Az európai polgárok ellentmondásosan viszonyulnak az EU-hoz. Bár nem elégedettek az EU teljesítményével, és bizalmuk is mérsékelt az uniós intézmények iránt, többségük a szakpolitikák terén mégis az integráció mélyítését támogatja. A biztonságpolitika, a külpolitika integrációjának elmélyítésében elsöprő többség látja a hatékonyság javításának esélyét, ahogy a gazdasági válság elleni küzdelemben is a legtöbben nagyobb szerepet szánnának az Uniónak. Egy európai bankfelügyeleti rendszer felállításának és az összehangoltabb költségvetési politikának is jelentős a támogatottsága. Magyarországon a válaszadók 66 százaléka inkább támogatja a mélyebb integráción alapuló szakpolitikai megoldásokat. Úgy tűnik, hogy az Unió polgárai számára az EU-ról alkotott összképben rejlik az „ördög”, és az integráció részleteiben rejtőzhet az „angyal”. A Political Capital a vezető európai elemzőket és think tankeket felvonultató New Pact For Europe projekt keretében készült tanulmányában a 28 tagállam polgárainak az EU jövőjével kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta az Eurobarometer adatbázisán, saját módszertannal.

Bár az Unió állampolgárainak 11 százaléka kilépne az Unióból, 12 százalék pedig inkább a tagállamok hatáskörébe terelné a szakpolitikákat, az EU-polgárok túlnyomó többsége, 65 százaléka támogatja a mélyebb integrációt. Azon belül is 30% fontolva, 35% pedig határozott lépésekkel haladna ebben az irányban. Magyarországon 29% támogatná a föderálisan működő Unió felé való gyors elmozdulást, 37% az integráció fontolva mélyítését, 15% az unió gazdasági közösségé való visszaalakítását és mindössze 10% elkötelezett az Unióból való kilépés irányában¹.

Az Eurobarometer-adatok tehát arról tanúskodnak, hogy bár az európai polgárok jelentős része  inkább pesszimista az Unió jelenlegi helyzetével és jövőjével kapcsolatosan, a többség a szakpolitikák tekintetében mégis egyélrtelműen integrációpárti.  A látszólagos ellentmondásra az „előremenekülés” igénye lehet a magyarázat: az EU széles körben érzékelt alapvető problémáit sokak szerint éppen a mélyebb integráció oldhatja meg.

Az egyes stratégiai lehetőségek támogatóinak aránya

Az integráción alapuló szakpolitikák támogatottsága (%)

Mi a teendő?

A 11 százaléknyi „biztos kilépőn” túl az EU-polgárok további több mint egyötöde hezitál azzal kapcsolatban, hogy az Unión belül vagy kívül tudna inkább szembenézni a jövővel. Még azok között is relatíve magas, 19 százalékos ez az arány, akik egyébként a „nagy ugrást” támogatják a föderális Európa irányába. A további integrációt fontolva támogató csoportban 26 százalékos ez az arány, az Unió gazdasági együttműködésre szűkítését támogató „Vissza az alapokhoz” kategóriába esőknél pedig 45 százalék. Ez az Unió jelenlegi kiábrándult csoport még megnyerhető az integráció ügyének, ugyanakkor az EU ellen is fordulhat. A döntéshozóknak tehát elsősorban az ő meggyőzésükre kell fókuszálniuk, ha az Unió állampolgári támogatását erősíteni akarják.

A tanulmány azt is találta, hogy az alacsonyabban iskolázottak kevésbé támogatják az integráció mélyítését. Ennek magyarázata az lehet, hogy az alacsonyan iskolázott csoportoknak kisebb esélyük van arra, hogy az uniós tagságból fakadó lehetőségeket személyesen is kiaknázzák – a tanulási lehetőségektől a pályázatokig. Fontos ezért az oktatás fejlesztése. A minél szélesebb körben elérhető gimnáziumi és felsőfokú oktatás biztosíthatja ugyanis, hogy az európai polgárok a lehetőségek bővülésén és az előnyök közvetlen megtapasztalásán keresztül az integrációt is kedvezőbb színben lássák.

Az eredeti angol nyelvű tanulmány, a módszertan részletes bemutatásával itt olvasható:

[1] A kutatás a 2013 májusi Eurobarometer adatait használta fel, mivel ebben a kutatásban merült fel sok olyan kérdés, ami lehetővé tette, hogy a szakpolitikai preferenciák széles spektrumát vizsgáljuk meg. Az azóta készült Eurobarometer kutatások egyébként az Unió megítélésének általános javulását mutatják.