A Jobbik miskolci polgármesterjelöltjének zsidó származását felmutatva utasítja vissza az antiszemitizmus vádját. Nem biztos azonban, hogy a párt szavazótáborában egyöntetű tetszést arat majd ez a törekvés. Egy a Political Capital (PC) megrendelésére készült friss kutatás szerint a Jobbik támogatóira továbbra is sokkal inkább jellemző a zsidóellenesség és az antiszemita összeesküvés-elméletekben való hit, mint a többi párt szavazóira. A „konspiratív antiszemitizmus” ugyanakkor a Fidesz és a baloldali pártok szavazótáborában is magas.

Szegedi Csanád, korábbi jobbikos politikus elmondása szerint már az ő zsidó származásának napvilágra kerülésekor is felmerült a Jobbik vezetésében, hogy éppen ő lehetne a párt „lézerpajzsa”, amellyel egyes politikusaik antiszemita kijelentései kapcsán védekezhetnének. Szegedi végül azonban távozott a pártból, változtatott álláspontján és így nem játszhatta el ezt a szerepet. Nem így Jakab Péter, aki Köves Slomó nyílt levelére írt válaszában kijelenti: „a Jobbik nem antiszemita párt”. Szerinte pártja nem tesz különbséget származás alapján az emberek között, de azért pár bekezdéssel később ugyanebben a levélben kollektíve magyarellenesnek állítja be a zsidó származásukat, amikor úgy fogalmaz: „itt lenne végre az ideje annak is, hogy a magyarországi zsidóság és különösen annak vezető rétege magába szálljon. A szüntelen vádaskodás, önsajnáltatás és a magyarság megvetése helyett végre elgondolkodhatna, hogyan jutott oda és abban milyen saját felelőssége van, hogy önmagát szinte teljes egészében azonosította a baloldallal és a liberalizmussal, vagyis azzal a politikával, amely rendre beletapos a magyarság érdekeibe és értékeibe”. Ugyancsak ellentmondásosan nyilatkozott az ügyben Vona Gábor, aki bár támogatja Jakab Pétert és reméli, hogy javulni fog a pártja és a magyar zsidó közösség kapcsolata, de fenntartja korábbi nyilatkozatát, miszerint ha kiderülne róla, hogy zsidó származású, lemondana a párt vezetéséről.

Ha a Jobbik szimpatizánsainak zsidókról alkotott véleményét vizsgáljuk, érthető válik a párt politikusainak kettős beszéde. A PC 2013 júliusában végzett online felmérése során a Jobbik rendszeres internethasználó támogatóinak háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy nem rokonszenvesek számára a zsidók. Kiderült az is, hogy a Jobbik támogatói hisznek leginkább az antiszemita összeesküvés-elméletekben is. Ezt a PC megrendelésére az Ipsos által készített friss, idén júniusi országosan reprezentatív kutatás is megerősíti: a többi párt támogatóihoz képest a Jobbik táborában jóval erősebb az egyetértés a zsidók háttérben zajló, titkos összeesküvését feltételező kijelentésekkel.

A kutatásban hat zsidókkal kapcsolatos kijelentés szerepelt (ld. a lenti táblázatokban. Mindegyik mondatot ötfokú skálán lehetett értékelni, a magasabb érték fejezi ki az erősebb egyetértést).

A jobbikosok értettek egyet a legmagasabb arányban a zsidókkal kapcsolatos összeesküvéses sztereotípiákkal. Így például 43 százalékuk teljes mértékben vagy erősen hisz a zsidók világuralmi törekvéseiben, míg Fidesz és az MSZP-DK-Együtt-PM szavazói körében ez az arány egyaránt 31 százalék (a baloldali pártokat az alacsony elemszámok miatt vontuk össze, és az LMP-t is ezért nem jelenítettük meg az ábrákon). Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy a Fidesz szavazótáborában magasabb a válaszmegtagadók aránya. A jobbikosok körében mindössze 7 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a zsidók titkos szervezkedésére vonatkozó kérdésekkel, a Fidesz szavazói esetében ugyanez 13-15, a baloldali pártok támogatói körében pedig 20-22 százalék. Mindezzel együtt ugyanakkor az is látszik az adatokból, hogy bár a Jobbik táborában az antiszemitizmus továbbra is fontos kohéziós erőt jelent, a Jobbik táborában egyáltalán nem mindenki antiszemita.

Ha a hat kérdésből készült skálán vizsgáljuk a vélekedéseket, akkor azt látjuk, hogy a Jobbik szavazótáborában a zsidókkal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben inkább hívő válaszadók aránya 46 százalék – 31 százalék ugyanakkor inkább elutasítja ezen elméleteket. A baloldali pártok és a Fidesz szavazótáborában szinte azonos, 31, illetve 30 százalékos az inkább egyetértők aránya. Az eredményekből az is látszik: a magyar társadalomban a zsidóellenes összeesküvés-elméletek mögött nincs többség, a téma inkább megosztja a közvéleményt. A válaszadók 28 százaléka hitt inkább ezekben az elméletekben, míg 39 százalék inkább nem.  Mindemellett a megkérdezettek csaknem egyharmada (32%) kitért az állítások megválaszolása elől, és ez jelen esetben utalhat rejtőzködő zsidóellenességre is.

Az összeesküvéses antiszemitizmus (korábbi vizsgálatunk szerint, és a Tett és Védelem Alapítvány legutóbbi kutatásával összhangban) némileg elterjedtebb a magyar társadalomban, mint a „zsigeri” elutasítás, az ellenszenvek nyílt kifejezése – ugyanakkor semmivel sem veszélytelenebb. A zsidó (világ) összeesküvésben való hiedelmek jósolják be ugyanis legjobban a zsidókkal szembeni kirekesztő szándékot a varsói egyetem kutatóinak tavaly publikált vizsgálatai szerint. Eredményeik szerint az összeesküvéses antiszemiták tiltották volna meg leginkább, hogy a zsidók földet vásárolhassanak, és ők szavaztak volna legkevésbé zsidó származású jelöltre.

A Jobbik a magyar társadalom zsidókkal szembeni ellentmondásos viszonyához igazodik dupla fenekű kommunikációjával. Azzal például, hogy a hangsúlyozottan zsidó származású miskolci polgármesterjelöltjét úgy írják le párttársai, mint rendes „magyar embert”, aki „magyarként is gondolkodik”.

A Jobbik politikájában az antiszemitizmusnak fontos világmagyarázó funkciója van – és nem tűnt el a Jobbik nyilatkozataiból sem (lásd a lenti gyűjtésünket). A zsidókkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek átfogó világmagyarázati keretként, a társadalmi-gazdasági problémák (például roma-nem roma konfliktus, gazdasági válság ) végső okaként, további magyarázatot nem igénylő politikai axiómaként mindig is jelen voltak általában a hazai szélsőjobboldal, és konkrétan a Jobbik ideológiájában és retorikájában. Ahogy egy korábbi elemzésünkben írtuk: „az antiszemitizmusra mindig is jellemző volt a sokszínűség, a viszonylagos árnyaltság. A legtöbb mai antiszemita sokkal inkább az újabban divatba jött Horthy-féle zsidóellenesség nyomdokain jár: a zsidóság differenciálatlan elutasítása és az antiszemitizmus nyílt vállalása helyett a „jó zsidó – rossz zsidó” megkülönböztetése és saját antiszemitizmusuk tagadása jellemzi őket”.

Jobbikos nyilatkozatok, 2013-2014

Vona Gábor (2014. június 26. valasz.hu): „A Jobbik cionista – amilyen például a francia Nemzeti Front és az Osztrák Szabadságpárt –, illetve vallásgyalázó – mint a holland Szabadságpárt – pártokkal nem lép szövetségre pusztán anyagi okokból”.

Vona Gábor, interjú (2014.április 04. origo.hu): „Arról biztos, hogy beszéltünk, hogy Magyarországon az izraeli cégek térhódítása komoly tendencia.„

Ágoston Tibor, a Jobbik parlamenti képviselője, Debrecenben a Jobbik Debreceni Ifjúsági Tagozata megemlékezése a doni katasztrófáról (2014. január 12. tev.hu): „Magyarország 2014-ben két nagy rendezvényre, megemlékezésre készül, az egyik a magyar áldozatok, a hősök, a háborúban elesettek;a másik pedig a Holokamu, bocsánat a Holokaszt, még mindig nem jó, szándékos volt, elnézést, és annak az áldozataira való megemlékezés. (…) (…) Emlékezhetünk azokról, akik másoknak fájnak. De nem emlékezhetünk azokról méltó módon, akik nekünk fájnak.

Németh Richárd, Sümeg város önkormányzati képviselője (2014. január 20. jobbik.hu): (…) nekem és Sümeg objektíven gondolkodó polgárainak nagyon furcsa, hogy a zsidó, sőt bármilyen idegen országból jövő diplomáciai látogatás befolyással lehet hazánk belügyeire, beleszólással bírhat, megakadályozhat építési vagy bármilyen beruházást.

Vona Gábor (2013.október 03. jobbik.hu): Nem kérünk abból, hogy valakik a holokausztot napi politikai érdekek és Izrael külpolitikájának szerecsenmosdatására használják fel! (…) Nem kérünk abból, hogy hazánkban tabutémának számítson az izraeli térhódítás politikai és gazdasági kritikája!

Szilágyi György (2013. augusztus 27. jobbik.hu): „A gyűlöletkeltés és a magyarellenes uszítás szervezete, a Simon Wiesenthal Központ ismét támadásba lendült Magyarország ellen. A Jobbik ezért felszólítja a kormányt, hogy tiltsák be a Simon Wiesenthal Központot Magyarországon, és annak nem magyar állampolgárságú alkalmazottait utasítsák ki az országból.”

Gyöngyösi Márton az Új Magyar Gárda anticionista tüntetésén, Zsidó Világkongresszus budapesti közgyűlése idején (2013. május 4. ujmagyargardamozgalom.com): Magyarország a „cionizmus hódoltsági területe, kiszemelt gyarmata”, ahol „nekünk, bennszülötteknek legfeljebb statisztaszerepet szánnak (…) Mindenkit ellátnak az antiszemitizmus bélyegével, aki kritizálja a cionizmust működtető materialista, országhódító zsidóságot. (…) a deklarált országhódítást a magyar politikai elit hallgatással, vagy egyetértéssel támogatja. Hazánk szuverenitásának a megdöntését meg kell akadályozni.”

Vona Gábor az Új Magyar gárda anticionista tüntetésén, Zsidó Világkongresszus budapesti közgyűlése idején (2013. május 4. jobbik.hu): A „…magyarok valóban mások, és ha egész Európa Izrael gyarmata lesz is, hazánk akkor sem lesz az (…) Az izraeli térhódítóknak másik célországot kéne keresniük, mert Magyarország nem eladó.”

A kutatásban szereplő kérdésekre adott válaszok megoszlása

A kutatást a Political Capital megrendelésére az Ipsos Zrt. végezte 1000 fős mintán, személyes kérdezéssel, 2014 júniusában. A minta a 18 év feletti felnőtt magyar lakosságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és lakóhely településtípusa szerint. A statisztikai hibahatár +/-3,1 százalékpont. A pártpreferencia arányok a teljes mintában a következők szerint alakultak: Fidesz (36,9%), Jobbik (12,3%), MSZP (8,3%), DK (3,3%), LMP (2,9%), Együtt-PM (2,4%).