Kilépés vagy lojalitás? – nemzetközi összehasonlító kutatás a fiatalokról

cover

Berlintől Budapestig, Varsótól Bécsig egységesen az EU-n belül képzelik el a jövőjüket a fiatalok, de szeretnék látni annak reformját is. A multikulturalizmussal, a globalizációval vagy a migrációval kapcsolatos attitűdjeikben jól látszanak az országok közötti különbségek. A V4 országai mellett Ausztriában és Németországban végzett reprezentatív közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a többség szerint még mindig a demokrácia minden rendszerek legjobbika.

A teljes tanulmány innen letölthető.

Ahogy a hat ország fiataljai gondolják

A kutatásban részt vett fiataloknak majdnem négyötöde (77%-a) látja pozitív fényben országa uniós tagságát, de ez nem jelenti azt, hogy ne kívánnák az EU reformját (67% szerint szükség van valamilyen változásra).

Kérdés: „Az európai integráció legkívánatosabb jövőbeni irányáról különböző véleményeket lehet hallani politikusoktól, véleményformálóktól. A Te véleményed szerint a legjobb országod számára az lenne, ha…”
Kérdés: „Az európai integráció legkívánatosabb jövőbeni irányáról különböző véleményeket lehet hallani politikusoktól, véleményformálóktól. A Te véleményed szerint a legjobb országod számára az lenne, ha…”

 

Legfőbb uniós erényként a nemzetek békés együttélését (78%) jelölték meg, de sokan említették a másik uniós tagállamban való tanulás, munkavállalás és letelepedés (66%) lehetőségét is.

A migrációval kapcsolatos attitűdök már negatívabbak. Csupán minden negyedik válaszadó gondolja azt, hogy a bevándorlók hozzájárulnak országuk gazdasági növekedéséhez és általános jólétéhez (24%), vagy azt, hogy szükség van rájuk az ország nyugdíjrendszerének kiegyensúlyozására (23%). 59 százalék szerint ugyanakkor a bevándorlók megterhelik a szociális ellátórendszert, 53 százalék szerint ráadásul veszélyt jelentenek az ország közbiztonságára.

A lengyel válaszadók között a legmagasabb (83%) és a német válaszadók körében a legalacsonyabb (65%) azok aránya, akik az iszlám fundamentalizmust és terrorizmust tekintik a legnagyobb fenyegetésnek az EU-ra nézve.

Arra a kérdésre, hogy országuknak – a nemzetközileg lefektetett szabályok és sztenderdek alapján – biztonságos menedéket kell-e nyújtania a háborús konfliktusok vagy a politikai üldözés elől menekülőknek, a hat ország fiataljainak 40 százaléka válaszolt igennel. Ugyanakkor az egyes országok között komoly eltérések tapasztalhatók. Miközben a német és az osztrák fiatalok nagy többsége támogató állásponton van, a visegrádi országok mindegyikében fordított a helyzet: az ellenzők vannak többségben.

 

Kérdés: Szerinted kell menedéket biztosítania országodnak háború vagy politikai üldözés elől menekülők számára, az elfogadott nemzetközi szabályoknak és normáknak megfelelően?
Kérdés: Szerinted kell menedéket biztosítania országodnak háború vagy politikai üldözés elől menekülők számára, az elfogadott nemzetközi szabályoknak és normáknak megfelelően?

 

Megosztottságot tükröz, de inkább pozitív a fiatalok demokráciafelfogása: 58 százalékuk szerint ez a lehetséges legjobb politikai rendszer, és 67 százalékuk szerint számít, hogy a kormányuk demokratikus-e vagy sem.

Az euroszkeptikus kisebbség viszont nem elégszik meg félmegoldásokkal: erős a kapcsolat az ország uniós tagságának negatív megítélése és az unióból való kilépés támogatása között. Nem meglepő, hogy az így gondolkodók a legelutasítóbbak a menekültekkel szemben, és hajlamosabbak a szélsőjobboldali politika, illetve az autoriter hatalomgyakorlás támogatására.

Ahogy a magyar fiatalok gondolják

A magyar fiatalok láthatóan keveset tudnak az EU-ról és annak működéséről (ezt jelzi a válaszaik inkonzisztenciája), ettől függetlenül továbbra is erős az uniós elkötelezettségük. A külföldi tanulmány- és munkalehetőségek a magyar fiatalok szemében is vonzó vívmányai az EU-nak, ezen felül meglepően sokan említették még a klímaváltozás megakadályozására és a környezetvédelmi szabályok kidolgozására vonatkozó európai törekvéseket.

A politikától való elidegenedés már-már magától értetődő: rokonaival vagy barátaival a fiatalok mindössze 22 százaléka beszél rendszeresen politikáról, míg 25 százaléknál ez soha vagy szinte soha nem téma. A többség egyébként önmagát vagy jobbközépre vagy balközépre teszi a politikai skálán.

A többi vizsgált ország fiataljaihoz képest jóval gyengébb a magyarok demokratikus elkötelezettsége. A válaszadók többsége (51%) úgy gondolja, hogy az alapvető jogok korlátozása elfogadható bizonyos esetekben, és mindössze 48 százalék szerint a demokrácia a legjobb politikai rendszer.

 

Kérdés: ”Inkább egyetértesz vagy inkább nem értesz egyet a következő kijelentésekkel?  A demokrácia a legjobb politikai rendszer.”
Kérdés: ”Inkább egyetértesz vagy inkább nem értesz egyet a következő kijelentésekkel?
A demokrácia a legjobb politikai rendszer.”

 

Nálunk is a bevándorlás és a terrorizmus a legkiütközőbb aggodalom: a válaszadók elsöprő többsége (72%) nem gondolja, hogy Magyarországnak be kellene fogadnia a háborús zónából érkező menekülteket. Oroszország külpolitikája részben bizonyult aggasztónak a fiatalok körében: 29 százalék tekint erre problémaként, ez volt a legkevesebbszer említett lehetőség a felsoroltak közül.

Módszertan, partnerek

A Bertelsmann Stiftung és az Institute for Public Affairs (IPA, Varsó) megbízásából, a bécsi Institute for Human Sciences, a pozsonyi IVO Institute for Public Affairs, a prágai STEM Institute és a budapesti Political Capital részvételével készült reprezentatív közvélemény-kutatást a Kantar Public készítette mind a hat érintett országban, online kérdőívek (Computer Assisted Web Interviews – CAWI) segítségével. Az adatokat 2017. január 30. és február 13. között vették fel országosan reprezentatív, 500 fős, 15 és 24 év közöttiek alkotta mintából. A mintákat az EU hivatalos statisztikái (Eurostat) alapján tervezték meg.

A teljes tanulmány innen letölthető.