A Mi Hazánk teljesítette a sikerkritériumok minimumát a június 9-én lezajlott európai parlamenti és önkormányzati választásokon, a párt vezetésének öröme mégsem látszott felhőtlennek az eredmények értékelésekor. A TISZA áradása jelentős szavazótömeget sodort el tőlük is, így a Mi Hazánk látványos előretörése elmaradt. Bár Toroczkai László elmondhatja, hogy ma a Fidesz után a Mi Hazánk a vidéki Magyarország legerősebb pártja, ezt feltehetően az tette lehetővé, hogy a TISZA végül nem állított megyei listákat. Ha Magyar Péter pártja képes lesz megtartani, esetleg növelni a szavazótáborát, az új stratégia megalkotására késztetheti a Mi Hazánkat is.

Mit nyert a Mi Hazánk?

„Ha a Mi Hazánk képes lesz képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe, illetve a megyei közgyűlések túlnyomó többségébe, azt már mindenképp sikerként könyvelhetik el” – fogalmaztuk meg a választások előtt a szélsőjobboldali párt sikerkritériumát, amit teljesített is.

Az EP-választáson 306 ezer 404 szavazattal 6,71 százalékra nőtt a Mi Hazánk támogatottsága, ami a 2019-es EP-választás (144 ezer 156 szavazat, 3,29 százalék), valamint a 2022-es országgyűlési választás (332 ezer 487 szavazat, 5,88 százalék) eredményéhez képest is előrelépést jelent (a szavazatarány tekintetében).

A Mi Hazánk egyetlen EP-mandátumát megszerző Borvendég Zsuzsanna nem kényszerül a „senki földjét” jelentő függetlenek közé, hanem az újonnan alapított, a német AfD által dominált Szuverén Nemzetek Európája frakció tagja lesz. Ez minden bizonnyal jobb lehetőségeket biztosít a Mi Hazánknak a nemzetközi színtéren, itthon pedig emeli a párt jelentőséget.

Ami az önkormányzati választás eredményeit illeti, Toroczkai László minden választást követő nyilatkozatában kiemelte, hogy a megyei pártlistákon a Fidesz után a Mi Hazánkra szavaztak a legtöbben: 19 megyéből 17-ben ők lettek a másodikok, a kivétel Pest és Somogy megye. Ez kétségkívül így van, de az EP-választás eredményének ismeretében bátran kijelenthetjük, hogy egész más lenne a 19 közgyűlési eredmény, ha a TISZA is állított volna megyei listákat. Akárhogy is, a Mi Hazánk most 62 megyei közgyűlési mandátumot söpört be, míg öt évvel ezelőtt még csak 8-at.

Kevésbé látványos az előretörés a tízezer alatti települések képviselő-testületeiben: a Mi Hazánk az öt évvel ezelőtti 8-ról idén csak 14-re tudta növelni az egyéni listás képviselőinek a számát, pedig 192 jelöltjének is szerepelt a neve a szavazólapokon.

2019-ben még egyetlen tízezer fölötti település egyetlen egyéni kerületében sem tudott Mi Hazánk-os jelölt győzni, most ez – az 1027 jelölt közül – összesen 5 helyen sikerült: Békés, Kiskunhalas, Miskolc 1-1 és Csongrád 2 egyéni választókerületében. Kompenzációs listáról pedig a korábbi 16 helyett idén már 77 képviselő-testületi mandátumot sikerült szerezni. Ez utóbbi adat jelzi leginkább, hogy a Mi Hazánk fokozatosan erősödik a nagyobb településeken is.

A 128 polgármesterjelöltjükből viszont senki sem nyert, legalábbis pártlogóval. Homorúdon veszített a hivatalban lévő Éberling Balázs (öt éve még függetlenként nyert, most Mi Hazánk-logóval maradt alul), Cserháthalápon pedig el sem indult a 2022-es időközi választáson győztes Dócsné Sávolyi Henriett (akinek férje, Dócs Dávid volt Toroczkai mellett a másik győztes polgármester 2019-ben, 2022-ben viszont bekerült az Országgyűlésbe, ezért mondott le a polgármesteri posztról). A párthoz kötődő, névleg független jelöltek közül néhányan viszont győzni tudtak. Ásotthalmon független jelöltként lett Toroczkai utódja Papp Renáta, Móron pedig szintén Mi Hazánk-logó nélkül nyert Fenyves Péter. Pilisben a párttal szövetséges Magyar Önvédelmi Mozgalom színeiben győzött annak vezetője, László Attila, igaz, testületi többséget már nem szereztek a jelöltjei.

Grundtner András, a párt főpolgármester-jelöltje – többszöri újraszámlálás után végül – 38 ezer 984 szavazattal épphogy 5 százalék alatt maradt (4,99%), a Mi Hazánk fővárosi közgyűlési listája pedig meg sem közelítette a küszöböt, 30 ezer 208 szavazattal 3,81%-ot ért el. Mellékszál, de a körülbelül 8,8 ezres különbözetet leginkább azok a fideszes szavazók tehetik ki, akik Szentkirályi Alexandra visszalépése után nem kívántak Vitézy Dávidra szavazni. A 23 fővárosi kerületből csak 11-ben sikerült egy-egy kompenzációs listás mandátumot megcsípniük; jellemzően egyébként azokban a külső kerületekben értek el említésre méltó eredményt, ahol korábban a Jobbik is jól szerepelt.

A Választási Földrajz elemzése szerint az egyes településtípusokat tekintve a nem megyei jogú településeken kiegyenlített teljesítményt mutattak a Mi Hazánk jelöltjei, 7–8 százalék közötti támogatottságuk van mindenhol, még a legkisebb településeken is. Ha az önkormányzati választáson az egyes pártokra leadott szavazatok arányát nézzük településtípusonként, akkor a Mi Hazánk a falvakban és a kisvárosokban mutat kiemelkedő eredményt több mint 16 százalékos aránnyal, míg a középvárosokban, a nagyvárosokban és Budapesten ez az arány már csak 4-6 százalék.

A párt listás szavazataink területi eloszlását tekintve inkább az EP-választás eredményét érdemes nézni, két okból. Az egyik, hogy ebben benne vannak a 25 megyei jogú városban élők szavazatai is, míg a megyei közgyűlési eredményekben nincsenek. A másik, hogy mivel a TISZÁ-nak nem voltak megyei listái, a Mi Hazánk közgyűlési eredményeit torzítják a Magyar Péter pártjára szavazók másodlagos preferenciái.

A Mi Hazánk EP-listájára leadott szavazatok területi bontásban (sorrend a szavazatarány szerint)

 2022-ben még egy egybefüggő félkaréj alakot rajzolt ki a hat legerősebb Mi Hazánk-megye, ezek közül – 8 százalék fölötti eredménnyel – Nógrád és a három dél-alföldi megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád) továbbra is a legerősebbek között szerepel, de Heves és Jász-Nagykun-Szolnok hátrébb sorolódtak. A két évvel ezelőtti hat sereghajtó megye közül Pest és Somogy kapaszkodtak némileg feljebb, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Vas és – jelentősen leszakadva – Budapest továbbra is a párt leggyengébb területei.

Összességében a Mi Hazánk a vidék, azon belül is a kistelepülések legerősebb ellenzéki pártjaként építheti magát, noha ez kényszerűség is, ami a nagyobb városokban mutatott rosszabb teljesítményből adódik.

A legnagyobb siker pedig végső soron az, hogy a Mi Hazánk egyáltalán építheti tovább magát, mert táborát – szemben a többi ellenzéki párttal – nem mosta el teljesen a TISZA. Sőt, a Mi Hazánk 2019-hez és 2022-höz képest kicsit még erősödni is tudott. Ha Magyar Péter kísérlete bármilyen okból kudarcot vallana a közeljövőben, a Mi Hazánk az egyik olyan párt, amely továbbra is jelentős növekedési potenciállal bír, ezt jelenleg legfeljebb még az MKKP mondhatja el magáról.

Mit veszített?

Röviden: a kitörés lehetőségét. Ahogy a választások előtt írt elemzésünkben írtuk: „a TISZA a Mi Hazánk pártpolitikai erőtérben elfoglalt helyét vette el: az úgynevezett harmadik utat. Magyar Péter azt a választói réteget vonta el a Mi Hazánktól, amely alapvetően elégedetlen a kormánnyal, és amelyre építve a Mi Hazánk bővülhetett volna”.

A választást követően ezt megerősítette a Választási Földrajz, az Átlátszó és a G7 adatelemzése is. A Választási Földrajz szakértői szerint a legtöbb településkategóriában tíz százalékpontnyi szavazó döntött úgy, hogy EP-listán nem a Mi Hazánkra adja a voksát, de megyei listán Toroczkaiékat támogatja. Úgy számoltak, körülbelül minden harmadik (nem a fővárosban és nem megyei jogú városban élő) TISZA-szavazó választotta a Mi Hazánkat megyei listán.

Érthető, hogy Toroczkai meglehetősen dühös Magyar Péterre, hiszen – ha nem is tudhatja, de – azt feltételezi, hogy ezeknek a szavazatukat megosztó választóknak a jelentős része az EP-választáson is támogatta volna a Mi Hazánkat, ha nincs a TISZA. A pártelnök a Demokratának adott interjújában azt mondta, Magyar Péter lopással robbant be a politikába, amikor egy hónapon keresztül a Mi Hazánk szlogenjeit ellopva szajkózta, hogy ő a harmadik út: „Tehát se Orbán, se Gyurcsány, és bőszen végrehajtó-maffiázott, még a szófordulataimat is használta”. Toroczkai szerint Magyar tudatosan megtévesztette a Mi Hazánk szavazóit, de „ez már nem fog működni, mert most már Manfred Weber és Ursula von der Leyen oldalán látjuk őt és a párttársait”.

A Mi Hazánk reakciója a TISZA jelentette kihívásra egyelőre tehát ugyanaz, ami már a kampányban is látható volt: a párt Magyar Péter támadásával igyekszik megerősíteni, illetve visszaszerezni a szimpatizánsait. Ezt jelzi, hogy kitartanak a saját ügyeik mellett, így „a végrehajtó maffia” elleni küzdelem, a WHO-diktatúrával való riogatás, a készpénzes fizetés alkotmányos védelme vagy a „vendégmunkások inváziója” elleni harc a választások óta is a Mi Hazánk politizálásának fő témáit képezik.

A kérdés az, hogy mindez elég lesz-e. Ha a TISZA tovább erősödik, és Magyar Péter ígéretének megfelelően nagy erőket fordít majd a Mi Hazánk számára oly fontos vidéki településeken élők megszólítására, akkor új politikai stratégia kidolgozására kényszerülhet a Mi Hazánk.