Időről időre felmerül Magyarországon a Jobbik betiltásának ötlete. A hivatkozási alap Németország, pedig már ott sem elsősorban jogi, hanem politikai eszközökkel küzdenek a szélsőjobb ellen.

Németországban a neonáci Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands, NPD) betiltásának gondolata azután merült fel ismét, hogy a párthoz is köthető Nemzetiszocialista Underground (Nationalsozialistischer Untergrund, NSZU) nevű terrorhálózat gyilkosságságainak felfedése sokkolta a közvéleményt. Ezt követően széleskörű közéleti vita és hosszas politikai egyeztetés kezdődött az ügyben, ám végül a Bundestag úgy döntött, nem kezdeményezi az NPD alkotmányossági felülvizsgálatát. A parlament alsóháza 326 nem, 211 igen és 40 tartózkodó szavazat mellet utasította el a javaslatot.

A szocialista ellenzék képviselői azzal indokolták az NPD betiltására irányuló indítványukat, hogy a szélsőséges párt antidemokratikus, antiszemita és idegenellenes ideológiát hirdet, ezért nincs helye a német demokráciában. A kormánykoalíció képviselői viszont azzal utasították el a beadványt, hogy bármennyire is ellenzik az NPD programját és ideológiáját, pragmatikus megfontolásból úgy vélik: a szélsőjobb visszaszorítására a megfelelő módszer nem jogi, hanem inkább politikai úton érhető el. A kormánytöbbség azt is mérlegelte, hogy az NPD alkotmányossági megkérdőjelezésével veszélyes talajra lépne. A német kormány ugyanis egy alkalommal, 2003-ban már indítványozta az NPD felülvizsgálását az Alkotmánybíróságnál, ám akkor a kezdeményezés formai okok miatt megbukott. Egy újabb kudarc pedig csak a szélsőjobboldali párt megerősödéséhez vezethetett volna. Ráadásul az NPD elhanyagolható mértékű országos támogatottságával aligha mondható fontos politikai szereplőnek, így nem sok értelme lett volna felnagyítani a szerepét egy nagy figyelmet kiváltó feloszlatási eljárással. A legjobb politikai érvet talán Philipp Rösler, az FDP elnöke fogalmazta meg, aki „a hülyeséget betiltani nem lehet” mondattal utasította el javaslatot.

Philipp Rösler: „A hülyeséget betiltani nem lehet.”

Ahogy azt korábban ezen a blogon is bemutattuk, Németországban sem működnek mindig hatékonyan a szélsőjobboldal ellen irányuló kormányzati és civil programok. Ugyanakkor tény, hogy a második világháború óta szélsőjobboldali párt soha nem jutott be a szövetségi parlamentbe, és jelenleg is csupán két tartományi parlamentben vannak az NPD-nek képviselői. A mainstream pártok mind elhatárolódnak a szélsőjobboldal eszméitől és a velük való együttműködéstől, így a párt a helyi szintű döntéshozatalban is teljesen elszigetelt.

A szélsőjobbal szembeni politikai fellépés bizonyítéka volt a legutóbbi május 1-jei demonstráció Berlinben, ahol az NPD minden évben megrendezett tüntetésére idén, a 480 neonácival szemben 8000, tehát csaknem 20-szor annyi ellendemonstrálót toboroztak össze politikai és civil szervezetek. A politikai ellenfelek az NPD fő szavazóbázisát is jelentő Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban sem kímélik a szélsőjobbot. Sokan rámutatnak például arra, hogy a helyi gazdaság és infrastruktúra fejlődésére negatív hatással van az NPD jelenléte, mivel a párt idegenellenességtől hangos retorikája kedvezőtlen légkört biztosít a nemzetközi cégek számára, amelyek emiatt Németország más részeit választják befektetésük célpontjaként. A tartomány szakszervezetei szintén összefogtak: kampányt szerveztek azzal a céllal, hogy a rasszizmust és a szélsőjobboldali megnyilvánulásokat kiszorítsák a közéletből, beleértve a munkahelyi környezetet is.

 

„A rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak és a szélsőjobboldali eszméknek nincs helyük a mi cégünknél” – olvasható egy mecklenburgi érdekképviselet hirdetőtábláján

 

A politikai eszközök preferálásán túl azonban volt még egy oka annak, hogy a kormányoldali többség eltekintett az NPD betiltásának kezdeményezésétől. Ez pedig a szélsőjobboldali párt pénzügyi válsága. Februárban ugyanis a Bundestag leállította a nekik járó mintegy 300 ezer eurós negyedéves támogatás folyósítását, mivel a párt nem fizetett be egy több mint egymillió eurós büntetést, amelyet a szövetségi közigazgatási bíróság vetett ki tavaly a párt gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámoló ellenőrzése során kimutatott szabálytalanságok miatt. Ráadásul a pártnak az 1,27 millió eurós büntetés mellett jelentős nagyságú tartozást is törlesztenie kell. Mindez tehát önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy jogi szankciókhoz való folyamodás nélkül összeomoljon az NPD. A szélsőjobboldali párt pénz nélkül aligha tud majd hatékony kampányt folytatni a szeptemberi választásokat megelőzően, és ezzel a következő négyéves periódusban végképp elveszítheti az állami támogatásokra való jogosultságát.