Bár népszavazási kampányra készülő Orbán-kormány „kényszerbetelepítéssel” riogatja a magyar állampolgárokat, ilyen nem létezik az Európai Unióban. Ami viszont létezik (a menedékkérők ideiglenes elosztása), az a gyakorlatban nem működik.

Az Európai Bizottság harmadik menekültügyi jelentése szerint alig történt ugyanis érdemi előrelépés a menekültügyi vállalások tagállami teljesítésében. A május közepéig tervbe vett 20 ezer főből eddig csupán 1500 személyt fogadtak be más tagállamok Olaszországból és Görögországból. Az április 12. és május 13. közötti periódusban mindössze 355 főt osztottak szét: Görögországból 294 személyt vett át Franciaország, Hollandia, Lettország, Románia, Finnország, Bulgária, Málta, Csehország és Észtország. Olaszországból 61 embert helyeztek át Finnországba, Romániába, Portugáliába, Lettországba és Svájcba.

Magyarország, Szlovákia és Ausztria továbbra sem teljesítette a tanácsi döntés általi kötelezettségét: Budapest az áthelyezés és az áttelepítés terén is kezdetektől nulla felajánlást tett, s miután kisebbségben maradt ellenszavazatával a szeptemberi döntést az uniós bíróságon támadta meg.

Mindemellett a legtöbb tagállam (pl. Németország, Csehország, Spanyolország és Horvátország) kevesebb, mint 5%-át kínálta fel a rájuk kirótt kvótáknak. Ehhez képest valamivel jobb a helyzet az EU-n kívülről átmenetileg áttelepítettek számát tekintve, tavaly július óta 6321 személy érkezett uniós illetve schengeni területekre.

 

Mostanáig tehát az áthelyezési intézkedésekből csupán a tagállamok elenyésző része vette ki a részét annak ellenére, hogy tavaly ősszel a tagállamok minősített többséggel támogatták azt. Mindez elhúzódó döntési folyamatot vetít előre a Bizottság hosszú távú menekültügyi stratégiájával kapcsolatban. Ugyanakkor már most látszik, hogy bár a bizottsági tervek a dublini rendszer reformján belül előirányoznák, hogy a tagországoknak automatikusan át kellene venniük menedékkérőket a menedékjogi kérelmek miatt leterhelt uniós partnereiktől, ennek végrehajthatósága erősen kérdéses.

Az Orbán-kormánynak a jövőbeli „méltányossági mechanizmus” ellen irányuló népszavazási kezdeményezése uniós szinten nem tudja, és nem is fogja befolyásolni ezt a folyamatot, inkább csak belpolitikai haszonszerzés érdekében kihasználja azt.