi időben már növekedni kezdett a kisebb szélsőjobboldali akciók száma (pl. melegtémájú rendezvények elleni támadások), a jövőben számítani kell a nagyobb, látványos, tömeges akciók gyakoribbá válására is.
5. A Fidesz világos célja az új, ellenzéki városvezetők munkájának és a települések működésének akadályozása, hogy ezzel utólag is igazolják a párt ellenzéki jelöltek vélt alkalmatlanságára fókuszáló kampányát, és aláássák az új vezetők támogatottságát. Összeesküvés-elmélet lenne azonban a szélsőjobb október 23-i akcióit ebben a keretben értelmezni. Az akciókat a szervezetek hosszabb ideje készítették elő. A jövőben a rendőrség és a titkosszolgálatok munkáján lehet majd lemérni, hogy szakmai szempontok alapján, az eddigieknél hatékonyabban kezelik-e a hasonló helyzeteket. Várjuk, hogy a rendőrség szigorúan alkalmazni fogja például a nyáron hatályba lépett gyűlölet-bűncselekmény protokollt, amelynek célja az ilyen cselekmények rendőrségi vizsgálatának hatékonyabbá és eredményesebbé tétele. A protokoll többek között előírja az előítélet-indikátorok alkalmazását, a gyűlöletcsoportok tevékenységének követését, valamint az áldozatot támogató kommunikációt.

Címlapfotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel: