A kormányhoz fűződő viszony a fő mozgósító erő az időköziken.

A 2014-es általános választások óta a Fidesz nem tudott jelentős időközit nyerni, sem országgyűlésit, sem önkormányzatit (ami különösen annak tükrében kontrasztos, hogy az azt megelőző nem kevesebb, mint 14 évben minden egyes időközi parlamenti választáson győzött). A kormánypárt már a 2014. októberi önkormányzati választások után alig egy hónappal megismételt ózdi választáson óriási vereséget szenvedett, akkor a Jobbik diadalmaskodott. Egy héttel később az újpesti országgyűlési időközin a szocialisták vertek 20 százalékpontot a fideszes jelöltre. 2015-ben előbb Kész Zoltán a veszprémi, később Rig Lajos a tapolcai-ajkai egyéni kerületben győzött magabiztosan.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A salgótarjáni választás illeszkedik ebbe a sorba, vannak azonban fontos különbségek. Először is a részvételi arány. A jelentősebb időközik közül ez volt az első eset, hogy többen mentek el szavazni, mint az általános választás napján. Nem is kevéssel: míg 2014 októberében 12808 ember szavazott (40,8%), tegnap 15221 (49,2%). A Fidesz is meg tudott mozgatni új embereket (támogatóik száma 5326-ról 6038-ra nőtt), a kormányellenes szavazókat viszont jóval hatékonyabban tudta becsatornázni a baloldal: 5376-ról 7840-ra nőtt a számuk. Már a két tavalyi országgyűlési időközi választáson is többen szavaztak a kormányellenes jelöltre, mint az általános választáson, de nem ilyen mértékben. Kész Zoltán 11, Rig Lajos 5%-kal szerzett több szavazatot, mint az őket támogató párt(ok) listája egy évvel korábban, Fekete Zsolt viszont 46%-kal szerzett többet, mint Dóra Ottó másfél éve.

Nem mellékes, hogy Salgótarján hagyományosan baloldalinak tekinthető város; 2006-ban csak egy MSZP-s belháború eredményeképp vesztettek, egyedül 2010-ben nyert a Fidesz jelöltje viszonylag nagy különbséggel. A helyi viszonyok tehát bizonyosan közrejátszanak, de ennél fontosabb, amit Ózd óta folyamatosan látunk: a kormányellenes választópolgárok jelentős része ideológiai meggyőződés helyett arra a jelöltre szavaz, akiről el tudja hinni, hogy képes legyőzni a Fidesz képviselőjét.