Nagy-Britanniában és Hollandiában már lezajlott az európai parlamenti választás. Noha az eredmények csak vasárnap estére válnak publikussá, annyi már most is tudható, hogy Európai Parlamenten belül jelentősen erősödhet az EU-ellenes pártok képviselete. Az EU négy legnagyobb tagállama közül háromban – Franciaországban Olaszországban és Nagy-Britanniában – különösen jól szerepelhetnek majd az európai integrációval szemben kritikus erők. Az alábbiakban ezeket az országokat vizsgáljuk a Political Capital DEREX mutatójának legfrissebb értékei alapján.

A European Social Survey (ESS) adatbázisán alapuló DEREX mutató segítségével összehasonlíthatók az egyes európai országok abból a szempontból, hogy mekkora a szélsőjobboldal ideológiája iránt nyitott választók aránya. A legfrissebb eredmények szerint az európai országok többségében egyértelmű növekedést mutat az EU-ellenesség, ami az európai parlamenti (EP) választáson jó esélyt kínál az integrációval szemben politizáló pártoknak.

Ezt mutatja az is, hogy a Votewatch előrejelzése szerint az egyértelműen EU-ellenes (szélső)jobboldali képviselők aránya az EP-ben 8-ról 18 százalékra nőhet. Ha ehhez hozzászámoljuk a „puha” euroszkeptikus jobboldali (a Cameron vezette Európai Konzervatívok és Reformerek) és a szintén erősödő szélsőbaloldali (a következő ciklusban a Syriza elnöke, Tsipras által vezetett Európai Egyesült Baloldal) frakciók mandátumait, akkor azt mondhatjuk: a jelenlegi képviseletük másfélszeresére, összesen 30 százalékra nőhet az Európai Unióval más-más mértékben, de mindenképpen szembenálló képviselők aránya.

Az európai összkép szintjén tehát egyértelműnek tűnik a tendencia. Ha azonban az egyes országokat közelebbről megvizsgáljuk, akkor bonyolultabb folyamatokat láthatunk. Az elemzésünkben tárgyalt három ország esetében például az látszik, hogy míg Franciaországban és Nagy-Britanniában a szélsőjobboldalra sorolt pártok mérséklődése, közép felé húzódása teremti meg a jobb szereplés lehetőségét, addig Olaszországban inkább a társadalomban megnövekedett elégedetlenségre épülnek rá az Európai Uniót bűnbaknak kikiáltó pártok.

Franciaország

Franciaországban az attitűd-szélsőségesek aránya 2008 végére érte el az addigi mélypontját 4,5 százalékkal. Az azóta eltelt időszakban azonban folyamatosan emelkedett a DEREX értéke. 2013 első félévére a felnőtt társadalom bő 7 százaléka volt fogékony a radikális jobboldali ideológiára. Az Előítéletesség is hasonló emelkedést mutatott, minden negyedik francia megkérdezett vallott szélsőségesen kirekesztő nézeteket egyes kisebbségi csoportokról. Lényeges azonban kiemelni, hogy sem a DEREX, sem az előítéletesség mértéke nem döntött rekordokat, hanem visszakapaszkodott a 2004-2005-ös időszakban mért eddigi legmagasabb szintekre.

A francia Nemzeti Front látványos erősödését tehát csak kisebb mértékben magyarázza a társadalmi fogékonyság emelkedése. Annak hátterében legfőképpen a párt politizálásának tudatos felpuhítása áll. Marine Le Pen ellenzi az eurozónát és elsősorban a muszlim bevándorlás megfékezése érdekében visszaállítaná a nemzeti határokat, de mindezt mérsékelt stílusban, a közép felé húzódva teszi. Pártja így a szavazatok negyedének megszerzésére is esélyes és ezzel akár az első helyre is kerülhet.

Nagy-Britannia

Angliában a társadalomnak csak mintegy 4 százaléka fogékony a szélsőjobboldali ideológiákra. Az elmúlt néhány évben a jobboldali értékorientáció és az előítéletesség emelkedett néhány százalékponttal. Bár a 2010-ig folyamatosan erősödő rendszerellenesség az utolsó, 2013-as adatfelvételre ismét visszaesett, az Európai Parlament iránt szélsőségesen bizalmatlanok aránya 20 százalék felett ragadt. A DEREX viszonylag alacsony szinten történt stabilizálódása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kínálati oldalon a kirekesztőbb nézeteket valló BNP jelentősen veszített támogatottságából. Ugyanakkor a kevésbé radikális, a külföldi munkavállaló- illetve EU tagság-ellenességre építő UKIP jó eséllyel megszerezheti az első, második hely valamelyikét az EP-választáson.

A UKIP kampányát ugyanakkor az is megkönnyítette, hogy ez év elején – hétéves átmenet után – Románia és Bulgária állampolgárai előtt is teljesen megnyílt az uniós munkaerőpiac. A májusi EP-választások előtt nem nehéz elhitetni a brit választókkal, hogy románok és bolgárok árasztják majd el a kontinens nyugati felét.

Olaszország

Olaszországban az elmúlt bő hét év alatt 8-ról 13 százalékra emelkedett az attitűd-szélsőségesek aránya. Legnagyobb emelkedést a rendszerellenességben figyelhető meg, az olasz társadalom harmada volt szélsőségesen bizalmatlan a politikai intézmények irántEz a jelenség Dél-Európában nem egyedülálló Spanyolországban és Portugáliában is nagyon magasra emelkedett a rendszerellenesség (33%, illetve 41%). Ezzel együtt a DEREX értéke is megduplázódott 2007-2013 között. Portugáliában a felnőttek 12, Spanyolországban pedig 6 százaléka tekinthető fogékonynak a szélsőjobboldal tipikusnak tekinthető ideológiájára. A Földközi-tenger keleti medencéjének tagállamaiban hatványozottabban jelennek meg az említett folyamatok. Cipruson és Görögországban egyaránt jelentősen megugrottak a DEREX értékei az elmúlt években.

Olaszországban erre alapozva a parlamenti választáson euroszkeptikus üzeneteivel sikert elért „5 csillag mozgalmat” vezető Beppe Grillo egyértelművé tette: Olaszországnak ki kellene lépjen az eurozónából és általában át kellene gondolnia uniós tagságát. A párt szerint az ország gazdasági bajaiért az euró a felelős, a közös pénz sorsáról népszavazás kiírását szeretnék kezdeményezni. A baloldali populista Beppe Grillo mozgalma mellett a szélsőjobboldalon meghatározó Északi Liga és további kis euroszkeptikus pártok (Fratelli d’Italia, Sinistra Ecologia Libertà) szintén az EU-t teszik felelőssé a gazdasági nehézségekért, elutasítva a Fiskális Stabilitás Szerződést, annak feltételeit.

A Political Capital az indexhez kapcsolódóan létrehozta a derexindex.eu honlapot, amely adatbázisokkal, online grafikonrajzolóval, elemzésekkel segíti a téma iránt érdeklődő újságírók és szakértők munkáját. A DEREX Indexhez a honlapon a téma vezető európai kutatói (Jamie Bartlett, a brit Demos extremizmuskutatója, Cas Mudde, a georgiai egyetem professzora, és Kis János, a CEU professzora) írtak ajánlást.