Bezárás
választások

Négy állítás a népszavazási mizériáról

1. A törvényjavaslat megoldhatja a népszavazás-kezdeményezés problémáját, de van benne kiskapu.

Ugyanaz az Igazságügyi Minisztérium nyújtotta be a népszavazási törvényt módosító javaslatot, amelyik tavaly ősszel még azzal söpörte le a Nemzeti Választási Iroda előterjesztését az asztalról, hogy minden rendben van a törvénnyel. Az anomália már akkor is nyilvánvaló volt, csak akkor még vélhetően azt gondolták a Fideszben, hogy ez a törvény alkalmas arra, hogy megakadályozza a számukra nem kívánatos népszavazási kérdések átszivárgását a rendszeren. Hosszú távon ezt mégsem sikerült biztosítania, tehát megérett a változtatásra.

Az NVI által korábban javasoltakkal lényegében megegyezik az IM által a parlamentnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat: ha jelen formájában lép hatályba, azonos tárgykörhöz tartozó több kérdésben is megindulhat az aláírásgyűjtés, és aki először gyűjti össze a 200 ezer aláírást, az nyer, tehát az a kérdés kerül a választók elé. Az NVI aulájában újabb tragikomikus jelenetekre ebben az esetben nem kell már számítani.

Van azonban egy kiskapu. Az Alaptörvény szerint (8. cikk [1])

„kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el (…) százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el.”

A törvénymódosító javaslat pedig azt írja:

„17/A. § Ha a Nemzeti Választási Bizottság 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős határozata megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást elrendelte, az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben a szervező részére aláírásgyűjtő ív nem adható ki.”

Ez azt jelenti, hogy ha azonos tárgyban két különböző kérdés versenyez a választópolgárok támogatásáért, előfordulhat, hogy a százezer aláírást gyűjtő kezdeményező beelőzi a kétszázezerre törő szervezőket. Persze csak akkor, ha a százezer választópolgárt maga mögött tudó társaság számíthat a parlamenti többség támogatására, amely úgy dönt, hogy kiírja a népszavazást az adott kérdésben.

2. A kamupártok „szívességet tettek” a kormánynak.

2014 decembere óta több alkalommal, hosszú hónapokra (összesen közel másfél évre) blokkolták sikeresen a népszavazási eljárást Fideszhez köthető személyek vagy a kormány bizonyos intézkedéseinek haszonélvezői. A volt fideszes polgármester-feleség, Erdősi Lászlóné és a vasárnap is nyitva tartó bolttulajdonos, Simonné Gercsényi Gabriella előtt három olyan formáció is exponálta magát a témában, amelyek a kamupártok burjánzását ösztönző kampányfinanszírozási-jelöltállítási rendszer nyertesei: az Összefogás Párt elnöke, Szepessy Zsolt, a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula és a Szociáldemokratákhoz köthető Wodicska Zoltán is nyújtottak be már első ránézésre értelmetlen kérdéseket. Arra, hogy mi szüksége a Fidesznek kamupártokra, részben ez is választ adhat: a kampánytámogatás jogcímén szerzett százmilliókért cserébe könnyen lehet, hogy olykor szívességet kell tenniük a jogalkotónak.

3. A Fidesz felemelte az MSZP-t.

A szocialistákhoz az utóbbi évekből nem kapcsolódott egyetlen sikeres politikai akció sem. A Fidesz jogkorlátozó népszavazási törvénye, illetve az azzal való sorozatos és egyre súlyosabb visszaélése még erőteljesebbé tette az eleve népszerűtlen vasárnapi boltzár ügyét, újra politikai tényezővé emelve az MSZP-t. Önmagában ez nem garancia a párt áttörésére, de régen voltak ilyen jó körülmények hozzá. A párt jövője azon múlik, képes-e felnőni a feladathoz, és kiaknázni a népszavazási kampányban rejlő lehetőségeket.

4. Bármilyen népszerűtlen is a boltzár, érvényes népszavazáshoz nem biztos, hogy elegendő a mozgósító ereje.

1989 óta hat alkalommal tartottak népszavazást Magyarországon, ebből négyre olyan szabályozás mellett került sor, hogy nem volt szükség az összes választó több mint felének részvételére, elegendő volt az érvényességhez, ha a választópolgárok egynegyede egy irányba mutató szavazatot adott le.

Reszvetel_Nepszavazas_160406

Mára visszatért a többségi elv: egy népszavazás csak akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele, mintegy négymillió választópolgár elfárad az urnákhoz. A 2008-as háromdíjas népszavazás alkalmával éppen hogy meghaladta az 50%-ot a részvétel, de biztosra vehetjük, hogy a ma hatályos szabályok mellett sokan inkább a távolmaradás mellett döntöttek volna, ezzel elérve, hogy érvénytelen legyen a referendum. Márpedig a Fidesz lényegesen nagyobb mozgósító erővel rendelkezett 2008-ban, mint a mai ellenzék.

A referendum kilátásait némileg javíthatja, hogy a vasárnapi boltzáras kérdést össze kívánják kötni Gőgös Zoltán és Kész Zoltán „lopásgátló”-nak nevezett, már folyamatban lévő népszavazási kezdeményezésével. A kormány viszont még mindig kihúzhatja az ügy méregfogát azzal, ha feloldja a vasárnapi boltzárat – ezt azonban nehéz lenne másképp értelmezni, mint a népszavazástól való félelem beismeréseként.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom