A választás napjának közeledtével egyre fokozottabb figyelem irányul a pártok támogatottságának, várható szavazatarányainak közvélemény-kutató intézetek által mért és becsült adataira. Az előrejelzések hol jobban, hol kevésbe közelítették meg a szavazások után kapott végső eredményeket. Emlékezetes, a közvélemény-kutatók fekete napjaként is aposztrofált 2002-es választás, amikor is az első forduló előtt az intézetek a Fidesz vezetését mérték, miközben a listás szavazatokban végül megfordult a sorrend. Ez, akkor a kiegyenlített erőviszonyok miatt alakulhatott így. Azóta egy-egy pártra vonatkozóan volt már nagyobb mértékű tévedés is egyes közvélemény-kutatások esetében, ám az alapvető esélyeket és a főbb trendeket illetően nagyon látványos tévedés nem történt.
Az elmúlt választások tapasztalatai, valamint a jelenlegi folyamatok alapján az alábbi megállapítások tehetők:
A Fideszt az utolsó négy parlamenti választásokon rendre felülmérték az intézetek. Egyes pártpreferencia előrejelzések esetében ennek mértéke 2014-ben elérte a 7-8 százalékpontot is, és a kormánypárt támogatottságát illetően most is vannak kiugró különbségek az egyes felmérések között. Ugyanakkor a Fidesz jelentős vezetését jelzi valamennyi kutatás.
A Fidesz esetében tapasztalható túlmérés miatt a kormánypárt várhatóan kevesebb szavazatot kap majd, mint ami a kutatásokból látszik. Ezt valószínűsíti az is, hogy amennyiben a kutatásokban megkérdezettek egy része bizonyos okokból (pl. munkahelyféltés, egyéb elvárások) nem a tényleges pártpreferenciáját mondja meg, akkor az döntően a kormánypárt irányában torzít.
A kis pártok támogatottságát általában alulmérik az intézetek. Ez elsősorban azért van, mert a szavazóik többnyire a társadalom egy szűk rétegéből jönnek. Ezeket a csoportokat viszont nehéz elérni a kutatásokban, a mintákban alulreprezentáltak a szavazókon belüli tényleges részarányukhoz képest.
A Jobbik szavazóira egyre kevésbé jellemző, hogy eltitkolják pártválasztásukat. Az első érdemi választási sikert hozó 2009-es EP választásig a párttal szimpatizálók közül többen érezhették “cikinek” bevallani, hogy a Jobbikra voksolnának. Az intézetek jelentősen alul is mérték a párt várható szereplését. A 2010-es országgyűlési választás után azonban már nem volt jellemző ez a fajta titkolózás, a Jobbikkal való szimpátiát ma már nem érzik kínosnak a választók.
A pártpreferencia-mérések esetében végül fontos megjegyezni, hogy ezek alapján leginkább a listás szavazatok becsülhetők. Az előrejelzést így az is nehezíti, hogy a magyar választási rendszerben 106 mandátum sorsa a kutatások által nehezebben vizsgálható egyéni választókerületekben dől el, ráadásul jelenleg a egyéni kerületek egy részében zajló verseny még a korábbi választásoknál is kiszámíthatatlanabbnak tűnik.
Választási előrejelzések 2014-ben
A legutóbbi, 2014-es választást megelőző utolsó mérések közös vonása, hogy a Fidesz-KDNP listás szavazatarányát felülmérték. Az Ipsos csupán 2, míg a Medián és a Nézőpont 3-3 százalékponttal. Ugyanakkor a Századvég és a Tárki a tényleges értéknél lényegesen többet, 51 százalékot mért március folyamán. Összességében az Ipsos mérésének eltérése tért el legkevésbé a választási eredménytől. A Századvég és a Tárki eredményei voltak a legtávolabb a ténylegestől. Előbbi a Fideszt felül, a Jobbikot alul mérte. Utóbbi szintén a Fideszt mérte felül, míg a baloldali összefogást alul.
Az intézetek választás előtti utolsó becslései a listás eredményekre 2014-ben.
Mérések, becslések a mostani választásra
Az április 8-án esedékes választást megelőző közvélemény-kutatásokban a kormánypárt, valamint az MSZP-P mért támogatottságát illetően láthatóak a legnagyobb különbségek. A választási eredmény előrejelzését pedig nagyban nehezíti az is, hogy viszonylag sok kisebb párt táncol a parlamenti bejutási küszöb környékén.
Az intézetek becslései a listás szavazatarányokra és a mandátumok számára 2018-ban
A bejegyzést 2022.04.03-án frissítettük, erről bővebb információ az írás végi megjegyzésben található. A magyarországi szélsőjobboldali szereplők többsége jól bejáratott gondolkodási...
Az ezredfordulót követően kibontakozó nemzeti radikális mozgalom 2010 után fokozatosan háttérbe szorult, majd az évtized közepére válságba került. Az egyre...
Orbán Viktor első kétoldalú találkozója Alekszandr Lukasenkoval az autokratikus keleti rezsimekkel való politikai és gazdasági kapcsolatépítés újabb lépcsőfoka. Az európai...
A(z) https://pcblog.atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.