Nagy-Britanniában 52-48 százalék arányban győztek a kilépéspártiak az ország uniós tagságáról rendezett népszavazáson. A végeredmény azonnali gazdasági-politikai földrengést eredményezett, mélypontra lökte a brit fontot, David Cameron miniszterelnök pedig lemondott posztjáról. A Political Capital villámelemzésében a kialakult helyzet magyar vonatkozásait veszi sorra:

1. Magyarországra gazdasági és politikai értelemben is negatívan hat a Brexit

Magyarországnak minden szempontból veszteség Nagy-Britannia kiválása: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előzetesen 0,3-0,4 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált. Az egyik legnagyobb nettó befizető tagállam elvesztésével még kisebb lesz az uniós büdzsé és a támogatások mértéke, ráadásul egyelőre azt sem tudni, hogy mi vár a Nagy-Britanniában élő több százezer magyar munkavállalóra. Utóbbiak kinti jövedelmeik egy részét hazautalták, ezzel is hozzájárulva a magyar nemzetgazdasághoz. A szigetország továbbá a hetedik legnagyobb befektető Magyarországon, illetve a kilencedik legnagyobb kereskedelmi partnerünk, a kétoldalú gazdasági kapcsolatainkra a kilépés ugyancsak hatással lesz.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2. A visegrádi államok még jobban összezárhatnak

A migrációs válságban példátlan együttműködést tanúsító Visegrádi Négyek számára nagy veszteség, hogy távozik az uniós tárgyalóasztaltól a nemzetállami szuverenitást pártoló és a föderális elmélyítést leginkább ellenző Nagy-Britannia. A brit kormány egyfajta ellensúlyként működött a német-francia tengellyel szemben, ráadásul eurozónán kívüli államként kiállt a nemzetállami valutát használó tagállamok érdekei mellett is. A hagyományosan leginkább Oroszország-ellenes Lengyelország számára különösen nagy veszteség, hogy távozik az orosz szankciókat leginkább támogató, Moszkvával szemben kritikus tagállam. A német-francia túlsúly várható növekedésével felerősödhet a kisebb tagállamok frusztrációja, ami szorosabb együttműködésre sarkallja majd az egyébként több kérdésben megosztott visegrádi államokat. Ha ez megtörténik, a V4-ek lesznek a leghangosabb ellenzői a szorosabb integrációs törekvéseknek.

3. Lefelé tartó spirál: tovább erősödnek az euroszkeptikusok, az orosz külpolitikai törekvéseknek megfelelően

Az európai orosz-barát radikális pártok Franciaországtól Hollandiáig önigazolást látnak a brit referendumban, és népszavazás kiírását követelik országaik uniós tagságáról. Mindez azért veszélyes, mert a Pew Research legfrissebb kutatása szerint Európa-szerte jelentősen nőtt az euroszkeptikusok tábora: a franciák 61, a németek 48 és a hollandok 46 százaléka ítéli meg negatívan az EU-t. A felmérés szerint a leginkább EU-pártiak éppen azok a magyarok (61%) és lengyelek (71%), ahol a kormányzatok EU-ellenes retorikát folytatnak. Nem kizárt, hogy a szélsőjobboldali, EU-ellenes erők kezdeményezésére újabb népszavazásokat írnak majd ki több tagállamban, ez pedig az EU további dezintegrációjáét vetíti előre. Mindez összhangban áll Oroszország EU-t destabilizáló törekvéseivel.

4. Orbán Viktor hosszú távon profitálhat az átrendeződésből

Rövidtávon a magyar kormányfő számára negatív következményekkel jár a Brexit, és különösen David Cameron lemondása, mivel az uniós tárgyalóasztalnál elveszített egy számára fontos politika szövetségest (nemzetállami szuverenitás). Ugyanakkor középtávon – akár már egy-két éven belül is – euroszkeptikus vezetőként az EU-ellenes pártok felerősödésével további befolyásra tehet szert a kontinensen. Így Orbán Viktor személyes politikai jövője szempontjából a Brexit komoly politikai potenciált rejt.

5. A briteknél is bevált a bevándorlással kapcsolatos félelmek gerjesztése

A kilépést pártolók kampányának egyik központi témája a főként Kelet-Európából áramló bevándorlás visszaszorítása volt, és a Brexit-pártiak sikerrel lovagolták meg az ezzel kapcsolatos, javarészt irracionális félelmeket. Már a végeredmény előtt látható volt, hogy a leginkább migrációellenes, Brexit-párti UKIP (Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja) főként a jelentős számú bevándorlóval nem rendelkező, vidéki, elnéptelenedő területeken volt erős, szemben az 55 százalékot meghaladó bevándorlási rátájú nagyobb településekkel. A 77 százalékos brit bevándorlásellenes érzelmeken az sem változtatott érdemben, hogy a februárban kitárgyalt brit-uniós reformok értelmében Nagy-Britannia jelentősebb migrációs nyomás hatására átmenetileg korlátozhatta volna a szociális ellátórendszeréhez való hozzáférést.