A szélsőjobboldali orgánumokban évek, a kormánypárti médiában főleg a kitiltási botrány kirobbanása óta masszív Amerika-ellenes propaganda zajlik. Ennek ellenére a hazai közvéleményben nem romlott érdemben az Egyesült Államok megítélése. A Medián felméréséből az derül ki, hogy a még a Fidesz és a Jobbik táborában sincs többsége az euroatlanti szövetségi rendszerrel szembenálló külpolitikai orientációnak. Az Eurobarometer friss kutatása szerint a magyarok többsége támogatja az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) is – melyet eközben az Országgyűlés négyötöde, a Jobbik, az LMP és egyre inkább a Fidesz-KDNP képviselői is elleneznek. A kormány a keleti nyitás és nyugati zárás párhuzamos politikájával tehát további népszerűségvesztést kockáztat.

Orbán Viktor tavaly februárban még szükségesnek nevezte a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló megállapodást. Mára azonban – az amerikai-magyar viszony elmérgesedésétől nyilván nem függetlenül – megváltozott a kormány hozzáállása. Mikola István legutóbb már arról beszélt, hogy az Orbán-kormány kész megvétózni a tervezett megállapodást. Ráadásul a Jobbik és az LMP ugyancsak heves ellenzője a TTIP-nek.

Minderre aligha a magyar választók véleménye kényszeríti a pártokat. Az Eurobarometer december végén publikált közvélemény-kutatása ugyanis azt mutatja, hogy kelet-európai tagállamokban, így Magyarországon is relatíve magas a szabadkereskedelmi egyezmény társadalmi támogatottsága. Az EU lakosainak 58 százaléka van a TTIP mellett, míg csupán negyedük ellenzi azt. Három országban (Ausztria, Luxemburg és Németország) voltak többségben a partnerség ellenzői. A visegrádi országokban az EU-átlagot meghaladó a támogatók aránya. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában egyaránt 62% nyilatkozott úgy, hogy támogatja a tervezett partnerséget. Az ellenzők aránya Magyarországon 28%, ami fele a támogatók arányának (62%) Elmondható persze, hogy a választók többsége nincs tisztában a megállapodás formálódó tartalmával, ez az eredmény azonban mindenképpen tükröz egyfajta nyitottságot a kereskedelmi kapcsolatok erősítése iránt.

A közvéleményt persze formálhatja a pártok politikája. A Medián legutóbbi kutatása szerint azonban ez a hatás korlátozott. Az Egyesült Államok viszonylag pozitív megítélése például alig változott 2011 óta, míg Oroszországról a többségnek továbbra is inkább negatív véleménye van. A pártok szavazótáborait tekintve a Fidesz saját választóinak is csak egy részét tudta áthangolni: az egyre élesebbé váló nemzetközi konfliktusban 39 százalékuk inkább szeretné azt, hogy Magyarország Oroszországgal fűzze szorosabbra kapcsolatait, de 40 százalékuk az amerikaiakhoz közeledne. Mindezt más kutatások is megerősítik. Az Ipsos december eleji felmérésében volt egy olyan kérdés, hogy „Magyarországnak nem kellene eltávolodnia Európától és Oroszországhoz közelednie. Ön ezzel az állítással egyetért vagy sem?” Az egyetértők aránya 57, az egyet nem értők aránya 28 százalék volt, 15 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

A Medián szerint a Jobbik szavazóinak 48 százaléka is inkább az Egyesül Államokhoz húzna, míg az oroszok felé csak 27 százalék. Így a leginkább oroszbarát párt támogatói többségére is a nyugati orientáció jellemző, a Jobbik orosz érdekeket kiszolgáló politikája tehát nem a szavazótábor igényeire reagál, hanem valami más áll az orosz érdekek iránti elkötelezettség mögött. Az Oroszországnak való kémkedéssel vádolt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő ügyének várható folytatódása pedig kárt is okozhat a pártnak, amennyiben az jelentős nyilvánosságot kap.

Más esetben is azt láthatjuk azonban, hogy a Nyugat-ellenes üzenetek hatása korlátozott. Miközben a kormány 2011 eleje óta folytatja intenzív Brüsszel-ellenes szabadságharcát, jelenleg az Európai Unióba vetett bizalom szintje – 48% bízik az EU-ban – alig alacsonyabb, mint az első Orbán-kormány hatalomba kerülése előtti utolsó mérés szerint – 2009 novemberében 53% bízott –. Összehasonlításképpen: a magyar kormányban jelenleg a válaszadók csak 33%-a bízik.

Összességében egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar társadalom nyugati orientációját áthangolni igyekvő politikai törekvések nem túl népszerűek. A keleti orientáció erőltetése nem pusztán diplomáciai és gazdasági értelemben kudarc, hanem belpolitikai előnyökkel sem jár.