Európának új egyezményre van szüksége

PC20180309_82

Van potenciál az EU-integráció mélyítésében, a kétsebességes unió azonban nem megoldást, és szükség van bizonyos fajta kényszerítőeszközökre a jogállamiság tiszteletben tartása céljából – többségében erről beszéltek meghívott szakértőink a Political Capital és a King Baudouin közös konferenciáján.

Az Európa újragondolása – Új egyezmény a 27-eknek című esemény kiindulópontja a European Policy Center által publikált harmadik New Pact (Új Egyezmény) jelentés volt, amelynek elkészítésében a Political Capital is részt vett. Az EU megreformálását célzó reformcsomag főbb irányait Janis A. Emmanouilidis, a European Policy Center igazgatója ismertette:

  • Eszerint csak az unió megosztottságát, a jelenleg meglévő nézetkülönbségeket felülíró reformtervezet segíthet előmozdítani az integráció hatékonyabbá tételéhez, ahol a felek kölcsönösen elfogadják a másik akaratát bizonyos témakörökben.
  • A szóban forgó csomagnak több csoport közötti feszültséget is át kellene hidalnia. Gazdasági értelemben például nem kéne, hogy egy erős mag-Európa és perifériára osztódjon Európa. A migráció esetében pedig a biztonság és a szolidaritás közötti nézetkülönbségeket kellene feloldani.
  • Emmanouilidis szerint az előzetes félelmekkel szemben a közelmúlt sokkhatásai (brexit) történelmi pillanatot kínálnak az együttműködés előmozdítására. A Donald Tusknak és Jean-Claude Junckernek is benyújtott Új Egyezményt három alappillére, a gazdasági együttműködésen, a migráción, és a biztonságpolitikán nyugszik.

Krekó Péter a Political Capital igazgatója a tervezet kapcsán a magyar érdekekről szólva megemlítette, hogy míg a magyar kormány konstruktívan támogatja a nyugat-balkáni bővítés, hovatovább a közös hadsereg kérdésében a további szuverenitás-átadásra is mutat hajlandóságot, addig nem foglalkozik a gazdasági és monetáris unió mélyítésével.

Macron szorosabb, az eurózónára korlátozódó integráció elmélyítésével kapcsolatban a panelbeszélgetés szakértői egybehangzóan kritikusak voltak. Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője szerint az eurózóna túlzottan homogén entitás, a franciától nagyon különböző gazdasági helyzetben lévő államok (példaként a mediterrán országokat hozta) is tagjai az eurózónának. Gyévai Zoltán, a Bruxinfó főszerkesztője hangsúlyozta annak fontosságát, hogy befogadó megközelítést alkalmazzanak a nem-eurozóna tagállamokkal szemben, hozzátéve, hogy a valutaövezetnek először a saját konfliktusait kell rendeznie, többek közt a bankunió megteremtésének folyamatával. Arató Krisztina, az ELTE tanára szerint a nagyobb mértékű szociális szerepvállalás az állampolgárok EU-s intézményekbe vetett bizalmát is növelné. A védelempolitika elmélyítése kapcsán azonban a szakértők némileg értetlenül álltak a magyar álláspont előtt, amely az egyik legerősebb tagállami struktúra, a hadsereg közösségi szintre történő emelését sürgeti.

A jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatban Balázs Péter volt külügyminiszter azt mondta, az EU-ból hiányoznak az efféle kontrollmechanizmusok, a rendszer nem ismeri a “nem együttműködő tagállam” fogalmát. Jávor szerint ahhoz, hogy az EU meg tudjon küzdeni a terjedő illiberalizmussal, először meg kell értenie annak okait. Szerinte az emberek nem az EU felé, hanem általában az állami intézmények irányában bizalmatlanok, éppen ezért kockázatos, hogy költségvetési lépésekkel, a kohéziós alapok megvonásával fegyelmezze a tagállamokat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az EU-nak inkább a korrupció oldaláról kellene megközelítenie a szóban forgó problémát.

Szikszay Gábor, a Political Capital gyakornoka

  • Péter István

    Az EU előtt álló feladatok sokkal nagyobbak és egyszerűbbek. Mielőbb meg kell szüntetni az EU gyarmatbirodalom jellegét és az erre jellemző működési módot, s az egész együttműködést a szuverén államok szövetségeként kell értelmezni és stabilizálni.

  • Vidéki

    “A héten nyolc észak európai állam (Dánia, Észtország, Finnország, Íroroszág, Lettország, Litvánia, Hollandia és Svédország) pénzügyminisztere egy közös levélben betámadta Párizs és Berlin terveit. A prudens északiak szerint az eurózóna reform ügyében el kell kerülni „messzeható kompetencia-átruházásokat az európai szintre”. Hozzáteszik, hogy

    „A DÖNTÉSHOZÁSNAK SZIGORÚAN A TAGÁLLAMOK KEZÉBEN KELL MARADNIA”
    (Káncz Csaba, 2018. március 09., 13:00
    Privátbankár.hu)

    Nem mindenütt boldogok attól, hogy az EU-integráció mélyítésével felrúgják az eredeti megállapodást, teljesen megszüntetni akarván a tagállamok szuverenitását.

    “szükség van bizonyos fajta kényszerítőeszközökre” véli a pcblog a vastag betűs alcímben.

    A KGST-ben Moszkva biztosította a kényszerítőeszközöket!
    Valami ilyesmire vágyik a a pcblog, csak Moszkva helyébe valaki más lépne!

  • gmihaly

    Amikor felelősen kell gondolkodni, akkor meglepően korrektek és tárgyilagosak a balos agytrösztök.