Óriási előkészületek után mind a Fidesz, mind a TISZA jelentős tömegeket mozgatott meg az október 23-ai demonstrációjuk során. A főszereplők viszont nem látszottak a képsorokon: arról az egyre szűkülő választói rétegről van szó, akik még nem döntötték el, kire húzzák be az X-et jövő áprilisban, már ha egyáltalán elmennek szavazni. Mindkét színpadon az ő elérésükre biztatták a híveket, habár Orbán ehhez leginkább csak a már jól ismert üzeneteket adta útravalóul.

• Az erődemonstráció az elsődleges, a tartalom másodlagos. A két nagy párt már hetekkel ezelőtt mozgósítási versenynek jelölte ki október 23-át. A törzstáborok mindkét oldalon megerősítve érezhetik magukat: a TISZA demonstrációján minden jel szerint többen voltak, de a a Fidesz erőteljesen igyekszik bizonyítani, hogy ők voltak dupla annyian. A számok megmagyarázására tehát inkább a Fidesznek van szüksége. A kormánypárt a mozgósítási versenyből azt tudta kihozni, hogy nem maradt látványosan alul. Ahogy azonban a demonstráció előtt írtunk: „a választást egy szűk, bizonytalan réteg fogja eldönteni, amelynek a létszáma az elemzői becslések szerint 700-900 ezer fő lehet. A közös jellemzőjük, hogy választói döntésüket a választási ígéretek mellett erősen befolyásolja, hogy kit tartanak győzelemre esélyesnek, kit látnak erősebbnek”. Ez az oka annak, hogy mindkét vezetőnek kulcsfontosságú volt, hogy magabiztosságot sugározzon, egyidejűleg azt is éreztesse, hogy ha az ellenfele győzne, az elviselhetetlen következményekkel járna Magyarország jövőjére nézve.
• A Fidesz rástartolt az elveszett szavazóira. Ha volt újdonság Orbán Viktor beszédében, az az volt, hogy nyíltan kimondta, az ellenfél táborában lévő választókra is szüksége van, különösen a fiatalokra, fel kell nyitni az ő szemüket, meg kell őket győzni arról, hogy a kormánypártot kell támogatniuk. Más kérdés, mennyire alkalmas a kormánnyal már komoly fenntartásokkal bíró választók meggyőzésére az az alapállás, hogy megtévesztett emberekként tekintenek rájuk, akiket le kell szedni a brüsszeli infúzióról. Ha csak közvetve is, de a miniszterelnök ezzel elismerte, hogy a Magyar Péter vezette ellenzéki párt ellépett a Fidesztől (hiába is igyekeznek ennek ellenkezőjét bizonyítani a kormányközeli intézetek). Ez egyébként rímel arra, amit Orbán a hét elején kiszivárgott zánkai beszédében mondott, miszerint nem állnak jól.
• A TISZA is érzi, hogy nem lefutott még a meccs. Magyar Péter nem támadta, nem minősítette a másik tábort, a Békemenet résztvevőit, inkább meginvitálta őket a TISZA menetére is, igaz, arra utalt, hogy a Fidesz közmunkásokat, kiszolgáltatott embereket hozat a fővárosba. Beszédében aztán ő is arra biztatta híveit, hogy még több emberrel vegyék fel a kapcsolatot, beszélgessenek velük, nyissák fel a szemüket. Bár nagyon más talajon állva, egészen más körítéssel, de a két miniszterelnök-jelölt végül is ugyanazt az útravalót adta híveinek. Érezhető, hogy mindkét vezető tisztában van vele, egyre szűkül azon választók köre, akik még meggyőzhetők, márpedig az ő döntésük fogja eldönteni a választás végkimenetelét.  Magyar ennél annyival tovább ment, hogy újabb országjárást hirdetett, és felvázolta a TISZA-kormány első intézkedéseit.
• Egy mindenkiért, mindenki egyként. Látványos különbség volt a két beszéd között, hogy míg Orbán magát állította be Magyarország fennmaradása zálogának, Magyar arra szólította fel támogatóit, hogy ne benne, hanem magukban higgyenek, és Orbánnal ellentétben nem megtévesztett emberekként beszélt a Békemenet résztvevőiről, hanem a nemzeti egység megteremtését tűzte ki célul a választások után.
• Orbán ezúttal is világmegfejtést, Magyar inkább belpolitikai beszédet mondott. A miniszterelnöknek szüksége is van a világpolitikai kitekintésre, hiszen ebből vezeti le a béke üzenetét, míg Magyarország és a kormányzás állapotának témáját inkább kerülni igyekszik. Magyar beszéde ezzel szemben Putyin-ellenes és Európa-párti volt, de ezen túl nem foglalkozott a nemzetközi helyzettel, saját stratégiájának megfelelően a működő országra helyezte a hangsúlyt.
• Brüsszel vs. Moszkva. Mig Orbánnak 1956-ról jellemzően Brüsszel, Ukrajna és a béke jutott eszébe, Magyar – a miniszterelnök számára kényelmetlen – párhuzamot vont az akkori és a mai szereplők, történések között: felidézte Orbán 36 évvel ezelőtti beszédét, de a mai Orbánt már Kádárhoz hasonlította, ahogy a rendszerét az akkori pártállamhoz, az akkori szovjet függést a mai Moszkva-pártisághoz. 

A korábbi hat alkalom, amikor Orbánra és Magyarra egyszerre kellett figyelni

2024. március 15. – Hosszú idő után ez volt az első március 15-e, amikor többen voltak kíváncsiak másra, mint Orbán Viktorra. A miniszterelnök a Nemzeti Múzeum előtt, Magyar Péter az Andrássy úton lelkesítette saját híveit. Az EP-választásra ráfordulva Orbán főként Brüsszelt ostorozta, míg Magyar ekkor hirdette meg a Talpra Magyarok Közösségét (bár sokan várták, ekkor még nem jelentett be pártalapítást).

2024. október 23. – Orbán zárt körben, a Millenárison, Magyar néhány sarokkal odébb, a Széna téren mondott beszédet. Orbán ismét a „Brüsszel az új Moszkva” szólammal operált, Magyar pedig újabb kezdeményezéssel élt, meghirdetve a Jövő Vezetői programot.

2025. február 15. és 22. – Orbán évértékelője elé egy héttel időzítették a TISZA párt első kongresszusát, amelyen bejelentették, hogy leigazolták Bódis Krisztát, Kulcsár Krisztiánt és Ruszin-Szendi Romuluszt. A miniszterelnöki évértékelő napján (amikor többek között előrevetítette, hogy idén nem lesz Budapest Pride) már csak amolyan gegként tűnt fel Magyar a Várkert Bazár közelében, fiaival a Tabánban focizva.

2025. március 15. – Az idei nemzeti ünnepen elhangzottak közül egyértelműen Orbán szavai maradtak emlékezetesebbek: a januárban belengetett „húsvéti nagytakarítást” poloskázással fejelte meg, míg az Andrássy úton Magyar a Nemzet Hangja kérdéssorának megválaszolására biztatott, ami sok közös vonást mutatott az általa is támadott nemzeti konzultációkkal.

2025. július 26. – Magyar a szokásos éves tusnádfürdői Orbán-előadásnak is konkurenciát állított. A két, jórészt külpolitikai témájú beszéd nem is lehetett volna különbözőbb: Orbán a III. világháború rémképére építette fel geopolitikai megfejtéseit, amelyben nyíltan ki is mondta, hogy épp azzal a szövetségi rendszerrel nem vagyunk rendben, amelynek a tagjai vagyunk, míg Székesfehérváron Magyar addig nem látott határozottsággal kötelezte el magát az euroatlanti szövetségi rendszer, Oroszország terjeszkedését nevezve fő veszélynek.

2025. szeptember 7. –  A kötcsei piknik idén már nem csupán a Fidesz zárt rendezvénye volt, egyrészt mert közvetítették a nagyközönségnek Orbán Viktor beszédét, másrészt mert Magyar Péter is beszédet mondott Kötcsén, amit bárki élőben meghallgathatott a helyszínen is. A miniszterelnök ezúttal is mozgósításra szólította híveit, miközben burkolt fenyegetésekkel igyekezett fegyelmet tartani a táborban, elismerve, hogy a készülő nemzeti konzultáció valójában kampányeszköz lesz, a „TISZA-adó” témájával. Magyar „adócsökkentés” feliratú háttér előtt igyekezett visszaverni az adóemelésről szóló támadásokat, és bemutatta új alelnökét, Forsthoffer Ágnest, valamint gazdasági szakértőjét, Kármán Andrást.