Bár az Orbán-rezsim által kialakított politikai berendezkedés elnevezése, besorolása, elemzése körüli közéleti vita még véget sem ért, a hazai és a nemzetközi nyilvánosságban máris az vált az egyik fontos kérdéssé, hogy az válhat-e követendő modellé Európában vagy a szűkebb régiónkban. A Political Capital tanulmánya az illiberálisnak nevezett rezsimek bizonyos nemzetközi párhuzamait vizsgálja. A tanulmány összefoglaló megállapításai a következők.
A bizonytalan státuszúnak, átmenetinek vagy hibridnek nevezett rezsimek vezetői bár nem számolják fel maradéktalanul a demokratikus intézményrendszert, valamilyen formában mind a (liberális) demokrácia beszűkítésére törekszenek: működésüket úgy igyekeznek eladhatóvá tenni, mintha legalábbis a demokrácia mezsgyéjén mozognának, de valójában csak fenntartják a plurális versengés látszatát. Ennek a leírásnak a jelenlegi magyar politikai vezetés is megfelel, a fékek és ellensúlyok lebontásával, a horizontális elszámoltathatóság korlátozásával, a kliensrendszer és a korrupció szinte leplezetlen működtetésével, a társadalmi nyilvánosság és a civil szféra mozgásterének folyamatos szűkítésével, valamint a Nyugat-ellenes orientáció és retorika alkalmazásával.
A politikai berendezkedést igazolni hivatott eszmerendszer bizonyos elemei megfeleltethetők annak, amit korábban Fareed Zakaria a putyinizmus jellemzőiként írt le. Ezek a kizáró nacionalizmus, a hagyományos (vallási) értékekre való hivatkozás, a szociális konzervativizmus, az államkapitalizmus és a kormány által ellenőrzött média.
Minden illiberálisnak nevezett rendszernek jellemzője, hogy az uralkodó ideológia és a politikai gyakorlat egyfajta urbánus-vidéki/modern-tradicionalista társadalmi törésvonalhoz kapcsolódik, és szembeállítja a hatalmon lévők által természetesnek tartott értékeket, elveket és viszonyokat a felvilágosodás korából eredeztetett „természetellenes” (liberális) absztrakciókkal.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország példája mutat sajátos vonásokat, mégsem nevezhető egyedinek. Törökország és Oroszország vizsgálata során azt találtuk, hogy sok esetben szembeötlőek a párhuzamok az Orbán-rezsim törekvéseivel, legyen szó akár a civil szervezetek vagy a média helyzetéről, akár az oktatásról (ideológiai indoktrináció), akár a kormányzati retorikáról. Fontos különbség ugyanakkor, hogy ezen rendszerek esetében az illiberális gyakorlat kiépítése előrehaladottabb állapotban van, mint Magyarországon.
Putyin és Erdogan erőskezű vezetőként uralják pártjukat, a török elnök ráadásul úgy, hogy hivatalosan már nem ő áll az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) élén. Mindketten politikai ellenfeleik démonizálására törekednek, populista retorikájukkal azt sugallva, hogy csakis ők képviselhetik népük érdekeit. Orbán Viktor ugyanezt a stratégiát követi 2002 óta, amikor először jelentette ki nyíltan, hogy „A haza nem lehet ellenzékben”. Lehet, hogy Orbán Viktor és a Fidesz tisztán pragmatista szempontoktól vezérelve lépett erre az útra, de ma már ez az egyik legfőbb kötőereje a kormánypárt szavazótáborának. Eszméit tekintve ugyanis a jelenlegi magyar jobboldal szinte egésze antiliberális alapon áll: nemzeti kollektivista, az egyénnel szemben a nemzeti közösség elsődlegességét vallja, amelynek nevében támogatja a gazdasági, a társadalmi és a kulturális szférába való erős állami beavatkozást. Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltó 2014-es tusnádfürdői beszédében is ez a nézetrendszer tükröződött, amikor az „illiberális állam” építéséről pozitív értelemben beszélt. Azóta ugyan – elsősorban a negatív nemzetközi visszhang miatt – ezt a kifejezést látványosan kerülik a magyar kormányzati körökben, de maga a folyamat zavartalanul halad tovább.
A tanulmány teljes egészében letölthető a Political Capital Institute honlapjáról.
A bejegyzést 2022.04.03-án frissítettük, erről bővebb információ az írás végi megjegyzésben található. A magyarországi szélsőjobboldali szereplők többsége jól bejáratott gondolkodási...
Az ezredfordulót követően kibontakozó nemzeti radikális mozgalom 2010 után fokozatosan háttérbe szorult, majd az évtized közepére válságba került. Az egyre...
Orbán Viktor első kétoldalú találkozója Alekszandr Lukasenkoval az autokratikus keleti rezsimekkel való politikai és gazdasági kapcsolatépítés újabb lépcsőfoka. Az európai...
A(z) https://pcblog.atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.