A gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban
Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a...
Az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés elutasításakor ismét közös politikai platformra kerültek az európai szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok az orosz érdekek védelmében. Az Európai Parlament szeptember 15. és 18. közötti ülésszaka különösen mozgalmasnak bizonyult: 16-án szavaztak az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés elfogadásáról, 18-án pedig Oroszországot újfent elítélő és további szankciókat kilátásba helyező határozati javaslatról.
A szavazásokat megelőző vitákat mindkét határozat kérdésében ugyanazon a szeptember 16-i délelőttön folytatták le. Ezek során a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali pártok, pártszövetségek képviselői felváltva vádolták az Európai Uniót és az Egyesült Államokat az ukrajnai polgárháború, és Oroszország-EU konfliktus kirobbantásával, illetve az európai polgárok érdekeit szerintük figyelmen kívül oroszellenes külpolitikával. Mindez korántsem meglepő, hiszen – ahogy egy korábbi tanulmányunkban bemutattuk – sokféle szempontból számos európai szélsőjobboldali párt talált támogatóra a putyini Oroszországban.
A felszólalások egyoldalúsága ezúttal azonban a szélsőbaloldalon is feltűnő volt, hiszen az Európai Uniótól követelt békepárti, átlátható, emberi jogokat tiszteletben tartó politikát éppen csak a szeparatistákat titokban pénzelő és felszerelő, majd a konfliktusba közvetlenül beavatkozó Oroszországtól nem várták el.
A szavazásokat tekintve míg a társulási szerződést a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok egyöntetűen ellenezték, addig az Oroszországgal szembeni újabb szankciókkal fenyegető második határozatot nem igazán szavazták le. Ennek oka azonban az, hogy „Az ukrajnai helyzet és az EU–Oroszország kapcsolatok jelenlegi helyzete” határozat Oroszország agressziójának elítélésén túl a feleket felszólítja a szeptember 5-i minszki tűzszünet tiszteletben tartására. A kialakult helyzet pedig kedvező Putyin számára, hiszen a tűzszünet de facto elismerése a szakadár területek – orosz megfogalmazásban Új Oroszország – önállóságának, ráadásul az enklávék szeptember 16-án 3 évre különleges autonómiát is kaptak az ukrán parlamenttől. Ahogyan azt korábban az orosz elnök követelte.
(*A GUE-NGL csoportba beleszámítottuk a korábbi frakciótag, immár független KKE szavazatait is. ** A Political Capital elemzése alapján oroszbarát FPÖ, VB, FN, LN, PVV NPD, XA)
(*A GUE-NGL csoportba beleszámítottuk a korábbi frakciótag, immár független KKE szavazatait is. ** A Political Capital elemzése alapján oroszbarát PVV, NPD)
Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a...
A bejegyzést 2022.04.03-án frissítettük, erről bővebb információ az írás végi megjegyzésben található. A magyarországi szélsőjobboldali szereplők többsége jól bejáratott gondolkodási...
Az ezredfordulót követően kibontakozó nemzeti radikális mozgalom 2010 után fokozatosan háttérbe szorult, majd az évtized közepére válságba került. Az egyre...
Az álhíreknek csak tudatlan, hiszékeny emberek dőlnek be – vélik sokan. Pedig mindannyian ki vagyunk téve az álhírek veszélyeinek. Felszínesen...