A külhoni állampolgárokra kiterjesztett szavazati jog kapcsán egyre több felmérés készül a határon túli magyarok magyarországi pártokkal kapcsolatos preferenciáiról. A kutatások alapján úgy tűnik, az önmagát sokszor a határon túliak szószólójának feltüntető Jobbik – az általános vélekedéssel szemben – nem örvend túl nagy népszerűségnek ebben a választói körben.

Az elmúlt években a Jobbik olyan szimpatizánsi hálózatot igyekezett kialakítani a szomszédos országokban, amelynek segítségével képessé válik a határon túli magyar szavazók körében is kampányolni és jelentős politikai támogatottságot szerezni. Úgy tűnik azonban, hogy a párt próbálkozásai eddig kevés sikerrel jártak. A felmérések szerint a Jobbik nem rendelkezik komolyabb méretű támogatói táborral a határon túl, még akkor sem, ha azt feltételezzük, hogy néhány százaléknyi válaszadó eltitkolja a párt iránti szimpátiáját.

A legutóbbi Erdélyben végzett nyilvános kutatásból az derült ki: a szavazásra jogosultak 34,6 százaléka a Fideszre, 3,6 százaléka az MSZP-re, 1,3 százaléka a Jobbikra, 0,3 százalék az LMP-re, 0,4 százalék független jelöltre voksolna, 33 százalék nem tudja, 27 százalék pedig biztosan nem szavazna. A pártválasztók körében 3 százalékon áll a párt. A Political Capital és a kolozsvári Kvantum Research 2011-es felmérése pedig azt mutatta, hogy a biztos szavazó pártválasztók körében szerény 4,5 százalékot mondhatott magáénak a Jobbik. Mindez azt jelenti, hogy Erdélyben még az MSZP is stabilan megelőzi a szélsőjobboldali párt támogatottságát.

A szlovákiai magyarok közül eleve kevesebben veszik fel a magyar állampolgárságot, így kevesebben is szavaznak majd. A biztosan szavazó pártválasztók körében 47 százaléka a Fidesz, 41 százaléka pedig a balközép ellenzéki pártok egyikét jelölte meg válaszként; a Jobbikot ehhez képest mindössze 11 százalék preferálná.

A Jobbik leginkább a vajdasági szavazók körében mért népszerűségére hivatkozhat, hiszen itt a Fidesz után a második legtámogatottabb párt. Igaz, a 13 százalék várhatóan nem jelent majd túl sok szavazatot az alacsony szavazási hajlandóság mellett. Ráadásul maga a felmérés is gyanús, mivel az eredetileg a Magyar Nemzet által hivatkozott kutatásnak nem ismert a forrása és a készítője.