Európában kezdetét vette az orosz információs hadviselés újabb szakasza. A várakozásoknak megfelelően a Kreml nemzetközi propagandagépezete az amerikai után a francia elnökválasztásba is igyekszik beavatkozni.

Noha Lázár János úgy véli, az orosz dezinformációs gépezet ellen a kormánynak semmit sem kell tennie, mert Magyarországnak „kiegyensúlyozott kapcsolatokra kell törekednie Oroszországgal, ahogy teszi azt az Európai Unió és a NATO számos tagállama is”, valójában az EU- és a NATO-tagállamok egyre nagyobb nemzetbiztonsági kockázatként kezelik az orosz beavatkozási kísérleteket. Sőt, még a magyar Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) háttérintézményeként működő Külügyi és Külgazdasági Intézet 2017 januárjában publikált elemzése is megállapítja, hogy a magyar kormánnyal kapcsolatos hírek gyakran „eszközként szolgálnak Moszkva számára a geopolitikai céljai megvalósításában”.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Kreml érdekeit kevésbé kiszolgáló európai kormányok és szolgálataik óva intenek a Kreml aszimmetrikus hadviselésével szemben, amely a Krím elfoglalása után egész Európára és az Egyesült Államokra is kiterjed. A Wikileaks és a CIA által nyilvánosságra hozott iratok alapján feltételezhető, hogy az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) által irányított „csinos medve” (Fancy Bear) és „barátságos medve” (Cozy Bear) csoportok felelősek a Fehér Ház, a Demokrata Párt vagy a Pentagon információs rendszereiből történt adatlopásokért. 2016 második felében a német és az angol titkosszolgálat vezetője is arra figyelmeztetett, hogy  a Kreml beavatkozhat a 2017-es német és francia választásokba dezinformációk terjesztésével, a demokratikus választás megkérdőjelezésével.

Az európai orosz információs hadviselés más országokban is zajlik. Januárban masszív hackertámadás érte a cseh külügyminisztérium diplomatáinak levelezését, februárban pedig a holland titkosszolgálat (AIVD) jelentette a „csinos medve” és a „barátságos medve” behatolási kísérleteit holland minisztériumok információs rendszereibe.

Le Pen, Fillon, Macron (forrás: Reuters / AFP / AFP)

A francia elnökválasztási kampány fordulatai alapján úgy tűnik, az orosz titkosszolgálati cyber- és médiakonglomerátum is támadásba lendült. A Kreml elsődleges jelöltje a republikánus (korábban UMP) Francois Fillon volt, aki hatalomra kerülése esetén az Oroszország elleni európai szankciók átgondolását ígérte. Ezzel szemben a Putyin-hívő, Párizstól Vlagyivosztokig tartó gazdasági uniót szorgalmazó, a Krím annektálását elismerő Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökjelöltje hiába kilincselt Moszkvánál támogatásért. Az elnökválasztási kampányra tavaly 27 millió eurós támogatást szeretett volna kapni orosz bankoktól, ahelyett azonban, hogy ezt megkapták volna, az oroszok a korábbi 9 millió eurós kölcsönt is kérik vissza.

Fillon korrupciós botrányával azonban felborultak az erőviszonyok. A nyerésre akkor még leginkább esélyes exminiszterelnökről kiderült, hogy közpénzből a feleségét és gyerekeit is foglalkoztatta. Ezáltal a korábbi szocialista gazdasági miniszter, most függetlenként ringbe szálló Emmanuel Macron esélyei nőttek meg az elnökségért folyó küzdelemben. A Kremlnek nemcsak azért van gondja vele, mert támogatja Angela Merkelt, vagy mert erősebb NATO-ról és egységesebb Európai Unióról szónokol, hanem azért is, mert az orosz szankciók rendszerén sem változtatna rövid távon.

Moszkva el akarja kerülni a két szék közötti padlóra esést. Ezt elkerülendő, jobb híján mégiscsak Le Pen szekerét igyekszik megtolni azzal, hogy a Sputnik és a Russia Today, Fillon botrányával párhuzamosan, azonnal támadni kezdte Macront. Az orosz propagandafelületek szerint a független jelölt meleg, a nemzetközi Rothschild-tőke kiszolgálója, sőt, amerikai ügynök.

A francia titkosszolgálat (Direction générale de la sécurité extérieure, DGSE) immár olyan közvetlen fenyegetésként tekint az orosz beavatkozásra, hogy nyíltan beszél a Le Pent támogató orosz dezinformációs és cybertámadás veszélyéről, amely hivatalosan is felkerült a francia elnöki biztonsági tanács napirendjére. A DGSE szerint a szélsőjobboldali jelöltet orosz botnet-hadsereg támogathatja a közösségi médián kampányüzenetek százezreit generálva, miközben feltört adatokat hozhatnak nyilvánosságra Le Pen versenytársairól.

Érdekesség, hogy tavaly októberben a francia pártok hivatalos „digitális biztonsági tudatosság” szemináriumon vettek részt – a Nemzeti Front kivételével, amely valamiért nem tartotta szükségesnek a részvételt.