Bezárás
jobbik

Öt pontban a Sneider-botrányról

Miközben a Jobbik támogatottsága szignifikánsan erősödött a túlóratörvénnyel kapcsolatos decemberi tiltakozások kezdete óta, a belső válsága nem oldódott meg, sőt, a kormánypárt igyekszik kívülről is stimulálni azt. Ennek jele, hogy a kormányzati irányítású médiában botrányos felvételek szivárogtak ki Sneider Tamás, a Jobbik elnökének esküvőjéről. Az ügy politikai környezetét öt pontban járjuk körül.

Sneider Tamás, Volner János, Toroczkai László a Jobbik 2018. április 28-ai tisztújításán. Fotó: Volner János Facebook-oldala

  1. Nem Sneider Tamás feleségének karlendítéséből derül ki, hogy a Jobbik elnöke milyen eszméket vall: Sneider személyes múltja, valamint pártjának 2013 előtti politikai irányvonala jól ismert. Jellemző a hazai közéletre, hogy a szélsőjobboldali nézeteknek nincs erős társadalmi vagy politikai korlátja, azok elítélését legfeljebb a rövid távú politikai érdekek diktálják. Ez jól látható abból is, hogy jelenleg a kormányzati irányítású média úgy támadja Sneider Tamást, hogy közben folyamatosan szerepelteti a Mi Hazánk Mozgalomba (Mi Hazánk) átigazolt Volner Jánost, akinek a szélsőjobboldali nézetei ugyancsak jól ismertek. Volner mellett a Mi Hazánk más politikusai is gyakran feltűnnek a kormánypárti orgánumokban, és általában azzal kritizálják a Jobbikot, hogy az nem tartott ki eredeti (tehát szélsőjobboldali) értékei mellett (illetve azzal, hogy a baloldali és a liberális pártok és választók felé nyit). Okkal lehet tehát Sneidert azzal vádolni, hogy nem képviseli hitelesen a Jobbik mérséklődését („néppártosodását”), de azoktól az orgánumoktól, amelyek közben szorgosan dolgoznak a Jobbiknál szélsőségesebb Mi Hazánk felépítésén, ez mérsékelten hiteles.
  2. A Jobbik támadásának kormánypárti oldalról két fő oka van. Az egyik, hogy – ha nem is túl nagyot, de – a Jobbik önmagában is kihívást jelent a Fidesz számára, hiszen a legerősebb ellenzéki párt, amely meggyengülése ellenére is rendelkezik még országos szervezettel. A másik, hogy a decemberi közös tüntetések nyomán közel került a Jobbik a baloldali pártokkal történő együttműködéshez. Az európai parlamenti választáson várhatóan ez kimerül abban, hogy az ellenzéki erők igyekeznek nem egymással foglalkozni a kampányban, de közös listát nem fognak állítani. Az ősszel esedékes önkormányzati választásokon viszont megvalósulhat közöttük a koordináció. A Fidesz centrális erőterét ez veszélyeztetné, a kormánypárt ezért az ellenzéki oldal felaprózottságában, a Jobbik további szalámizásában érdekelt.
  3. A Jobbik számára azért kínos a Sneider-botrány, mert minden belső megosztottsága ellenére, nem adhatja fel a középre húzás stratégiáját. A párt mérséklődése 2013 óta zajló folyamat, ami mára világosan látható a témaválasztásában, választási programjaiban, nyilatkozataiban és a szavazótábora részleges lecserélődésében. A folyamatot erősíti számos szélsőséges tag kilépése. Továbbra is vannak a Jobbikban radikálisok, akiknek a gondolkodása nem változik meg néhány év alatt, de a nyilvánosságban a párt valószínűleg továbbra is rigorózusan követni fogja a középre húzódás stratégiáját, amelynek nincs alternatívája. Így akár az is előfordulhat, hogy Sneider a botrány miatt kénytelen lesz lemondani a pártelnökségről, ahogy egy hasonló ügy kapcsán nemrég Szávay István is visszaadta képviselői mandátumát.
  4. A szélsőjobboldali politizálás korlátait jól jelzi a Mi Hazánk helyzete, amely 2018. júniusi megalakulása óta, a kormányzati irányítású média által biztosított szereplési lehetőségekkel aktívan megtámogatva is csak 1%-os támogatottságig jutott, és – egyelőre legalábbis – sikertelenül próbálja meglovagolni a szélsőjobb hagyományos témáit. A korlátokat jelzi a pártokon kívüli szélsőjobboldali szervezetek útkeresése és szétforgácsolódása is, amely összefügg a Jobbik és a Mi Hazánk Fidesz által is gerjesztett párharcával. A sok kis szervezet léte hagyományos jelenség a szélsőjobboldali szcénában, de a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból kivált Légió Hungária, valamint a Mi Hazánk ifjúsági szervezetéből neonáci múltjuk miatt kizárt vagy kilépett szervezők esete jelzi a világnézeti, szerepfelfogás-béli, taktikai-stratégiai különbségeket. Bár korábban a Jobbik, a közelmúltban pedig a Mi Hazánk egy ideig fel tudta sorakoztatni maga mögé ezeknek a szervezeteknek a többségét, most visszaállni látszik a szélsőjobboldali szervezetek megosztottsága.
  5. A baloldali pártok Jobbikhoz fűződő viszonya továbbra is ellentmondásos: Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Csárdi Antal (LMP), Varju László (DK) is elhatárolódtak Sneidertől, de az esetet nem a párthoz, hanem a személyhez kapcsolták. Az ilyen ügyektől függetlenül is bizonytalan azonban, hogy a baloldali pártok meddig közeledhetnek a Jobbikhoz, hiszen egy esetlegesen visszaerősödő Jobbik az ő szavazóbázisukra is veszélyt jelenthet.

Hunyadi Bulcsú – Juhász Attila 

A Political Capital gyakornoki programja keretében figyelemmel kíséri a szélsőjobboldali szervezetek tevékenységét, és erről havi monitorokat közöl.

Fotó: Volner János Facebook-oldala

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom