Régóta köztudott, hogy baj van a népszavazási törvénnyel, a tegnapi eseménysor azonban világossá tette, hogy már csak fizikai erőszakkal lehetséges a Fidesz számára kellemetlen kiskapuinak a zárva tartása. Lényegében ezt volt kénytelen a miniszterelnök elismerni, mégsem valószínű, hogy érdemi változtatást eszközölnének rajta. Azért nem, mert nem áll érdekükben megolajozni a (nem kormánypárti) népszavazás fogaskerekeit.

Orbán Viktor mai sajtótájékoztatóján lényegében beismerte, hogy a népszavazás jogszabályi környezete úgy rossz, ahogy van. Ez legfeljebb azért meglepő, mert a Fidesznek tökéletesen megfelelt a népszavazást akadályozó szabályozás (ők szabták a saját aktuális politikai érdekeikre), a tegnapi események azonban a kormányoldal számára olyannyira kínosak lehetnek, hogy gyorsan lépniük kellett annak érdekében, hogy ne a hozzájuk közeli huligánokról folyjon tovább a diskurzus.

(A kormány kvótaellenes népszavazási kezdeményezése ezzel együtt sem tekinthető sima figyelemelterelésnek, nagyon is súlyos következményei lehetnek uniós szinten is – már ha egyáltalán eljutunk odáig, egyelőre az sem egyértelmű, hogy egyáltalán ezt a kérdést fel lehet tenni.)

A miniszterelnök ma úgy szólította fel a választási szerveket megoldási javaslatok megfogalmazására, mintha nem tudná, hogy azok régen rendelkezésre állnak. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) már a tavaly októberi burleszkbe illő aulajelenet után kezdeményezte a jogszabály módosítását, az Igazságügyi Minisztérium akkor azonban azzal söpörte le az asztalról a javaslatot, hogy minden rendben van a törvénnyel. Akkor sem volt rendben, ma sincs; a pálfordulás hátterében nem lehet más, mint a tegnapi eseménysor, amelynek következtében mindenki számára világossá vált, hogy a jogszabályi környezet kevés, és csak fizikai erőszakkal lehetséges a Fidesz számára kényelmetlen népszavazási kérdések elfojtása.

Ezzel együtt sem mutat sok jel arra, hogy az esetleges jogszabályi változások után lényegesen könnyebbé válna a népszavazás kezdeményezése. Félő, hogy csak a minimumkövetelményeket teljesítik majd a módosítások, például egyértelműsíteni fogják, hogy mely pillanattól szűnik meg egy kérdés, egy témakör védettsége (mondjuk a Kúria határozatát követő napon 12:00-kor). Eggyel előremutatóbb lenne, ha nem kellene személyesen, az NVI épületében leadni a népszavazási kérdést, hanem ügyfélkapun keresztül is meg lehetne ezt tenni. A tumultuózus jelenetek ezzel megspórolhatók lennének, de a méregfogat így sem húznánk ki: továbbra is a másodpercek harcáról szólna, mely kérdés kerül a Nemzeti Választási Bizottság elé, és továbbra is hónapokig blokkolható lenne egy téma, akár kamukérdésekkel.

Megoldással az NVI-nek azon javaslata szolgálna, amely szerint fel kellene oldani a jelenlegi korlátozást, hadd versenyezzenek az azonos témájú népszavazási kérdések: aki összegyűjti a magáéhoz a 200 ezer aláírást, az nyert. Ez volna arányos korlátozás annak a legitim célnak az elérése érdekében, hogy több, azonos témájú kérdésben ne népszavazzunk.

A kormány azonban aligha erre készül, már csak azért sem, mert ebben az esetben hamar megkezdődhetne az aláírásgyűjtés, többek között vasárnapi boltzár-ügyben. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint nem a tényleges problémát fogják orvosolni, legfeljebb tessék-lássék módosítások várhatók, ahogy az történt a kampányfinanszírozás ügyében is.