Május 15-én Robert Fico szlovák miniszterelnök, július 14-én pedig Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt ellen követtek el merényletet. Bár ezekben az országokban és itthon is sokan a független sajtót próbálják felelőssé tenni az elharapózó politikai indulatok és erőszak miatt, a választások előtt készült friss, még nem publikált közvélemény-kutatásunk szerint a magyar választók nagyrészt a politikusokat látják gyűlöletkeltőnek.

• A megkérdezettek 80 százaléka szerint a politikusok gyűlöletet szítanak a velük szemben álló politikusok iránt. Közülük 36 százalék véli úgy, hogy ez egyaránt jellemző a kormánypárti és az ellenzéki politikusokra, 22-22 százalék szerint pedig ez csak az egyik oldalt jellemzi.

• Amiben nemzeti konszenzus látszik kibontakozni: a pártválasztók háromnegyede gyűlöletkeltőnek látja a „másik tábor” politikusait. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók körében közel azonos arányban jellemző ez az attitűd. Az ellenzékiekre ugyanakkor sokkal jellemzőbb a politikusokkal szembeni általános kritika: 38 százalékuk úgy látja, a kormánypárti és az ellenzéki politikusok egyaránt gyűlöletkeltők. Ez az arány a Fidesz táborban 24 százalék. Ebből következik, hogy a kormánypárti szavazók körében gyakoribb a polarizált vélemény: 48 százalékuk szerint a saját politikusaik nem gyűlöletkeltők, az ellenoldaliak viszont igen. Ez a vélekedés az ellenzéki szavazók 36 százalékát jellemzi. Mindkét szavazótáborban 9 százalék volt azoknak az aránya, akik a saját politikusaikkal szemben kritikusak voltak, de a másik oldal politikusait nem látták gyűlöletkeltőnek.

• A bizonytalanokra és a nem szavazókra jellemző a leginkább, hogy politikai oldaltól függetlenül gyűlöletkeltőnek tartják a politikusokat. Ebben a körben 46% azoknak az aránya, akik a kormánypárti és az ellenzéki politikusokat is gyűlöletkeltőnek látják. A polarizált vélemények között alig van eltérés: 15 százalékuk szerint csak a kormánypárti politikusok gyűlöletkeltők, 13 százalék szerint csak az ellenzékiek.
• Az általunk a kampányban monitorozott online politikai hirdetések fényében nem meglepő ez az eredmény. A politikai szereplők közel 1 milliárd (pontosan 981,38 millió) forintért hirdettek ellenségképző narratívákat a Facebookon az idei kampányban. Ezeknek a hirdetéseknek a 98 százalékát kormányzati irányítású szereplők adták fel.

A reprezentatív közvélemény-kutatásunk adatfelvételét a Závecz Research végezte május 24 – június 2. között, 1000 fő személyes megkérdezésével. Az elemzésünkben bemutatott adatokat a következő két kérdésre adott válaszok összesítésével számítottuk: (1) Ön szerint mennyire jellemző a kormánypárti politikusokra, hogy gyűlöletet szítanak az ellenzéki politikusok iránt? Kérem, az ötfokú skála segítségével válaszoljon, ahol az 1-es azt jelenti, egyáltalán nem jellemző rájuk, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon jellemző rájuk. (2) És ugyanez az ellenzéki politikusokra? Mennyire jellemző rájuk, hogy gyűlöletet szítanak a kormánypárti politikusok iránt?

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.