Ahogyan az már korábbi, Ukrajnát és az ukrajnai konfliktust érintő szavazásokon (1, 2) megszokott, a szélsőjobboldali pártok „meglepő módon” ismét közös platformra kerülnek a tőlük ideológiailag homlokegyenest ellenkező szélsőbaloldali pártokkal. A 2014. július 17-én elfogadott európai parlamenti határozat az „Ukrán szituációról” többek között elismeri Petro Prosenko ukrán elnök megválasztásának demokratikus voltát, azaz demokratikus legitimitását, támogatva az új elnöknek az ország területi integritásáért tett erőfeszítéseit. Emellett a határozat hangsúlyozza Ukrajna és az ukrán nép jogát a szabad politikai önrendelkezésre és önvédelemre összhangban az ENSZ 1945-ben elfogadott Alapokmányával, melynek 51. cikkelye kimondja a tagok egyéni vagy kollektív természetes önvédelmi jogát fegyveres támadás esetében. A határozat háromoldalú béketárgyalásokra tesz javaslatot Dél-Ukrajna ügyében az érintett felek között, továbbra is elítélve Oroszország krími agresszióját.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

(*A GUE-NGL csoportba beleszámítottuk a korábbi frakciótag, immár független KKE szavazatait is. ** A Political Capital elemzése alapján oroszbarát FPÖ, VB, FN, Jobbik, LN, PVV NPD,KNP, XA)

A Political Capital által korábban kimutatott szélsőjobboldali politikai spektrum oroszbarátságának, az orosz nacionalizmus támogatásának fényében érthető a szélsőjobboldali pártok határozatot leszavazó magatartása. Azonban a baloldali pártok egalitárius, békepárti és internacionalista beállítódása nem igazán tűnik összeegyeztethetőnek az autoriter, nacionalista, vallásos és a hatalmas társadalmi egyenlőtlenségeken alapuló orosz rezsimmel. Mégis, a GUE-NGL szélsőbaloldali frakció egyöntetűen leszavazta az EU nemzetközi összefogásra és tárgyalásokra felhívó, a népek önrendelkezése mellett állást foglaló békejavaslatát. A szavazás ráadásul rávilágított az új parlamenti tagok, például az olasz 5 Csillag Mozgalom (M5S) orosz-irányultságára. A párt vezetője, Beppe Grillo, komikusból lett politikus, csak nemrég érzett rá az Oroszországgal való párbeszéd fontosságára és a „támadó katonai akciók” elutasításának ízére az Oroszország Hangjának adott interjújában. A brit függetlenségpárti és szuverenitás-alapon kampányoló Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) tekintetében pedig kissé meglepő az Ukrajna szuverenitását sértő külső katonai beavatkozás elfogadása.  A UKIP-nek és M5S-nek egyaránt otthont adó jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) frakció elvileg szintén a nemzeti határok sérthetetlenségét és a népek önrendelkezési jogát képviseli.

Ugyan az euroszkepticizmus nyilvánvalóan közös pontja az említett politikai oldalaknak, azonban ez mégsem tűnik elegendő oknak az európai szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok összeborulására. A globális status quot kritizáló radikális baloldali és jobboldali pártok külpolitikailag közös platformra jutottak, és közös barátra leltek a Nyugat egyik legfőbb ellenpontja, Putyin személyében.