Bezárás
Dezinformáció

A maszkdiplomácia és a propaganda könnyen rést találhat az uniós pajzson

A Political Capital 2019 júliusa óta figyelemmel kíséri a kilencedik európai parlamenti ciklus megválasztott képviselőinek külpolitikai munkáját. Nyolc, részben vagy egészben Oroszországgal foglalkozó szavazás adatai alapján következtethetünk arra, hogy mennyire lehetnek ellenállók az uniós tagállami elitek a koronavírus kontextusában megfigyelt orosz, kínai dezinformációs kampánnyal és „maszkdiplomáciával” szemben.  A legsérülékenyebb országok között van Olaszország és Franciaország is.

A Kreml-párti sajtó gyakorlatilag minden külföldre érkező orosz segélyszállítmánynak külön hírt szentel, és russzofóbiával vádol minden, a leszállított eszközök minőségét érő kritikát. Mindeközben a Putyin-rezsim kezéből otthon járványügyben kicsúszik az irányítás, Oroszország új gócponttá válhat, így a külföldre küldött eszközök, szakemberek hiányozhatnak az orosz egészségügyből. Moszkva állításai szerint a segélyszállítmányokat humanitárius célzattal küldi, de ennél valószínűleg prózaibb oka van az adakozásnak: az Oroszország elleni szankciók eltörlése.

A Kreml a színfalak mögött nyomást gyakorolhat a „megsegített” uniós tagállamokra, hogy vétózzák meg a szankciók meghosszabbítását. A Putyin-rezsim az ENSZ-ben nyíltan is kísérletet tett ennek elérésére, a Moszkva által javasolt, nem kötelező erejű koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos határozat ugyanis a nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt szankciók eltörlését helyezte volna kilátásba – márpedig az Oroszország elleni intézkedések éppen ilyenek. Az orosz koronadiplomácia mindemellett a nyugati intézményrendszert is igyekszik aláásni, beleértve a liberális demokratikus társadalmi berendezkedést, illetve az Európai Uniót és a NATO-t.

Kína a járvány kezdeti elhallgatásával hozzájárulhatott a koronavírus elterjedéséhez, sok esetben a kínai termékekkel is akadtak minőségbeli problémák, Peking propagandakampánya ennek ellenére (vagy éppen ezért) zavartalanul folyik tovább. Kína befolyásolási kísérleteinek célja elkerülni, hogy velük azonosítsák a járványt, illetve javítani a rezsim nemzetközi imázsát azzal, hogy egy együttműködő, segítőkész ország képét mutatja. Peking így biztosíthatja, hogy az egyhangú döntéshozatalra építő uniós külpolitika még kevésbé tudjon felszólalni a rezsim belpolitikai manőverei és külpolitikai terjeszkedése ellen.

Az EP-képviselők átlagos Kreml-kritikus pontszáma, országonként összesítve

A Kreml-kritikus pontszámot (KCI) a képviselők szavazatai alakítják ki: egy a Kreml vélt céljaival ellentétes szavazat 1 pontot ér, a tartózkodás nullát, míg a Kreml vélt céljait támogató szavazatokért -1 pont jár. Ezen felül a Kremlpárti szavazatok esetenként további egy-nyolcad pont levonását eredményezik, ami a képviselők közötti könnyebb differenciálás okán került bevezetésre.

A kutatás adatai segítségével felállított rangsorunk alapján több jelentős uniós tagállam politikai elitje is sérülékeny lehet Moszkva – a koronavírus-krízisre felhúzott – dezinformációs kampányával szemben. (Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy egyes országok – például Magyarország – esetében jelentős különbség lehet az EP-szavazatok által mutatott trendek és a politikai elit valós sérülékenysége között.) Főleg olyan tagállamok kerültek a lista élére, amelyeket akár több, általában Oroszországgal megengedőbb irányvonalat képviselő párt is képvisel az Európai Parlamentben: Olaszország (5 Csillag Mozgalom, Lega), Franciaország (Nemzeti Tömörülés, Lázadó Franciaország), Nagy-Britannia (Brexit Párt), Írország (Sinn Féin, Greens, Independents For Change, függetlenek), illetve Németország (AfD, Die Linke). Írország pontszámát tovább rontja a tény, hogy a Néppártban és a liberális Renew Europe frakcióban ülő ír képviselők is megengedőbbek Moszkvával, mint az egyazon frakcióban ülő kollégáik.

Ez a fajta sérülékenység a következő problémákat vonhatja maga után:

  • A felsorolt országok többsége a járvány európai gócpontjai közé tartozik, ami miatt a Kreml fő célpontjaivá váltak.
  • A Kreml európai szövetségesei már a 2019-es EP-kampány során is az oroszbarát üzenetek fő terjesztői voltak. A felsorolt országok mindegyikében (de nem csak ezekben) vannak jelentős támogatottsággal bíró Kreml-párti erők. Ők a koronavírus-járvány kapcsán is az orosz álláspontot fogják közvetíteni: az EU tétlen, míg Moszkva, Peking és Havanna humanitárius segítséget nyújt. Ez tovább ronthatja a közvélemény nyugati intézményrendszerről alkotott képét.
  • Ahol oroszbarát pártok ülnek a kormányban, és ahol a főáramú erők nem tudnak hatékony, tényeken alapuló ellennarratívákat felépíteni az autoriter rezsimek dezinformációs kampányaival szemben, ott még erősebb lehet a Nyugat-ellenes befolyásolási törekvések és a maszkdiplomácia negatív hatása.
  • Kínának annyiban nehezebb dolga van, hogy a szélsőjobboldali pártok általában kritikusak Pekinggel szemben, Így inkább a szélsőbaloldali erőkre és a Kínától gazdasági előnyökre számító kormányokra támaszkodhat.
  • A koronavírus-járvány ismét szisztematikus hiányosságokra mutat rá a nyugati államok információbiztonságával kapcsolatban: annak ellenére, hogy évek óta fontos közéleti téma a dezinformáció és az autoriter befolyás kérdése, sok uniós és NATO-tagállam a mai napig nem tett jelentős lépéseket a hosszú távú megoldások felé, ráadásul az Európai Bizottság és a Külügyi Szolgálat válaszai is gyengék, tétovák.

A főkép forrása: FRA

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom