A Kreml hosszú távú katonai konfliktusokra rendezkedik be

Gyászolók egy orosz tengerészgyalogos, Szergej Bordov őrnagy temetésén, a szevasztopoli fekete-tengeri kikötőben. Az őrnagy a szír harcokban esett el. 2017. április 22. REUTERS/Pavel Rebrov
Gyászolók egy orosz tengerészgyalogos, Szergej Bordov őrnagy temetésén, a szevasztopoli fekete-tengeri kikötőben. Az őrnagy a szír harcokban esett el. 2017. április 22. REUTERS/Pavel Rebrov

Miközben az ukrajnai krízisben Vlagyimir Putyin elnök a diplomáciai megoldás fontosságát hangsúlyozza, a nyugati vezetők pedig a lassú politikai konszolidációban bíznak, az ukrán Hadi, Konverziós és Leszerelési Tanulmányok Centrum (CACDS) szakértői szerint a Kreml valójában hosszú távú katonai konfliktusokra rendezkedik be – Európában és a Közel-Keleten egyaránt. Vendégszerzőink elemzése rámutat arra, hogy Oroszország a katonai toborzás és zsoldoshadseregek, irreguláris hadtestek alkalmazásának megkönnyítésével továbbra is az erő politikáját folytatja, amely intő jel lehet a „gazdasági előnyökért békét” elv mentén politizáló európai elit számára. A kelet-ukrajnai háborúhoz kapcsolódó gazdasági, politikai és diplomáciai bizonytalanságot ráadásul még kiszámíthatatlanabbá teszi az orosz hibrid hadviselésből fakadó terrorveszély, hiszen az orosz kiképzőtáborokból számos fegyveres csatlakozott közel-keleti terrorcsoportokhoz, sőt, Moszkva maga is alkalmaz „dzsihadista” zsoldosokat a szíriai hadműveletekben. A minszki megállapodás tehát nem a végét, hanem inkább a kezdetét jelzi egy rendkívül komplex diplomáciai, katonapolitikai és büntetőjogi problémahalmaznak.

Az intenzív katonai műveletekből fakadó folyamatos, komoly katonai veszteségek okozta személyi hiány drasztikusan megváltoztatta az orosz katonai műveletek méretét és jellegét. A konfliktusok korai szakaszaiban a képzett katonai személyzet hiányát az orosz különleges erők, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a külföldön tevékenykedő hírszerzők és az egyéb különleges egységek köreiből orvosolták. De a közelmúltban Oroszország elkezdett a magán- vagy zsoldoshadseregek (Private Military Company vagy PMC) felé fordulni, kiterjesztette a toborzottak körét, és elkezdte büntetni az illegális katonai akciókat elutasító szerződéses katonákat.

Jelenleg az orosz PMC-kről rendelkezésre álló információink korlátozottak. Legalább 10 ilyen működik Oroszország területén, néhány pedig külföldön aktív. A Kreml 2015. szeptemberi szíriai katonai intervenciója kezdetén körülbelül 1500 orosz zsoldos érkezett a közel-keleti országba attól a „Wagner” elnevezésű PMC-től, amely korábban az ukrajnai műveletekben a „takarítók” néven vált ismertté az oroszok és az oroszbarát erők által ellenőrzött területeken. A „Malhama Tactical” nevű PMC főként üzbég és észak-kaukázusi gyökerű harcosai hozták létre az első ún. „dzsihadista” zsoldos alakulatot, mely egy „meghatározott piaci rést tölt be a professzionális PMC-k és a Szíriában harcoló dzsihadista csoportok között”.

A toborzási bázis kibővítése érdekében a Kreml az orosz sorkatonákra, tartalékosokra, hontalanokra és külföldi állampolgárokra vonatkozó toborzási folyamatot is megváltoztatta. Az orosz állampolgárok szerződéses katonaként való toborzását egy „a besorozásról és katonai szolgálatról szóló jogszabály kiegészítéseit bevezető jogszabálytervezet” elnevezésű jogi változtatással könnyítették meg 2016. október 14-én. Ez engedélyezte, hogy a szerződéses orosz sorkatonák és a tartalékosok rövid időtartamú küldetésekben vegyenek részt. Korábban az első szerződést a sorkatonai, tengerészeti, szakaszvezetői vagy törzsőrmesteri rangú személyzettel két vagy három évre kötötték. A tiszthelyettesek, altisztek és tisztek szerződései pedig öt éves időtartamra jelentettek kötelezettséget. Mostantól az ilyen rangú katonákat „hat hónap és egy év közötti” időszakra is lehet szerződtetni, amennyiben szükség van rájuk „katasztrófa utáni helyreállító munkálatokban és válsághelyzettel kapcsolatos erőfeszítésekben, az alkotmányos rend helyreállításában és más rendhagyó helyzetekben, vagy a nemzetközi béke és biztonság érdekében tett kollektív erőfeszítésekben való részvétel” céljából.

A törvénymódosításokat a „katonai és politikai helyzetben bekövetkezett változásokkal és a nemzetközi terrorszervezetek tevékenységének felélénkülésével” is indokolják. Ebből következően a jogszabály szerint „szükség van katonáink (erőink) mobilitásának fokozására, az egyesült és irreguláris hadseregcsoportok felállítására és azok személyzettel való feltöltésére gyorsított eljárásban, hogy azok rövid időtartamra szóló, ámde létfontosságú, a békét szolgáló és a terrorista és szélsőséges csoportok elleni műveletekben való részvétellel kapcsolatos küldetéseket teljesíthessenek”.  A módosításokat Vlagyimir Putyin elnök 2016. december 28-án írta alá.

Ezek a módosítások segítik Oroszországot abban, hogy gyorsan, nagy létszámú inváziós és megszálló hadsereget állíthassanak hadrendbe, illetve a „békét támogató műveletek” használhassanak a „terrorista és szélsőséges szervezetek” elleni harc ürügyén. Gyakorlatilag legalizálták a sorkatonák jogellenes toborzását az Ukrajnában végzett „rövid távú missziókban”.

Jelentősen megváltoztatták a hontalanok és külföldiek szerződésesként való toborzásával és az orosz hadseregben való szolgálatukkal kapcsolatos eljárásokat is. 2015. január 2-án egy elnöki rendelet úgy módosította a „rendelkezést a katonai szolgálat eljárási rendjéről”, hogy az könnyítse a hontalanok és külföldi állampolgárok szerződéses csatlakozását az orosz hadsereghez, például az orosz állampolgárság felvételi kötelezettségének eltörlésével. Ebbe az aktív szolgálat és a külföldi hadműveletek egyaránt beletartoznak.

A katonai toborzásnak különösen gyümölcsöző terepet kínál az alacsony életszínvonal, a magas munkanélküliségi ráta és az orosz katonai bázisok jelenléte a közép-ázsiai és kaukázusi területeken, a FÁK országokban. Lényeges, hogy az Orosz Föderáció által támogatott többi szeparatista régió (például a Krím, Dél-Oszétia, Abházia és Transzinisztria) szintén tobzódik orosz katonai bázisokban és felszerelésben, ezáltal pedig potenciális friss újoncokban. A Nyugat-Európában, a Közel-Keleten, valamint Észak-Amerikában élő oroszajkú lakosság egy része szintén rekrutálható lenne, de mivel az orosz fizetés és a szociális ellátás szintje jóval a nemzetközi sztenderdek alatt van, ezek az emberek inkább a társadalom szélén élő csoportokból érkezhetnek. Az orosz szakértők számításai szerint akár 25 millió oroszajkú személyt toborozhatnának külföldről. A külföldi katonákat az orosz neoimperialista politika vagy az illegális fegyveres csoportokon keresztül vívott hibrid háború részeként használhatnák fel, amely bármely ponton nyílt, fegyveres orosz agresszióvá alakítható.

Az igazán komoly veszélyt a külföldi személyek toborzása és orosz különleges egységek általi kiképzése jelenti, akik azután szélsőséges és terrorista csoportok tevékenységeiben vállalhatnak szerepet. Ezen veszély növekedését jelzi az is, hogy jelenleg is egyre több orosz és FÁK-országból származó militáns vesz részt extremista és terrorista támadásokban az Iszlám Állam zászlója alatt Szíriában és Irakban, valamint a tálibok soraiban Afganisztánban.

Az orosz hadsereg magas veszteségeinek eredményeként a katonák az ukrán határ környékén végrehajtott küldetéseket széles körben kerülik. 2014 és 2015 közepe között a leginkább elkerülendő kinevezés az Orosz Hadsereg Novocserkaszkban állomásozó 12. Tartalékos Parancsnoksága volt, amelyet kifejezetten azért állítottak fel, hogy „hivatalosan átirányítsanak” (rejtve maradó) orosz katonákat Ukrajnába. Azok a katonák, akik megpróbálják elkerülni az adott területen történő állomásoztatást, gyakran az orosz kormány repressziójával kell számolniuk. Az orosz bíróságok gyorsított eljárásban hoznak határozatot ügyeikben, melyek leszerelik és elítélik a katonákat – munkatáborokkal fenyegetve őket.

A PMC-k használata, a külföldi harcosok toborzása és a katonák törvénytelen háborúkban való részvételre és jogtalan parancsok követésére kényszerítése háborús bűntettként is kategorizálható. A toborzás révén szerezhető katonai előnyökön és a költségcsökkentésen kívül az orosz vezetést büntetőjogi felelősség terhelheti azért, hogy fegyveres konfliktust robbantott ki illegális erők használatával Ukrajnában és Szíriában. A legjobb példa erre az eshetőségre a korábbi Jugoszlávia vezetőinek tapasztalata, akik háborús bűnösként kerültek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé agresszív balkáni háborúik és ultranacionalista politikájuk következtében.

 

Valentyn Badrak a Center for Army, Conversion and Disarmament Studies igazgatója; Lada Roslycky a „soft powerrel” kapcsolatos biztonság szakértője és kormányzati és nem-kormányzati intézmények stratégiai kommunikációs tanácsadója, beleértve a DCAF-ot; Myhailo Samus a Center for Army, Conversion and Disarmament Studies nemzetközi ügyekkel foglalkozó igazgatóhelyettese; és Volodymir Kopchak a Center for Army, Conversion and Disarmament Studies igazgatóhelyettese. Az eredeti cikk a CACDS honlapján jelent meg.

  • Bálint László Hatfaludy

    Azért kicsit régebbre is visszanyúlhattak volna, mert az Oszmán Birodalom bukása után a térség új államai határát huzigáló francia, és angol szakértők mintha vigyáztak volna arra, hogy még csak véletlenül se természetes, vagy etnikai esetleg vallási határok alakulhassanak ki. Következmény:”mindig lesz vita a hülye helyiek között, aztán mindig mi leszünk, akiket hívni fognak igazságot tenni, amit mi tenni is fogunk, de mindig egy kis részrehajlással, mert ha jól csinálnánk, többet nem hívnának” stb. stb. Voltak rómaiak és volt véleményük a megosztásról meg az uralkodásról, nem is rossz, és nem emiatt tűntek el a történelem süllyesztőjében.

    • Harold Finch

      Ez igaz, de egy ilyen videó akkor jó ha van fókusza és nem 1 órás :)

      • Bálint László Hatfaludy

        Egyetértek, de engem a helyzet lassú eszkalálódása aggaszt. A romok és a halottak tömegéhez látványához -hála a médiának -. már lassan hozzászoktam, de nem igazán örülök a olyan tűzvészeknek, amik bármely irányba terjedhetnek sem az olyan tavaszoknak, melyek nem nyárba, hanem káoszos forróságba torkollanak.

  • http://www.kkbk.blog.hu tesz-vesz

    in august assad used chemical weapons”

    na épp hogy csak beletekertem…
    megjegyezném hogy augusztus előtt pár hónappal használtak vegyi fegyvert, és azt a felkelők tették, azok, akik kivágják a halott szír katona szívét, és nyersen megeszik. ezeket támogatta, támogatja az usa és a szaúdiak.
    megjegyezném, hogy a semmire nobelt-díjat kapó (nem, most nem obamáról beszélek, de ez őrá is igaz) vegyifegyvereket vizsgáló bizottság, akiket amúgy assad szívélyesen beengedett az országba, nem tudta megállapítani hogy ki vetette be a vegyifegyvert, csak azt hogy használtak. nobel-díj!

    de azért tök jó “elfogulatlan” amerikai propaganda lett ebből is, meg az átlátszóból is már egy jó ideje.

    • zoot allures

      nabazmeg :)

      • http://www.kkbk.blog.hu tesz-vesz

        pardon?

        ja és amikor még ki se derült , hogy ki vetette be a vegyifegyvert, obama már le akarta rohanni, bombázni assadot, a nagy békepárti, kéne neki mégegy békenobel-díj.
        ilyen jófejek a gazdái, a szövegírói, szponzorai.

        • zoot allures

          hát ja, minden bizonnyal :)

          • http://www.kkbk.blog.hu tesz-vesz

            mi az hogy minden bizonnyal? mit trollkodsz te szerencsétlen, én átéltem, emlékszem rá, hogy olvastam ezt a nagy médiumokban.

    • John

      Igen, anno olvastam valahol, hogy a felkelők használták és a szaudiaktól kapták.

      Gagyi egyébként a videó. Gyakorlatilag sehol sem bontakozik ki jelentős ellenállás a karhatalom ellen, erős külső segítség nélkül. Szóval gyakorlatilag már az elejétől hülyeség az egész.

  • David

    A videóban nem említenek egy elég fontos dolgot, hogy az ISIS-hez több száz angol, francia, belga, holland, német, és svéd stb. állampolgár csatlakozott. (többségben muzulmán radikálisok). Ami elég sok kérdést felvetett.

  • TZ

    Tisztelt PC-blog!

    Kösz az elemzést, megint sikerült “esszenciális” információkkal bővíteni az ismereteket, elismerés érte! (Lassan már ott tartunk, hogy önmagában felér egy haditettel, ha egy sajtóorgánum ilyen tárgyú elemzéseket közöl…)

    Korábban már én is utaltam részben azokra a tendenciákra, melyeket jóval pontosabban megfogalmazva közölt a jelen elemzés (például ennél a cikknél is hozzászólva: http://hvg.hu/itthon/20170422_Ki_is_az_a_csecsen_ferfi_aki_nyilvanos_bocsanatkersere_vette_ra_Komaromyt). Mindezzel csupán arra szeretnék utalni, nem szükségszerű, hogy az átlagos olvasó “titkosügynök” vagy bennfentes legyen, kellő objektivitással és kritikus gondolkozással hamar összeáll a kép, még ha nem is túl bizalomgerjesztő.

    Nemrégiben, egy korábbi bejegyzéseteknél (https://blog.atlatszo.hu/2017/06/eljut-vegre-a-jovobe-a-magyar-honvedseg/) hozzászólva már említettem az alábbiakat, a mostani elemzés csak megerősítette a korábban már rengetegszer megírt véleményemet (mely sajnos, a jelek szerint még “falra hányt borsónak” is kevés volt).

    – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

    Leszűrve a tanulságokat, már magunkra fókuszálva: átlátszó és álságos az Orbán-rezsim elborult igyekezete a teljes lakosság fanatizálására, saját diktatúrájának kiépítésére (ez nagyban lesz okozója a későbbi, katasztrofális kudarcunknak, megpróbáltatásainknak). Senki sem vitatja, hogy szükséges a védelmi rendszerünk felülvizsgálata és megújítása – de nem így és nem abban a formában, miként azt a magyar kormány erőlteti. Amit az elmúlt években tapasztalhattunk, az kizárólag Orbán és udvartartásának (vagyis Orbán) elmeháborodott politikai akcióinak leképeződései. Ennek része a teljesen értelmetlen és hasztalan “kerítésesdi”, miként a szándékosan szított idegengyűlölet, az Európa-ellenesség, a gondosan plántált homofóbia, nacionalizmus, rasszizmus és antiszemitizmus. Ezek nem megoldások, hanem a problémák súlyosbodását szolgálják – ébresztő!

    Üzenet a hazai “ellenzéknek”, köztük a (nem létező) álbaloldalnak: hé, balfaszok, nektek is ezzel kellett volna már rég kampányolnotok >>> https://www.facebook.com/444.hu/posts/1387598774635210 <<< épp a "kerítésesdi" ellenében is! A "sorkatonaság" rendszere ugyanis egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a "baloldaliság" eszméjével. (Sőt, még a liberalizmussal sem feltétlen zárják ki egymást…)

    Az Orbán-kormány szándékosan szítja a feszültséget, kifejezetten ártó célzattal az európai integráció (és általában a globalizáció) tekintetében. Olyan stratégiába kezdett, melynek csakis VESZTESE lehet. Az Orbán-kormány színtiszta politikai terméke, a "kerítésesdi" teljesen értelmetlen cselekedet volt. Amennyiben Magyarország nem állt volna neki agyaskodni és aljas módon lázítani, még a vízumalkura, sőt, a törökök komolyabb bevonására sem lett volna szükség!

    1 millió menekült 530 millió EU-s állampolgárra = kevesebb, mint 19 ezer menekült 10 millió EU-s állampolgárra (tehát hazánkra)!

    Ezt arányos korrigálhatjuk tovább a gazdasági képességek, egyéb szempontok szerint, s Magyarországra nem jutott volna több 5-8 ezer menekültnél minden millióból – miközben valamennyi további tagállam, különösen a németek, svédek terhei is mérséklődtek volna, ezáltal sokkal biztonságosabban és egyszerűbben, egyúttal dinamikusabban kezelve a helyzetet! (Továbbá ezért jogos az az állítás is: az európai terrorcselekmények nagyban Orbán Viktornak is köszönhetőek.)

    Szándékosan belerúgtunk az európai integrációba, aljasul kihasználtuk, majd teljes elszántsággal gáncsoltuk azt, minden téren, így a menekülthelyzet emberséges és előremutató megoldásában is! Igen, ezekkel a lépéseinkkel már nagyban egy elkövetkező és kiterjedt konfliktus kirobbantását provokáltuk. Kérdés: mire fel? Miben bízunk? Mik az erősségeink? Mik a céljaink elérésének reális biztosítékai?

    Szun-ce mondotta:

    "Így aki igazán ért a harchoz, mindig csak azt keresi, ami saját erejéből futja, és nem követel meg semmit másoktól. Embereit is akkor képes jól megválasztani, ha feladataikat erejükhöz méri." [Vessük össze ezt a megalomániánkkal.]

    "Így a hadseregnek akkor adjuk a lehető legtökéletesebb formát, amikor már nincs is érzékelhető formája. Mert ha nincs érzékelhető formája, akkor a legtapasztaltabb kém sem tud kifürkészni semmit, és a legbölcsebb ember sem tud eligazodni rajtuk." [Jelenleg épp az ellenkezője zajlik.]

    "Azt a helyet, amit a harchoz elfoglalunk, (az ellenségnek) nem szabad ismernie, mert ha nem ismeri (helyünket), akkor az ellenségnek sok helyütt kell harcra készen állnia. Ha pedig ellenségünk sok helyütt kénytelen harcra készen állni, akkor ugyancsak kevesen lesznek, akik velünk fel tudnák venni a harcot." [Ebben is pont a fordítottját tesszük.]

    "Ezért a fejedelem három esetben zúdíthat szerencsétlenséget a hadseregre: 1. ha nem érti meg, hogy a hadsereg nem képes előrehaladni, és parancsot ad az előnyomulásra; ha nem érti meg, hogy a hadseregnek nem szabad visszavonulnia, és parancsot ad a visszavonulásra. Ekkor mondjuk azt, hogy bilincsbe verte a hadsereget. 2. Ha nem érti meg a hadsereg sajátos feladatait, és ugyanúgy kezeli, mintha a hadseregnek egyszerű kormányzásáról lenne szó, akkor a hadsereg tisztjei megzavarodnak. 3. Ha nem ismeri a hadsereg taktikáját, és úgy kezeli a hadsereget, mint az állami hivatalokat, akkor a hadsereg tisztjei nem tudják, mit tegyenek. De ha a hadsereg megzavarodott, és már nem tudja mit tegyen, akkor a szomszédos fejedelmek ki tudják használni nehézségeinket. Akkor elmondhatjuk, hogy (a fejedelem) felfordulásba döntötte a hadsereget, és (az ellenségnek) biztosította a győzelmet." [Ez utóbbit már talán kommentálni is szükségtelen.] http://mek.oszk.hu/01300/01345/01345.htm

    Vegyék észre, miközben Orbán Viktor biccentésére ellehetetlenítették a védelmi rendszerünket a hajbókolói, aközben (egyúttal) meggátolták a fejlődésünket is! Ráadásul Orbán "drótemlékműve" katonai szempontból nem akadály, ellenben óriási stratégiai hiba, hiszen sikeresen választ ketté egy népet: a magyart.

    Tehát egy szándékosan megosztó, a szövetségeseinknek, támogatóinknak ártó szándékú politikát egészítünk ki egy végtelenül instabil, megalapozatlan és megfontolatlan katonai stratégiával, miközben ennek a kormánynak a legelkötelezettebb erőfeszítései a "belső ellenségek" folyamatos, újbóli és újbóli kijelölésére irányulnak (a lakosság egyre jelentősebb megosztottsága, ellehetetlenülése és elmenekülése mellett). Ez valójában az örökös bukásunk "bevált" receptje…

    • TZ

      Orbán rengeteg erőlködésének a “kerítésesdi”, akárcsak a “lőteres találmány” (vagy az erősen köhögő, mondvacsinált tartalékosi látszathaderő) csupán az egyik részeleme, de a minta közös (messziről felismerhető benne “Szarumán kézjegye”): az egyes hatalmi ágak, azok biztosítékai privilegizálása, kivonva azokat a köz felügyelete alól. Ez lenne a lőteres erőlködés lényege (az arcvesztés minimalizálására való törekvés mellett). Vegyék észre, kapcsolják össze a láthatóan polgári körös mintára szerveződő (pártfegyelem), a járásokhoz igazodó (Simicskó rendszeres nyilatkozata), de az alkotmányosan törvényes felügyelettől mindinkább elszakadó szerveződés mögött Orbán sötét vigyorát!

      Vagyis a megszokott fideszes furfang szerint egy újabb területen kívánja a magyarok önjelölt “kormányzója” kivonni a népe kezéből az irányítást – miközben a megszűnő, még demokratikus rendszerek helyébe újfent autokratikus szisztémákat telepít. Ennek “előfutára” a lőteres program, ebből is gyökerezve épülhet fel egy új hadsereg, mely bár nevében fennen hirdeti a magyarságot – de kizárólag a Kormányzó Úrnak lesz alárendelve. Ezt kellene észrevenni az újabb trükközés (és annak mutyizós vetülete) mögött!

      Szerintem nem szükséges túlságosan képzett stratégának lenni ahhoz, hogy belássuk, a globális folyamatok egyre intenzívebb hangulatot teremtenek, melynek menetében felbukkanhatnak kedvezőtlen fejlemények is. Nekünk a legfontosabb teendőnk ezért jelenleg NEM a szurkolás, főként nem a káros fejlemények kiprovokálása (lásd Orbán “nemzetközi karrierjét”) – hanem az elkötelezett előkészületek megtétele egy eredményes, számunkra is elfogadható globalizáció előkészítésére, s egyúttal (bármily groteszknek tűnjön) felkészülés a számba vehető, viharosabb fordulatokra.

      A védelmi rendszerünk általános fejlesztése érdekében pedig (a szövetségi rendszerünk erősítése mellett) a legelső lépések egyikeként a SORKATONASÁGot kellene visszaállítani egy újabb, költséghatékonyabb, eredmény orientált formában. A sorkatonai kiképzés pedig folyamatosan mozgó sorkatonai zászlóaljakban történhetne (15-20 zászlóalj, a laktanyákat, fölösleges infrastrukturális erőlködést kihagyva, a kiképzésre és a folyamatos védelmi képesség egyidejű fenntartására koncentrálva).

      Mondjuk a maga előéletével ez elég necces lehet a Fidesz/KDNP-nek (személyesen Simicskónak is). http://www.origo.hu/itthon/20040725fidesz.html http://www.origo.hu/itthon/20160117-deutsch-tamas-hallani-sem-akar-a-sorkatonasagrol.html Tehát marad a jól megszokott, kétballábas ötletelés … s ezt a szándékosan tágított űrt töltené most be öncélúan Orbán Viktor.

      Pedig egyéves forgásokkal évek alatt a lakosság jelentős részével meg lehetne tanítani az alapvető katonai/harcászati ismereteket!

      Mit láthatunk akár az oroszok “hibrid háborúja” kapcsán, akár a nyugat-európai terrorcselekmények esetében is:
      – kis számú,
      – könnyen mobilizálható, csekélyebb tűzerejű fegyverekkel;
      – egyszerre több, akár egymástól távolabb fekvő pontokon;
      – dinamikus végrehajtással;
      – akár nagyobb mélységben is behatolva (eleinte civilnek álcázva önmagukat);
      – a gyors helyzet kialakítására, a kezdeményezésre, kész helyzet előidézésére téve a hangsúlyt támadnak egy nagyobb cél előkészítése érdekében.

      Ha itt képesek vagyunk eredményesen, határozottan, azonnal reagálni – MEGÁLLÍTHATJUK, jelentősen LASSÍTHATJUK a folyamatot.

      Továbbá, magáról a sorkatonai kiképzésről:
      – az valós kiképzés lenne;
      – folyamatos mozgással (nem kell laktanyák tömegét építgetni, stb.);
      – az öregcsocsi/kopasz buzulás felejtős;
      – az eltöltött katonaidő valóban hasznos, értékes dolgokra fordítódjon;
      – a sorkatonai zászlóaljak folyamatosan, a teljes kiképzésük/vonulásuk közben háborús készenlétben gyakorlatoznak, szerte az országban, imitált feladatokat hajtanak végre, vaklőszerekkel;
      – a felkészítésük kritikusabb mozzanatai (melyek jóval alaposabbak lennének még a jelenlegi alapkiképzésekhez képest is) a már bevált gyakorlótereken történnének meg (éleslövészetek, robbantások, haderőnemek összevont gyakorlatai, …);
      – a sorkatonai zászlóaljak mindent maguk visznek (sátrat, élelmet, felszerelést, muníciót) a minimális támogatás (max.: 5-8 jármű) mellett, folyamatos harckészültségben, egyedül a Központtal fenntartott rádiókapcsolat mellett;
      – az előbbiből adódóan, érzékeltetésképpen: a zászlóalj a kijelölt területen letelepedik, azonnal őrséget állít. Tehát részben “játszásdi” – de valójában véresen komoly.

      A sorkatonai kiképzés kellene legyen az alapja a védelmünknek. De ez a kiképzés lehetőséget nyújtana az általánosabb képességek és ismeretek fejlesztésére is:
      – küzdősportok, testedzés, önvédelem;
      – túlélési ismeretek;
      – katasztrófavédelmi képességek;
      – emelt szintű elsősegélynyújtó képességek;
      – hazánk természeti adottságainak közvetlen megismerése.
      Mindemellett a militáris szempontokról se feledkezzünk el:
      – alapvető harcászati ismeretek;
      – az alapvető gyalogsági fegyverek ismerete;
      – alapvető taktikai harcmodorok ismerete;
      – hegyi, erdei, városi, etc. harcászat;
      – rádiótechnika, kommunikáció;
      – pszichológia és tömegkezelés, irányítás;
      – ABV helyzetek kezelése (gondoljunk Paksra);
      – koordinációs képesség más csapatokkal, csoportosulásokkal vészhelyzetben.

      15-20 zászlóalj, mindegyikben átlagosan 450-500 katonával. Katonával és nem irodistával! Az összesen 9000-10 000 fő. Jelenleg jó, ha 3500 katonája van a “honvétségnek” – vagyis a tényleges harcolók létszáma rögtön megnégyszereződne.

      Az egyik erőssége az lenne ennek a felállásnak, hogy a folyamatosan lendületben lévő csapatok azonnal aktivizálhatóak lehetnének, ráadásul területi eloszlásuk a gyors reagálást segíthetné elő. Amennyiben a biztonsági/védelmi helyzet szükségessé teszi, ezek a csapatok azonnal átválthatnak a GYAKORLÓ “üzemmódból” az ÉLESBE (áttáraznak).
      Nagy előnye lenne ennek a rendszernek továbbá, hogy a kiszámíthatatlan, kizárólag a “Központ” által ismert és koordinált mozgatásuknak köszönhetően erősen elbizonytalaníthatnák a támadó szándékú akciókat, hiszen folyamatosan zavarnák akár a terrorcselekmények eltervezését, akár előkészítését, akár végrehajtását.
      Se a “hibrid agresszió”, sem a terrorista támadások nem védhetőek ki vadászrepülőgépekkel – kezelésük nem a hagyományos megközelítésből lehet eredményes.

      [Természetesen a környező államokkal történő szövetségesi helyzetünk rendezése (melyet épp Orbánék vertek sikeresen tönkre) alapvető fontosságú lenne, de a passzív védelmi infrastruktúra rendbehozatala, még inkább, bővítése, építése is halaszthatatlan feladatot támaszt felénk (óvóhelyek, biztonsági létesítmények, tartalékolt készletek, felszerelések, mentesítő eszközök, stb…).]

      Egy racionális sorkatonaság visszaállítása amúgy az értelmetlen fideszes politikai termék, a “kerítésesdi” töredékéből felállítható és működtethető lenne – a gyalogsági fegyverzet általános modernizálásával együtt. Ennek rengeteg előnye lenne. Itt annyit emelnék ki rögtön: fontos volna a terrorizmus egyik lényegét, a szándékosan kialakított, a kiszámíthatatlanul kezdeményezett, rövidtávú erőfölényre épülő támadási stratégiák kivédését kifejleszteni, elősegíteni, mely a tettre kész, és megfelelően képzett lakossággal már megalapozható.

      A sorkatonaság tehát megelőzésre is alkalmas lehetne, megkönnyítve a titkosszolgálatok munkáját is. Amúgy terroristáék is mérlegelik az esetek többségében, mire vállalkoznak. A támadásaik eredményessége magával vonja a támogatásuk folytatását is. Ha “nem hozzák” a kívánt hatást, ugranak a “mecénásaik” is. Az elmúlt időszakok tragikus terrorcselekményei – szinte egybehangzóan az összes beszámoló alapján – többnyire hosszú előkészületek eredményei. Ezeknek a cselekményeknek a többségét szinte precízen tervezik, előre kalkulálva mindent, s előre elrendezve sok körülményt, eszközt, járművet, rejtekhelyet. Ezért amennyiben választaniuk kell, sokkal kisebb valószínűséggel céloznak be egy olyan országot, ahol TELJESEN KISZÁMÍTHATATLANUL, bármikor, bárhol felfegyverzett katonákba – vagy pedig tényleges lakossági ellenállásba futhatnak. Nehezen tudnának a terrortámadásokra is előkészülni, hiszen a rejtekhelyeik, előkészített eszközeik elérhetősége végig kérdéses, akár az utolsó pillanatban dugába dőlhet a hosszú évek alatt gondosan előkészített akció. Vagyis: nekik is rizikós…

      A fölöslegesen eltékozolt ezermilliárdokból időszerű lett volna fejleszteni a honvédelmünk képességeit, mert jelenleg a fasorban sincs. Már nagyobb léptékben gondolkozva szeretnék a haditechnológia kapcsán a drónokról is néhány említést tenni.

      Nézzék meg, megannyi hírportál foglalkozik vele, s kétségtelenül az egyik fő csapásirányt jelenti a robotika elterjedése a harcászatban (valójában onnét kerül át folyamatosan a civil felhasználók felé is).
      A légi-szárazföldi-vízi drónok láthatóan kitüntetett figyelmet kapnak a militáris készülődésben. A méretük a tenyérnyitől (akár legyet imitáló felderítő repülő eszközök) a hatalmasig terjed. Van, amelyiknél a képességek a lényegesebbek, másoknál a mennyiség a döntő (sok lúd disznót győz alapon).
      Az amerikaiak, oroszok, (csodálkoznék, ha a kínaiak nem) szárazföldi lánctalpas drónjai már a szárazföldi emberi/élőerőt kívánják kiváltani.
      http://www.youtube.com/watch?v=ZgG-4_HAePA
      https://www.youtube.com/watch?v=7jy00eWPvgQ
      http://www.youtube.com/watch?v=KOZbXwjwoOg
      https://www.youtube.com/watch?v=9pNMVG09TtA
      Nekünk is inkább az ilyen, és ehhez hasonló trendekre kellene odafigyelnünk, és aktívan felkészülnünk. (Ezt pedig már kapcsolni kellene a sorkatonák kiképzéséhez is.)

      1. Fel kellene készülnünk a drónok elleni védekezésre.
      Gondoljanak bele: ilyen, megfelelő tűzerővel felszerelt lánctalpas drónseregek ellen miként lehetne eredményesen védekezni?
      Mi miért nem kutatjuk, mi a teendő ilyen esetben?
      Nem most kéne inkább felkészülni, mint utólag kapkodni?

      2. Mi miért nem gyártunk legalább ilyen, vagy ehhez hasonló drónokat?
      Magyarországon minden adott lenne ennek a technológiának a fejlesztésére, gyártására.
      Magyarországon minden adott lenne az ezen eszközök ELLENI technológiák, módszerek fejlesztésére, gyártására. Tehát ennek alapvetően a hazai előállításra kell támaszkodnia – érthető módon, ebben az esetben már nagyobb időtávról beszélünk.